Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. június 18. Az év 169. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737625. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Jön Pompeo amerikai külügyminiszter

Jön Pompeo amerikai külügyminiszter Jön Pompeo amerikai külügyminiszter Jön Pompeo amerikai külügyminiszter

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a jövő héten Magyarországra utazik, adta hírül a Fehér Ház miután Szijjártó Péter külügyminiszter John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval tárgyalt – adja tudtul a France 24 az AFP alapján. A magyar–amerikai katonai együttműködésről, az energia diverzifikációjáról, az orosz befolyás miatti konfrontációról és a NATO-ban töretlen szerepvállalásunkról egyeztettek.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó twitter-üzenetben közölte: remek célokat tűztek ki 2019-re Pompeo útja előtt. A tudósítás megjegyzi, hogy Orbán, aki szembement az Európai Unió migrációs politikájával, elsőként dicsőítette Trumpot. Továbbá: az amerikai külügyminiszter akkor érkezik hazánkba, amikor Orbánnak tüntetések sorozatával kell szembesülnie a rabszolgatörvény kapcsán.

Az amerikai elnök mindig is hajlandóságot mutatott az együttműködésre, szemben az Obama-kormányzat hűvös távolságtartásával, noha most is akadtak nézetkülönbségek. Itt a két orosz fegyverkereskedő Moszkvának kiadatását, illetve a Soros elleni támadás ürügyén a CEU Bécsbe üldözését emeli ki a cikk.

A The Washington Post Mike Pompeo minapi brüsszeli beszédét igencsak kritikusan ítéli meg, nem köntörfalaz, egyenesen rossznak mondja. Mert miközben a multilaterialis kapcsolatokról beszélt, a kétoldalú kapcsolatokat dicsérte. És Trump után szabadon kérdezte, helyes-e az a világrend, amiben ma élünk? Ami viszont Magyarországot érinti: az Európai Bizottság agytrösztjének számító European Political Strategy Centerben tartott diskurzuson kiderült, a résztvevőket a Brexitnél is jobban aggasztotta Orbán illiberális demokráciája, azé az országé, amelyet Trump Amerikája a karjaiba fogad.  Mike Pompeo figyelmébe pedig azt ajánlották, hogy ha Európa épp olyannak látja Trump kormányzását, mint Hszi Csin-ping kínai elnökét, akkor már rég odaveszett Amerika vezető szerepe a világpolitikában.

Az EU-ellenes populisták egyre kiterjedtebb hatalomra jutása folyamatosan megnehezíti a gyorsan változó külpolitikai krízisek kezelését, egységes uniós álláspont kialakítását – írta a The New York Times a Reuters alapján. A névtelenségbe burkolózó diplomaták ezt az uniós külügyminiszterek e hét eleji találkozója után szűrték le, hisz’ igencsak lényegi három kérdésben nem sikerült közös nevezőre jutniuk. Venezuela ügyében, az Arab Ligával tervezett migrációs kérdésben és az orosz–amerikai felmondott rakétaegyezmény megítélésében. Magyarországot is kiemeli az elemzés: minden migrációs kérdést megvétóz, legutóbb az ENSZ migrációs paktumát, majd az Arab Ligával tervezett uniós megállapodást. Ugyanakkor szövetségese, Lengyelország mindig az amerikaiak pártját fogja az oroszok ellenében, bármiről legyen is szó. Baj van a motorházban – érzékeltette plasztikusan az egyik résztvevő. Pedig Frederica Mogherini külügyi biztos igencsak agilis vezetési stílusa azt diktálná, hogy Amerikához hasonlóan, például, bizonyos szankciók gyorsan életbe lépjenek. A 28 tagállam közötti egység megteremtése azonban egyre több akadályba ütközik: egykoron az uniópárti szemlélet és az együttes gazdasági sikerek ösztönzőleg hatottak, ma ezek aligha számítanak összetartó erőnek. Az uniós választások közeledtével pedig ez a helyzet romlani látszik, miután minden tagország kampányérdekeinek megfelelően cselekszik. Tavaly Jean-Claude Juncker javaslata, hogy elegendő legyen a többségi szavazat elérése külügyi kérdésekben – csődöt mondott, mert nem hajlandóak a tagállamok feladni vétójogukat. A kimerítő, több napos egyeztetés után az egyik külügyminiszter úgy fogalmazott, az eredmény híján ilyenkor az ember már csak a Red Bullban bízhat.

Minden vörös vonalat átlépett Orbán Viktor, és eközben senki sem állította le – írja a brit The Guardian. Diseri Dóra azt írja, hogy eleddig csak a távolból, Berlinből követte a magyar tüntetéseket, de karácsonykor, 2012 óta először maga is részt vett egy megmozduláson. Ezt megelőzően a köztévénél dolgozott, és miután ösztöndíjat kapott otthagyta munkahelyét. Szerinte a magyarok baja az, hogy kívülről érkező megmentőben reménykednek, de hiába. Angela Merkel német kancellár sem segített, pedig Orbán és közte igazán mély és elmérgesedett az ellentét, ezért négy éven át meg sem hívta a magyar kormányfőt. A kereszténydemokratáknak szükségük van az uniós frakcióban a Fideszre, de a CSU-CDU koalíció sem bírná ki törékenysége miatt, hogy Orbánt nyíltan bírálja. Ráadásul Németországnak érdeke a magyarországi autógyártás, és viszont, pedig a rabszolga-törvény ellen még a németek is kimentek a Mercedes épülete elé tüntetni olyan feliratokkal, mint például: „Weber, hol húzod meg a vörös vonalat?” – utalva itt Manfred Weberre, az Európai Néppárt vezetőjére. Ám a kölcsönös érdekek miatt a vörös vonal határa egyre rugalmasabb. Tisztában vannak azzal, hogy Orbán bármikor ki tudja játszani a gazdasági vagy politikai ütőkártyát, ha netán bírálni mernék. Pedig hóban-fagyban tüntettek az emberek, reménykedve a változásban, de Orbánnak haja szála sem görbül, nincs következménye semminek.

Szerbia kikéri magának, hogy a Freedom House jelentése csak részben nyilvánította szabadnak – olvashatjuk a Voice of America / Amerika Hangja honlapján. Az emberjogi szervezet 11 országot, köztük hazánkat, minősített részben szabadnak. Szerbiában kilenc hete tartanak a hétvégi tüntetések. Az elnök, Aleksandar Vučić és szövetségese, Ana Brnabić szerb politikus, államigazgatási és önkormányzati miniszter szerint hazájukban minden eddiginél nagyobb szabadság van. A Freedom House jelentése egyébként az Egyesült Államokat is a lejjebb fokozta, így Görögország, Horvátország és Mongólia szintjére süllyedt, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Svédország mögé került a jogállamiság megítélése tekintetében.  A teljesség kedvéért: Norvégia vezeti és Szíria zárja a listát.

Horvátország türelmetlenül várja a verdiktet, amit a MOL indított az INA-val szembeni peres ügyben a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál, az ICSID-nél – írja a Total Croatia News. A washingtoni döntőbíróságon még 2013-ban indított keresetet az Orbán-kormány a horvát olajipari társaság, az INA ellen egymilliárd dolláros kártérítést követelve, mert szerinte Zágráb nem tartotta magát a kétoldalú megállapodáshoz, így az uniós Energia-charta szabályaihoz. Horvátország ennek az ellenkezőjét állítva azt mondja, hogy a korrupciós ügyben nem a MOL-nak, hanem az INA-nak keletkezett kára. Négy tárgyalást követően 2018 júliusa óta áll az ügy.

A Visegrádi Négyekre szakosodott Visegrád Insight arról ír, hogy Angela Merkel udvarol Pozsonynak. Azért látogat most a szlovák fővárosba, hogy a V4-ket meggyőzze a francia–német tengelynek. Ezenkívül azonban egy másik küldetése is körvonalazódik: mivel látszik az a törésvonal, amely mentén Magyarországtól és Lengyelországtól elszakadva Pozsony és Prága is beállhat a Macron–Merkel-politika mögé. Merkel meglátása szerint ugyanis a hangoskodó magyarok és lengyelek elnyomják az egyébként törvénytisztelő és Európa-párti cseheket és szlovákokat. Az osztrák kancellár is megígérte, hídszerepet tölt be a V4- és az Európai Unió között, azonban Orbán Viktoron kívül igazán mással nem épített ki jó kapcsolatot, ami az uniós választásra készülve igencsak fontos lenne.

A Neue Zürcher Zeitung a modern kori magyar költészet nyelvi megújítójának, Ady Endrének szentelt egy írást halálának 100. évfordulója alkalmából. Természetesen politikai kórképet is ad a kormányfők és poéták aktuálpolitikai megítélésének az Orbán-kormány általi drámai változásairól.