Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. augusztus 25. Az év 237. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737693. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

…és még az időt is mutatja

…és még az időt is mutatja …és még az időt is mutatja
Krizsán György

Csak pozitív elfogultsággal vádolhatom magam a Casio órákat illetően, mégsem jöttem rá, hogy kinek szánták ezt az órát. Kicsit úgy érzem, olyan, mint hippin a csokornyakkendő.

Apámnak Doxa órája volt, az életem nagy álma egy Casio óra volt. Az ugye mégis egy fiatalos, elektronikus óra. Azután az egyik japáni turnéjáról hozott nekem egyet. De milyet? Számológép is volt benne. Fantasztikus ajándék volt, még mindig őrzöm a ládafiában.

Miért ott? Mert a telefon kiszorította. Amikor elkezdtem a mobiltelefonos életet, rádöbbentem, hogy minek nekem két óra, optimalizálva az életem, a csuklómat terhelő órát elhagytam. A „gonosz” mobiltelefon-tervezők úgy intézték, hogy az órát jól lehessen látni a telefon kijelzőjén. Egyes dizájnerek még külön órakijelzőt is fabrikáltak az egyre okosodó telefonra. Nos, ez sokaknál betett az órának. Ahogy az elektromos óra kiütötte a mechanikust, úgy tarolt a mobiltelefon.

De nem mindenkinél. Vannak, akik ma is mechanikus órát hordanak. Ám ők nem a kétfilléres lemezből préseltet. Az kihullott a kínálatból. Elegáns, szimbólum jellegű kronométert. Ők a gazdag különcök – mondhatjuk rájuk erős egyszerűsítéssel. Ennek a közönségnek van egy másik kedvence, a mindent tudó karóra. Szintén a státuszszimbólum kategóriájába esik. Ők ezen nézik az időt, ha éppen nem az eklektikus stílusú állóóra-költemény zengzetes ütéseit hallgatják. Egy másik réteg a sportolóké, nekik az idő múlása rettenetesen fontos, mert ha nincs ellenfél, akkor a saját órájuk az ellenfél. Számukra a karjukon hordott stopper az egyik legfontosabb kellék.

És akkor ezt az órát kinek ajánlják? Azért készült, hogy ilyen is legyen a választékban vagy mert éppenséggel sokan keresik? Sajnos, erre nem jöttem rá. Egyet tehetek, ismertetem az órával szerzett tapasztalataimat, és ha valaki ráharap, akkor máris siethet a boltba, hogy boldog tulajdonosa legyen a Casio GBD-800-asnak.

Minden tesztcikk a termék kibontásánál kezdődik. Az adjusztálás lényeges. A semmitmondó papírdobozból egy hatszögletű fémdoboz bukkan elő, az előző csak ennek védelmét szolgálta. A fémdoboz tetején a lendületes G-Sock embléma jelzi, hogy korántsem egyszerű órát veszünk kézbe. Ráírták: 1983 óta állítják elő ezeket az órákat. Ez a tapasztalatot és a stabilitást jelenti számomra és gondolom, még sokaknak. Ezzel a 36 évvel már lehet büszkélkedni.

A szivacsból előtűnik a fekete, műanyag szíjas igazán robosztus óra. Rettentően férfias kiállású. A hatalmas műanyag tokozás állja az ütést meg a rezgést, valamint a 20 barig ellenáll a víz nyomásának. Ám amikor emberek közé mentem vele, senki sem jelezte, hogy észrevette volna rajtam ezt a „szokatlan” kelléket, holott próbáltam vele villantani. Semmi, nézték az okostelefonjukat, vagy bámultak a semmibe. Sebaj, büszkén viseltem. Amikor a pontos időre lettem kíváncsi, az órára néztem. Sajnos csak bizonyos szögben látszik jól a kijelzője, így ilyenkor bekapcsoltam a világítását. Ezt persze automatikusra is be lehet állítani, amikor a kezünket felemeljük úgy, mint amikor az órára nézünk, bekapcsolja egy megnézésnyi időre (1,5 vagy 3 másodpercre) a háttérfényt. Ekkor már pompásan kitűnik a felirat kék háttérben fehéres számokkal. Azok persze nem nagyok, az értékeléséhez a közellátó szemüvegemre van szükségem. Ebből rögtön kiderült, hogy nem a magamfajták fogják ezt az órát venni – bevallom, a szenzoraimat tekintve, én már öreg vagyok.

Mit képes kijelezni ez az óra? Természetesen a pontos időt. Az óra kvarcgenerátora nem lehet atomóra-pontosságú (a gyártó havi +/-15 másodpercen belüli pontosságot vállal). A finomítás időről-időre a Bluetoothon hozzá csatlakoztatható okostelefonnal történik. Az idő kijelzése tartalmazza a dátumot és a naptípust is, ahogy az illik. Lehet 12 vagy 24 órás kijelzést választani, kinek, mi tetszik. Van egy másodikidő-lehetőség és ezen felül jön az öt ébresztési időpont, a négy visszaszámláló, majd a stopper.

Az időn kívül a lépésszámot is meg tudja jeleníteni, ez mostanában sláger. Kiszállunk a buszból, az autóból, elkezdünk sétálni és a nap végén elégedetten vesszük tudomásul, ha megtettük a tízezer lépést. Alapértelmezetten ennyi a napi célérték. Nem csupán méri a lépésszámot, azt is jelzi, hogy miként állunk a betervezett lépésszámhoz képest és egy kis oszlopdiagramon mutatja az óránkénti teljesítményünket az elmúlt nyolc órában. A cél lépésszám 1000 lépésenként állítható a karóra gombjainak a segítségével  – 1000 és 50 000 között. Ezt az okostelefonos alkalmazásból nem sikerült átállítani ilyen funkció híján.

A kezelési utasítást böngészve majdnem minden beállítás, megtekintés azzal kezdődik, hogy vegyük fel a kapcsolatot az okostelefonunkkal. A két eszköz kapcsolatának van egy előnye, ha nem találjuk a telefonunkat, akkor az óra segítségével a telefonban elindíthatunk egy zenét, amit ha meghallunk, akkor megvan a telefon. Ez a kereső hang akkor is szól, ha a telefonunkat elnémítottuk. Szenzációs megoldás: mostanáig az elhagyott telefont hiába hívtuk, ha azt elnémítottuk.

Ahhoz, hogy az óra és a telefon csatlakozzék, a telefonon futtatni kell a Casio G-Shock programját. Ez grafikusan bemutatja az órát, a csatlakoztatást, a kijelzési módokat – egyszóval mindent, amit az óráról tudni lehet és kell. Az órán pedig meg kell nyomni a csatlakoztatást indító gombot. Ezután a kijelző grafikus részében megjelenik egy villogó Bluetooth-embléma, ami a kapcsolat felépülése után folyamatosan világít. No, nem sokáig, mert az óra energiatakarékossági okokból igen rövid idő alatt szétkapcsol. A pontos időt átszívja a telóról, átküldi a gyűjtött adatokat – és vége. Neki nem kell több. A program segítségével a kézikönyvön kívül megnézhetjük a lépésszámláló adatait napi, heti bontásban és a megtett útvonalat. Beállíthatjuk a négy időzítőt, az öt ébresztőt, nézegethetjük a stopper log-ban az eredményeinket. Ez utóbbi 200 eseményt tud rögzíteni és elénk tárni. A világidő-állásban a kijelzőn megjelenik az óra életnagyságban. Számomra sokkal kontrasztosabban, mint az eredetiben.

Az óra kijelzője eklektikus stílusú, a megszokott számlapot egy grafikus kijelzővel töri meg. Ez egy kör alakú kijelző igazán vastag keretben. Benne húsz cikkely, amely több dolog megjelenítésre alkalmas. Így például az idő kijelzésnél a másodpercek múlását ez jelzi, netán a betervezett lépésszám felé haladást. Ha sikerül minden cikkelyt kigyújtani, akkor elértük a célt, lehet lepihenni. Ugyanezen kijelző közepén jelenik meg a Bloetooth-jelzés, de erről már szóltam.

Amikor az órán próbáljuk elvégezni a beállításokat, akkor célszerű egy silabuszt használni, hogy mikor melyik gombot kell az öt közül nyomogatni ahhoz, hogy mit és hova váltsunk.

A műszaki adatokból még ide kívánkozik az, hogy az 59 grammos órában kétévente kell elemet cserélni – de jelzi is, ha közeleg a vég.

Akinek megtetszett, az legalább harmincezer, legfeljebb 36 ezer forintot vigyen magával az órásboltba; ennyiért választhat a teljesen fekete mellett piros vagy sárga betétest, bár kapható kék, sárga és fehér színben.