Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. augusztus 25. Az év 237. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737693. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Washington nem foglalkozik a magyar demokratikus jogokkal és intézményekkel

Washington nem foglalkozik a magyar demokratikus jogokkal és intézményekkel Washington nem foglalkozik a magyar demokratikus jogokkal és intézményekkel Washington nem foglalkozik a magyar demokratikus jogokkal és intézményekkel
Szelestey Lajos

A külpolitikai hepciáskodás árát Magyarország várhatóan az európai választás után fizeti meg, bár egyre inkább úgy látszik, hogy ha azután is elegendő pénzt kap Brüsszeltől, akkor már nem ellenzi annyira, hogy számon kérjék rajta a jogállami elveket. A Wall Street Journal szerint az euroszkeptikusok menthetik meg az EU-t, bár Le Pen pl. azt mondja, hogy ki kell lépni a szervezetből. Visszafelé sülhet el Orbán népesedési programja. 

Az amerikai vezetők egyezményekről, nem pedig a demokráciáról tárgyaltak a héten Kelet-Európában – állapítja meg a The New York Times. Pompeo Budapesten nyíltan figyelmeztetett a kínai és orosz fenyegetésre, de csak szőr mentén bírálta, hogy Orbán Viktor aláássa a liberális demokráciát, noha a politikus módszeresen elvette a bíróságok, a sajtó és az oktatás függetlenségét. Pence alelnök Varsóban nem állította élére, hogy Lengyelország az első uniós tagállam, amely szankciókkal néz szembe a jogállam meggyengítése miatt. Mindkét megnyilvánulás azt támasztotta alá, hogy a demokratikus értékek és intézmények megrendítése nem fontos a Trump-kormányzat számára, de ebben az a különleges, hogy már senki sem csodálkozik rajta.

A két politikus olyan képet sugallt, hogy a transzatlanti szövetséget közös akciókra, nem pedig az alapértékek erős védelmére kell alapozni. Ez zavarja a bejáratott nyugat-európai demokráciákat, annál kevésbé aggaszt viszont több vezetőt a keleti végeken. A German Marshall alapítvány egyik szakértője úgy fogalmazott, hogy ha nem érdekes demokrácia és az emberi jogok visszaszorulása, az nem más, mint a biztonság hiányának receptje. Mert az olyan államok, mint Magyarország sokkal jobban ki vannak téve a gonosz befolyásnak, pl. orosz részről. Hozzátette, hogy Pompeo nem takarékoskodott a szép szavakkal, miután találkozott magyar civil szervezetek képviselőivel, ám a tapasztalat az, hogy az ilyen nyilatkozatokat nem követik politikai javaslatok, vagy pénzügyi támogatások.

A magyar rendszer most éppen a Tudományos Akadémiát vette célba, miután a CEU már költözni kényszerült. Stefano Bottoni történész, aki az MTA egyik kutató intézeténél dolgozik, kijelentette, hogy a magyarok rájöttek: az Egyesült Államok nem foglalkozik a magyar demokratikus jogokkal és intézményekkel.

Frankfurter Allgemeine Zeitung Leginkább az ellentétek váltak láthatóvá az idei müncheni biztonságpolitikai konferencián a nemzetközi együttműködés ügyében, de a legfőbb kérdés az: hol áll Amerika, miután Trump egymás után rohan ki Merkel, Macron, May, valamint a kanadai kormányfő ellen, ugyanakkor Orbánt a keblére öleli és szerelmi üdvözleteket küld Moszkvába. Ahelyett, hogy erősítené a demokráciát, lejáratja. Pompeo pedig a nacionalizmust dicsőíti. Éppen ezért az esemény házigazdája a megnyitón arról beszélt, hogy veszélyben van a világ, mert lassanként szétesik az eddigi rend. A brit védelmi miniszter pedig nem sokat teketóriázott, amikor kalandorpolitikával vádolta meg Oroszországot. Mármint hogy a Kreml megpróbálja aláásni a nemzetközi bizalmat, destabilizálni igyekszik a szürke övezeteket, és azon van, hogy civódást szítson. Azt reméli, hogy mindezt megúszhatja, ám ez nem fog sikerülni – hangsúlyozta Williamson.

Die Presse Jó pár uniós államot bosszant, hogy a populista magyar, illetve olasz kormány külpolitikai döntéseket is megtorpedózott az EU-ban. Ez főleg Budapestnek kerülhet sokba a májusi választások után. A magyar fél legutóbb a Svájccal kötendő uniós megállapodásnak tett keresztbe, ám közben az ország teljesen elszigetelődött. Képtelen volt megmagyarázni, hogy a szervezet miért ne működnék együtt a svájci hatóságokkal a migráció ügyében.

Az eset azonban egyáltalán nem egyedülálló. A magyarok vétója hónapok óta dühíti a többieket. A legnagyobb botrányt az keltette, amikor emiatt meghiúsult az unió és az Arab Liga külügyminisztereinek közös nyilatkozata a közelgő csúcs előtt, mert abban szerepelt egy kósza utalás az ENSZ migrációs paktumára.

Középtávon könnyen visszaüthetnek ezek a túlkapások, mert a többi tagállamnak kezd elege lenni a provokációkból. Az egyik nagy ország magas rangú diplomatája egyenesen botrányosnak nevezte, hogy évértékelőjében Orbán megint csak az állította: Soros migránsokkal akarja elárasztani Európát. Hozzátette, hogy az igazság pillanata az EP-választást követően, a brüsszeli támogatások visszafogásának formájában jöhet el. A következő költségvetés tárgyalásakor ugyanis fontos téma lesz a jogállamiság és a migráció. Az Európai Parlament támogatja, hogy a kifizetéseket az alapértékek megtartásától tegyék függővé. Strasbourg azt is nagy felháborodással figyeli, hogy a magyar politika milyen szoros kapcsolatot épített ki Oroszországgal. Egy tervezet szerint a legnagyobb aggodalmat kelti a kapcsolat a szélsőjobbos és populista-nacionalista pártok, illetve a Kreml között, lásd Magyarországot.

Politico Egyre éleződik a vita az unión belül, hogy a jövőben a közös értékek tiszteletben tartásához kössék a brüsszeli szubvenciókat, ám a kemény retorika mögött klasszikus kompromisszum látszik kirajzolódni. Eszerint a közép- és kelet-európai államok hajlandóak elfogadni a két dolog összekapcsolását, ha cserében az EU több pénzt fordít a felzárkóztatásra és a mezőgazdaságra. A megállapodás azonban valószínűleg még messze van, mert előbb meg kell vívni a választási hadjáratot. A konzervatív holland pénzügyminiszter mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy az eddiginél komolyabban kell venni a demokrácia megőrzését, valamint a szolidaritást, tehát, hogy a nettó kedvezményezettek ne csak a maguk számára igényeljék, hanem viszonozzák is azt, például a migráció esetében. Egy uniós diplomata szerint a másik oldalon a kormányok csak nehezen tudják majd megmagyarázni a híveiknek, hogy miért nem szeretnék, ha a kohéziós fizetések azon múlnának, mennyire tesznek eleget a jogállam ügyében vállalt kötelezettségeiknek.

Yahoo/AFP Le Pen arra számít, hogy az EU-ellenes pártok az eddiginél több mandátumhoz jutnak Strasbourgban, mivel az eddiginél több jelöltet indítanak, és közös frakciót terveznek. Ezek az erők az elitellenes hangulatot lovagolják meg a migráció és a Brüsszel befolyása elleni mondandóval. A francia politikus konkrét becslésre nem vállalkozott, azt azonban hangsúlyozta, hogy az EU kicsinálja Európát, és a földrészt csak úgy lehet megmenteni, ha hátat fordítanak a szervezetnek. A nacionalista pártok az utóbbi két évben látványosan megerősödtek, amint azt Olaszországban az 5 Csillag és a Liga példája mutatja.

A konzervatív The Wall Street Journal úgy látja, hogy meg lehet menteni az uniót, a jövőben az euroszkeptikus erők jóvoltából a hangsúly az apparátusról az emberek tényleges igényeire tevődik át. Brüsszel egyre nagyobb rémülettel figyeli a közelgő választásokat. Az EU-ellenes pártok elvihetik a helyek egyharmadát Strasbourgban, akkor pedig megakadályozhatják a legfontosabb programokat. A kommentár az Európai Külkapcsolati Tanács minap közzétett javaslatával ellentétben azt tanácsolja, hogy még csak meg se próbálják megállítani ezeket a mozgalmakat, mert csakis tőlük várható a szervezet belső megújulása. Biztosra veszi, hogy ha ők győznek, akkor vége az integrációt belengő unalomnak, miután eddig a nagy pártok öncélként a több Európa mellett kardoskodtak. Ám ez most alapvetően változhat.

Az EU-val szembenálló pártok igen hatékonyan tudják mozgósítani a szavazópolgárokat. Biztosan a most formálódó tömbhöz tartozik az AfD és a Le Pen fémjelezte Nemzeti Gyűlés. A többiekről még nem lehet biztosat mondani, ideértve a Ligát és a PiS-t. Arra kell számítani, hogy a csoport nem tud majd dűlőre jutni a saját maga által felvetendő fontos kérdésekben. Mert pl. nagy hiba lenne, ha bizonytalanná válnának az Oroszország elleni szankciók. Le Pen kereskedelmi protekcionizmusa pedig egyenesen katasztrofális következményekkel járna a közösség szempontjából. De az unió színesebb lesz, többet jelent majd az egyszerű embereknek és ez lehet a kiút a szervezet számára. Mert arra terelődnék a figyelem, hogy mi a jó a tömegeknek, nem pedig az apparátusnak. Vagyis az euroszkeptikus taktikával el lehet érni a több Európát.

The Economist Nem valószínű, hogy beválik Orbán Viktor családösztönzési terve, mert az osztogatás túlfűtheti a gazdaságot. A miniszterelnök azt mennydörögte, hogy a bevándorlás megadás. Szokásos évértékelőjében előadta kedvenc összeesküvés-elméleteit. Kígyót-békát kiáltott Sorosra és az EU-ra. Az ötgyermekes családapa szerint a fogyatkozó népességszámra, az elöregedésre az a jó válasz, ha sok gyerek születik. Ezt akarja elősegíteni az új csomaggal. Ám attól aligha lehet várni baby boomot. Magyarország már eddig is sokat áldozott a családok támogatására, a születési ráta ennek ellenére alig emelkedett – állapítja meg Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézettől. Viszont a kedvezményes kölcsön növelheti a politikus népszerűségét, és ez is lehetett a cél, de nem előnyös a gazdaság számára, miután az már így is túl nagy gőzzel halad, ráadásul tovább nőnek a lakásárak. Azonkívül nem sok értelme van a sok gyereknek, ha felnővén elmennek az országból. A megoldás a bevándorlás ösztönzése lenne, de arra Orbán nem hajlandó.

Süddeutsche Zeitung Sokba kerülhet még az ígéret, amit Orbán Viktor a nőknek tett a népességszám hanyatlásának megállítására. A „Szaporodási paktum” címmel megjelent elemzés szerint a miniszterelnök a nemzet megmentése és a migráció kivédése végett tartja fontosnak a születések arányszámának feltornászását, amivel egyúttal elhatárolódott az értékeit vesztett Nyugattól. A célért hajlandó sok pénzt áldozni. Anyagi ösztönzőket másutt is bevetnek ilyen célokra, azonban a magyar elgondolás bírálatot kelt a konzervatív családkép és nemzeti, kirekesztő felhang miatt. Olyannyira, hogy az európai zöldek frakcióvezetője a Fidesz kizárását követelte a Néppártból, mondván, hogy Orbán ismét csak átlépte a „völkisch nacionalizmus” határát.

Az uniós választásokat a magyar politikus a végső csatának minősítette, kiemelve, hogy meg kell védeni a magyar identitást, a keresztény örökséget. Közben Novák Katalin is megpendítette, hogy Orbánnak öt gyereke van, Merkelnek, Macronnak és Maynek viszont egy sem, márpedig rossz példával jár elöl az a vezető, aki nem gondoskodott a családi utánpótlásról.

Ettől azonban Magyarországnak még megvannak a demográfiai gondjai. A születési ráta az európai átlag alatt mozog, a lakosság száma 10 millió alá esett. A legsúlyosabb bajokat a kivándorlás okozza, főleg a fiatal és jól képzett magyarok mennek el, becslések szerint eddig már 800 ezren. Kérdés, hogy haza lehet-e őket csábítani mindenféle kedvezményekkel.  

The Washington Post Az nem baj, ha az amerikai diplomácia vezetője szorosabb kapcsolatokat akar a magyar és az amerikai emberek között, beleértve a diákcserét, amint arról Pompeo Budapesten beszélt, de előbb még fel kellene szólítania Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy védje meg a tanszabadságot és indítson vizsgálatot – írja a Missouri Egyetem Múzeumának igazgatója. Alex Barker szerint erre azért lenne szükség, mert az Orbán-kormány immár pályáztatni akarja az akadémiai intézményeket az állami támogatások elnyeréséért, csak éppen az elbírálás teret nyit önkényes, politikailag vezérelt döntésekhez. Azaz nagymértékben eltávolodik az eddigi gyakorlattól és a politikusok kezébe teszi le az ellenőrzés jogát, az arra egyedül hivatott tudósok helyett. Épp ezért az olvasói levél felhívja az MTA elnökét, hogy sürgősen lépjen a szólásszabadság és a tudományosság nevében, mert főleg az ember- és társadalomtudományok területén folyó kutatásokat kell megvédeni a pártpolitikától.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.