Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. március 24. Az év 83. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737539. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Rabjai vagyunk a valóságtól eltérítő digitális térnek – Marietje Schaake holland EU-képviselő exkluzív interjúja

Rabjai vagyunk a valóságtól eltérítő digitális térnek – Marietje Schaake holland EU-képviselő exkluzív interjúja

Nagyon sajnálom azt, ami az egyetemmel történik, hogy állandó nyomás alá helyezve kénytelen működni és emiatt részben el is kellett Budapestről költöznie – így kezdte előadását a CEU-n Marietje Schaake, akit Michael Ignatieff a nevével fémjelzett előadás-sorozat vendégeként látott a pódiumon, s akinek szemmel láthatóan jólestek ezek a szavak. A sorozat címe pedig: „Van okunk reménykedni”. (Nyitó képünk forrása: hashtagsquare.co.ke)

Marietje Schaake (balra, a Politico felvételén) éppen évtized óta képviselő az Európai Parlamentben. Sok egyéb funkciója közül kiemelendő, hogy az ALDE, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért szóvivőjeként felelős a transzatlanti és a digitális kereskedelem ügyeiért. Az Emberi Jogi és a Külügyi Bizottságban is tevékenykedik. A Digitális Európa kezdeményezés egyik alapítója is, s ezenkívül sok egyéb tisztségének köszönhetően, felsorolni is sok, az Európai Tanács tagjaként is dolgozik.

Azonkívül, hogy szinte minden második mondatában a jogállam megvédése ürügyén tért ki a legkülönfélébb témákra, a saját, személyes tapasztalatait sem hallgatta el. Azt például, hogy abban a digitális korban, amikor az online megnyilatkozás egyre agresszívebb formákat ölt, az emberek felbátorítva érzik magukat, hogy a közösségi hálókon negatív, elítélő vagy megbélyegző véleményeket mondjanak inkább, mint emberi hangot üssenek meg, őt is sok bántás éri. Nemcsak a kommentelőire gondolt itt, de bizony előfordult, hogy a Facebook letiltotta képeit vagy videóit, mert például a munkahelyi kizsákmányolásra vonatkozó bejegyzése tiltott zónába csúszott. Akkor el is mondta, véget kellene vetni és mini-privatizálni kell a nagy közösségi hálókat, mert ezzel a saját személyes biztonságunk is kockázatoknak van kitéve. De beszélt arról is, kihívás ma minden politikai szereplőnek, hogy a fotelből rendszert dönteni akarók tehetetlenek, és ez mind a mai napig fogós kérdés, mert rabjai vagyunk a digitális térnek, ami a valóságtól távolít el időnként. Beszélt a Kína által fenyegető világválságról, digitális válságról – abban az esetben, ha valóban átveszi az uralmat az 5G-s rendszer felett, amire most jó esélye van a jelek szerint. Szólt arról, hogy mindannyian egy fekete, áthatolhatatlan digitális dobozba vagyunk beskatulyázva, ami a szintén csak azt bizonyítja, a közösségi hálóknak nagy változásra van szükségük. Így derült ki az is, hogy ezeken az online felületeken a szélsőséges beszédmód talál a legtöbb befogadóra, ezért ne csodálkozzunk, ha a politika és a világ folyása is szélsőségek irányba indult el. Ezeket mind kihívásnak tartja, amikor Európa a digitalizációs konfliktusait igyekszik kezelni.

Előadása után a képviselő asszony nyilatkozott a Klubrádiónak. Éppen egy olyan társalgás után ragadtam el egy vitatkozó mellől, akivel arról beszéltek, hogy például a Klubrádió országos frekvenciája évekkel ezelőtt megszűnt és ezért korlátozott az információhoz való jutás az egész országban. Merthogy sokan nem tudnak leülni az internet elé vidéken, hogy rádiót hallgassanak, hogy hiteles információkhoz jussanak.

– Önt, Marietje Schaake képviselőnőt Judit Sargentini kollégájának is nevezhetném, hisz’ nemcsak holland és nem csupán európai uniós delegátus, hanem olyan értékrendet is vall, mint ő. Feltehetően követi maga is mi történik ma Magyarországgal Brüsszelben? 

 Magyarországon múlik, hogy megtartja-e az uniós tagsággal járó, abból eredő szabályokat és a megállapodásokat. Ha Magyarország továbbra is részesülni akar az uniós lapokból, márpedig milliárdokat kap, épp a minap ellenőriztem, csak tavaly 4 milliárd euró támogatás ütötte a markát, akkor tartania kell magát kötelezettségeihez. És nagyon jó lenne, ha a kormány nem úgy gondolkodnék, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárás politikai döntés az unió részéről, hanem felfogná, hogy azért kell tartania magát az elvárásokhoz, mert maga vállalta a megtartásukat, amikor aláírta a csatlakozási szerződést. Az uniós tagság felelősséggel jár. Remélem, hogy Orbán végre felfogja ennek a felelősségnek a súlyát, mint ahogy felismerte annak a támogatásnak a súlyát, értékét, amit az uniótól kap.

–  Ám innen úgy látjuk, hogy mintha megakadtak volna a Judith Sargentini-jelentés óta beindított folyamatok; legutóbb ő is arra szólította fel a soros elnökséget, Romániát, hogy ne akassza a folyamatot.

 A miniszterek tanácsával mindig nehéz dűlőre jutni, de mi – egyszerű képviselők – sokkal őszintébben megmondjuk, amit gondolunk. Elég világosan értésükre adtuk, hogy ami történik Magyarországon, az számunkra teljesen elfogadhatatlan. De nemcsak Magyarországra vonatkozóan, hanem Lengyelországra, Olaszországra és Máltára vonatkozóan is. Bárkire, aki a közösség játékszabályait nem tartja meg. De említhetem a saját hazámat is, ahol szintén súlyos problémák vannak a szélsőséges ideológiákkal, pedig rá is ugyanazok az alapszabályok vonatkoznak, kivétel nélkül, mint bárki másra. Tehát nem rajtunk, hanem kifejezettem a kormányon, kormányokon múlik, hogy mennyire veszik komolyan a tagsággal járó kötelezettségeket, hogy aztán ne vonjuk meg tőlük a támogatásokat. Márpedig úgy látjuk, hogy a felsorolt országok nem veszik figyelembe a mi érveléseinket.

Ám azt sem látjuk, hogy az Európai Néppárt komolyan venné a Fidesz okozta dilemmát, hisz’ a sok szóbeszéd ellenére sem zárták ki a frakcióból és ez nyilván a közelgő uniós választásokkal magyarázható, hogy továbbra is a legnagyobb erőt képviselhessék.

 Ez kifejezetten a kereszténydemokraták felelőssége. Én azt gondolom, iszonyúan nagy hibát követnek el, mert ezzel legitimálják Orbán illiberalizmusát, ráadásul szembemennek a kereszténydemokraták nagy családjával, mert a többség egyáltalán nem úgy gondolkodik, mint az Európai Néppártnak ez a magja. Egyelőre csak aggódnak. Mert egyébiránt ők is látják, hogy ebből még a mostaninál is rosszabb dolgok sülhetnek ki. Amit most csinálnak, pontosabban nem csinálnak, az számomra teljes mértékben elfogadhatatlan. Ez sérti az uniós közösséget, és a magyaroknak ártanak vele a legjobban.

–  Ön az előadásában is büszkén emlegette, sőt az elsők között szerepelt, hogy liberális. Pedig ez szitokszó manapság Magyarországon, de ahogy a világ haladását követjük, szerte a világon. Milyen szembemenni az árral?

 Számomra a liberális demokrácia jelenti továbbra is a kormányzás legsikeresebb formáját, a szabadságot. Ezért is vagyok nagyon büszke arra, hogy liberálisnak mondhatom magam. Mert a liberalizmus egyben azt is jelenti, hogy az emberek olyan életet élhetnek, amilyet szeretnének, s erre ez a kormányzási forma ad lehetőséget nekik. Ott nincs éhezés, ott a gazdaság úgy működik, hogy értékteremtő az emberek jólléte, ott az egyház szét van választva az államtól, ott az egyénnek, az individuumnak is léttere van, miközben a választott közösséghez is tartozik. Ezek miatt gondolom azt, hogy jó és érvényes formula a liberális demokrácia mind a mai napig, és ezzel számomra együtt jár az Európa-pártiság is. Én nem is tudom értelmezni Orbán illiberális demokráciáját, mert ez a két fogalom nem is fér meg egymás mellett. Ami illiberális, az aligha demokratikus.

– Felmondta a liberalizmus kiskátéját, de mégis csak aggódnék az ön helyében: látva a világszerte hódító populizmust és a szélsőséges irányzatokat, vereséget fognak szenvedni a liberálisok az uniós választásokon.

 Senki nem tudhatja, mit hoz a jövő, de mi éjt nappallá téve kampányolunk. Visszatérve a kérdésére: nem, nem fognak legyőzni minket, liberálisokat.

–  Térjünk ki az ön speciális szakterületére is, amiről előadást tartott. A közösségi hálón zajló folyamatok nem visznek jó irányba. A választások tekintetében ön kifejezetten pesszimistának látszott...

 Nem vagyok pesszimista, sőt, inkább optimista vagyok az uniós választások elé nézve. Nézzen körül, a liberálisok jól állnak, Emmanuel Macron fogja a gyeplőt, az európai közép, a centristák energikusak, és ellenpólusát képezzük a nacionalizmusnak. Az Európa-pártiak – ha olyan kihívásokkal szembesülnek, mint amilyeneket most tapasztalunk – összefognak. Tudjuk, hogy közösen kell tennünk, ha a szíriai polgárháborúról beszélünk, ha a Kreml agresszív politikájáról, ha a klímaváltozásról és nyomában az afrikai elvándorlásról, miközben Afrika népesedése is probléma lesz, és ne hagyjuk ki Kínát sem, meg azt sem, hogy meg kell teremteni a jövő munkahelyeit a fiataloknak és a biztonsági kérdések sem kevésbé fontosak.

–  Igen ám, de azt látjuk, hogy a közösségi háló képes manipulálni az embereket. A politikusok behálózzák a szavazókat, a szélsőségesség sikk, és nem egy választás kudarca épp a digitális térben zajló verbális háborúknak köszönhető. Megjegyezzük, hogy Hollandiában is azért végződött kudarccal Ukrajna uniós támogatására kiírt népszavazás, mert bizonyíthatóan közbeavatkoztak az orosz hackerek és trollok.

 Nagyon sokat dolgozunk azért, hogy megakadályozzuk az emberek átverését, azt, hogy saját joguktól fosszák meg eközben őket. Nem lehet elvenni a demokratikus jogokat, és a szabad választás jogát sem. Ebben pedig alapvető, hogy a szükséges információk birtokában legyenek és így nem manipulálhatók. Felvilágosító kampányt folytatunk, hogy amit online látnak-olvasnak, azzal szemben mindig legyenek kritikusak, hogy tényeken alapuló döntést hozzanak. De a munkámhoz hozzátartozik az is, hogy az olyan nagy cégeket, mint a Facebook, a Google vagy a Twitter a saját – ebben rájuk szabott – felelősségükre is figyelmeztessem. Mert szerintem a legfontosabb értékünk, amit ma Európában a magunkénak vallhatunk – az az emberi jogok érvényesülése.

–  Tom Lantostól idézett előadásában, ami azért lepett meg, mert halála óta egyre kevesebb szó esik róla, már-már olyan, mintha a feledés homályába veszett volna.

 Volt szerencsém és megtiszteltetés volt a számomra, hogy irodája munkatársaként együtt dolgozhattam vele, amikor képviselő volt. Sokat tanultam tőle, legfőképp a transzatlanti kapcsolatok fontosságáról, az emberi jogokért küzdést. És persze megtapasztaltam, milyen őszintén és mélyen szerette egykori hazáját, Magyarországot. Ha élne, azt hiszem, nagyon szomorú lenne, ha látná, mi történik ma a hazájában. Nem hinne a szemének, hogy az ország első számú embere az, aki az illiberális demokrácia propagandistája lett. Mert Tom Lantos töretlenül hitt az emberi szabadságban és a liberális demokráciában – fejezte be nyilatkozatát Marietje Schaake, holland uniós képviselő.