Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. június 19. Az év 170. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737626. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország már csak részben szabad

Magyarország már csak részben szabad Magyarország már csak részben szabad Magyarország már csak részben szabad

A magyarok vétója miatt nem sikerült közös nyilatkozatot elfogadni azon a tegnapi brüsszeli tanácskozáson, amelyen az első EU–Arab Liga-csúcstalálkozót próbálták előkészíteni a külügyminiszterek. A csúcsot három hét múlva az egyiptomi Sarm-el-Sejkben tartják. A magyar kormány egyedüliként ellenezte, hogy a migrációról szóló témakörben akár csak közvetetten utaljanak az ENSZ keret-megállapodására, amely az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében a jogszerű keretek megteremtésének a szükségességéről beszél – olvasható a témáról a dpa német, illetve az APA osztrák hírügynökség által készített beszámolóban, amelyet a német nyelvterület médiájának jelentős része felhasznált.

A kudarcba fulladt előkészítő értekezletről az AP amerikai hírügynökség anyaga alapján a The New York Times internetes oldala is említést tesz, maga a lap pedig saját tudósítást közöl, amelyben úgy fogalmaz, hogy „Magyarország, amelyet egy bevándorlásellenes keményvonalas vezet, megvétózta a közös nyilatkozatot.”

Meglepő statisztikai adatokkal szolgált tegnap az osztrák közmédia első számú tévécsatornája, az Ö1 az Ausztriából kiutasított külföldiek állampolgárság szerinti összetételét illetően. Eszerint tavaly 4700 személyt utasítottak ki az országból, és ezek 63 százaléka európai – az európaiak közel háromnegyede pedig ráadásul uniós állampolgár - volt. A kétes rangsor élén Szlovákia áll, Ausztriából kiutasított 600 állampolgárral. A második helyen Szerbia, a harmadikon Magyarország, a negyediken pedig Románia végzett. Őket követi az első nem európai országként Nigéria, majd a sort Grúzia és Afganisztán folytatja. Tavaly az előző évhez képest Grúzia esetében mutatkozott látványos ugrás: 80-ról 218-ra emelkedett a kiutasítottak száma, miután a grúz állampolgárok immár megkapták a vízummentes beutazás lehetőségét az Európai Unióba. A tapasztalatok szerint sok egészségi problémával küzdő grúz kimondottan azért kér politikai menedékjogot Ausztriában, hogy ott jogosulttá váljék a társadalombiztosításra, és gyógykezeltethesse magát.

Michael Abramowitz, az amerikai székhelyű Freedom House elnöke a The Washington Postban jelentetett meg véleménycikket abból az alkalomból, hogy ma teszik közzé az emberi jogi szervezet idei jelentését a szabadság mértékének globális, illetve országokra lebontott alakulásáról. Abramowitz azt hangsúlyozza, hogy Donald Trump amerikai elnök torzító hatást fejt ki a demokráciára mind otthon, mind a külvilágban. Idézem:

„Globális mércével mérve a demokrácia továbbra is erős az Egyesült Államokban, de kutatásaink szerint az elmúlt évtizedben jelentősen gyengült. Az intenzívebbé váló politikai polarizálódás, a hanyatló gazdasági mobilitás, a speciális érdekek külső hatása és a tényeken alapuló hírközlés befolyásának az elhalványulása, a harciasan pártos média előretörése mind olyan probléma, ami már jóval 2017 előtt is sújtotta az amerikai demokráciát. De Trump rendszeres támadásai a lényegbevágó normák és intézmények ellen – a független igazságszolgáltatás, a hatalmi ágak szétválasztása, a szabad sajtó és a választások legitimációja ellen – azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy a fékek és ellensúlyok megkopnak, és attól felgyorsul a hanyatlás.”

Ezzel indokolja a Freedom House elnöke, hogy az általa vezetett szervezet idei jelentése az Egyesült Államok szabadságszintjét jóval alacsonyabbnak értékeli, mint Franciaországét, Németországét, vagy Nagy-Britanniáét. Abramowitz kitér arra, hogy a világ más részein – így például Magyarországon, Venezuelában és a Törökországban – fokozatosan szintén megadják magukat a demokratikus intézmények az állandósult nyomásnak.

Hasonló keserűséggel ír az amerikai demokrácia állapotáról a The New York Times, „Lettország előttünk, Horvátország mögöttünk” című cikkében, amelyből kitűnik, hogy a 100 pontos skálán az Egyesült Államok még soha nem kapott ilyen kevés pontot: a 2009-ben mért 94-hez képest mostanra sikerült 86 pontra letornáznia magát.

A Freedom House jelentésében Magyarország, amely 1990-ben jutott be a „szabad” minősítésű országok csoportjába, most visszaesett a „részben szabad” kategóriába, miután öt egymást követő esztendőben romlott a mutatója, de előtte sem büszkélkedhetett valami fényes teljesítménnyel, hiszen a múlt 13 év során egyszer sem sikerült javítania a pontszámán. A Freedom House azzal indokolja a mostani leminősítést, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz folyamatosan támadja a demokratikus intézményeket. Parlamenti szupertöbbségét 2010 óta arra használja, hogy korlátozza és ellenőrzése alá vonja az ellenzéket, a médiát, a vallási csoportokat, a tudományos életet, a nem kormányzati szervezeteket, a bíróságokat, a menedékkérőket és a magánszektort.