Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. április 26. Az év 116. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737572. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Kolontár: történelmi az ítélet a vörösiszapperben

Kolontár: történelmi az ítélet a vörösiszapperben
Greenpeace-közlemény

Történelmi jelentőségű, hogy a megismételt első fokú eljárásban felelőst hirdettek az ajkai vörösiszap-katasztrófa perében. Ám a hatóságok felelősségét firtató kulcskérdések továbbra is tisztázatlanok maradtak. Ahhoz, hogy a jövőben Magyarország elkerülhesse a hasonló katasztrófákat, független és hatékony hatóságokra van szükség, valamint olyan erős és működő jogszabályokra, amelyek képesek biztosítani a környezetvédelem legfontosabb alapelvét, „a szennyező fizet”-elvet.

Mindenképpen örömteli, hogy a 8 éve húzódó vörösiszapperben a bíróság kimondta a Mal Zrt. vezetőinek felelősségét. A mai ítélet azonban továbbra sem ad választ a hatóságok felelősségét firtató kulcskérdésekre. A Mal Zrt. által üzemeltetett kolontári vörösiszap-tárolóban ugyanis – a cégvezetők és a hatóságok asszisztálásával – az engedélyektől jelentősen eltérő tevékenység zajlott.

Mint ahogy arra a Greenpeace Magyarország már számtalanszor felhívta a figyelmet, [1] több tisztázatlan elem fedezhető fel a jogszabályi előírások és a Mal Zrt. engedélyeiben leírtak, illetve a vörösiszap-tározón a gyakorlatban folyó tevékenység között. A zöldszervezet 2017-ben a másodfokú eljárás során nyújtotta be aggályait a Győri Ítélőtáblának, melyben két fontos megállapítást tettünk:

  1. A kolontári gátszakadásban közel 1 millió köbméter folyékony lúg ömlött ki a tározóból, miközben a Mal Zrt. korábbi katasztrófa-megelőzési terve csupán legfeljebb 400 000 köbméter kijutó anyaggal számolt.

  2. A baleset után vételezett minták lúgossága legalább százszorosan haladta meg a veszélyességi értéket, a Mal Zrt. 2006-os engedélyében a X. kazetta mégis „nem veszélyeshulladék-tárolóként” lett besorolva. A katasztrófát követően az Európai Bizottság kijelentette, hogy „a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezt a hulladékot – tekintettel annak rendkívül maró jellegére – veszélyes hulladékként kellett volna besorolni.” [2]

„A kolontári katasztrófa fő oka az volt, hogy megfelelő hatósági ellenőrzés hiányában az ajkai vörösiszaptározó X. kazettájában lényegesen több lúgos vörösiszapos folyadékot tároltak, mint amennyiről a cég engedélye szólt. Annak pedig, hogy a baleset ilyen sok emberi sérüléssel és egyes esetekben halálesettel is járt, az az oka, hogy az anyag lúgossága – szintén megfelelő hatósági ellenőrzés hiányában – százszorosan meghaladta a veszélyességi értéket. Ez a két kulcskérdés felveti a hatóságok felelősségét, amelyet azonban a ma lezárult bírósági eljárás sem vizsgált” – mondta Simon Gergely környezetkémikus, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Ahhoz, hogy a jövőben Magyarország elkerülhesse a hasonló katasztrófákat, független és hatékony hatóságokra van szükség, valamint olyan jogszabályi környezetre, amely a veszélyes hulladékokkal és technológiákkal dolgozó cégektől valódi pénzügyi garanciákat követel meg, hogy baleset vagy csőd esetén hely tudjanak állni az általuk okozott károkért – azaz biztosítani tudják a környezetvédelem legfontosabb alapelvét, „a szennyező fizet”-elvet.

[1] Még mindig nem tudjuk: szabályszerűen üzemeltették-e a vörösiszap-tározót a kolontári katasztrófa előtt? − Greenpeace-sajtóközlemény, 2017. február 6.

[2] Janez Potočnik az Európa Parlamentnek írt válaszában írja, hogy „...a baleset következtében vörösiszappal szennyezett folyókban mért pH-szint (amely elérte a 13,8-es értéket) szintén arra utal, hogy a vörösiszapot veszélyes hulladékként kellett volna besorolni.” 2011. március 1.,