Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. augusztus 25. Az év 237. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737693. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán virtuális pária lett az európai fővárosokban – Merkelt állva ünnepelték Münchenben

Orbán virtuális pária lett az európai fővárosokban – Merkelt állva ünnepelték Münchenben Orbán virtuális pária lett az európai fővárosokban – Merkelt állva ünnepelték Münchenben Orbán virtuális pária lett az európai fővárosokban – Merkelt állva ünnepelték Münchenben
Szelestey Lajos

Trump alaposan melléfog, amikor lepaktál a liberális értékeket megtagadó kelet-európai államokkal, Orbán viszont azt hiszi, hogy Washingtonba Jeruzsálemen át vezet a legrövidebb út. Merkel nagyívű beszédben állt ki az összefogáson alapuló nemzetközi rend mellett, elutasította a megosztó törekvéseket, ám az amerikai alelnök azonnal ellentmondott neki. Webert ismét sarokba szorították a Fidesz EPP-tagsága miatt, kínjában azt találta ki, hogy Európa még jobban szétszakadna, ha a Néppárt megszabadulna Orbán Viktortól                                                       

A The Washington Post vezércikke úgy ítéli meg, hogy Pence és Pompeo gyatra üzenetet küldött európai útján. Az öreg kontinensen sokan gyanítják, hogy a Trump-kormányzat nem sokra tartja a szövetséget a britekkel, a franciákkal és a németekkel, inkább a földrész keleti felén nyomuló tekintélyelvű etnikai nacionalizmust pártolja. Az alelnök és a külügyminiszter ügyefogyott szereplése csak megerősíti ezt a következtetést. A diplomácia vezetője Budapesten nyitott, ahol az Orbán-rendszernek hódolt, noha a házigazda az illiberális demokrácia miatt virtuális pária lett az európai fővárosokban, a független sajtó és a civil társadalom elnyomása, a korrupt urambátyám rezsim, valamint az idegengyűlölettel és antiszemitizmussal kevert demagógia miatt. Pompeo ehhez képest új partnerségről áradozott.  

Varsóban Pence arról beszélt, hogy növekszik a távolság a transzatlanti szövetségen belül, amiben igaza is van, csakhogy ennek Trump az oka, nem pedig az európaiak – legyen szó akár Iránról, akár Izraelről. Az alelnök megerősítette ugyan a kölcsönös védelmi záradékot a NATO-n belül, ám Pompeo nem sok mindent ajánlott a magyar demokrácia védelmezőinek, amikor találkozott civil szervezetek képviselőivel, illetve több támogatást helyezett kilátásban a független sajtó számára. A fő üzenet azonban az volt, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció olyanokkal áll össze Európában, akik csúfot űznek a liberális értékekből. Ellenben rossz hírbe hozta azokat a szövetségeseket, akik 75 éve támogatják az USA globális vezető szerepét. Ezek után senki se lepődjék meg, ha Washington nem tud senkit sem maga mellé állítani, hanem nagyobb kezdeményekről van szó.

Neue Zürcher Zeitung Felállva ünnepelték a részvevők a müncheni biztonsági értekezleten a német kancellárt, aki hitet tett a nemzetközi együttműködés mellett, ám a hangulatot gyorsan lehűtötte az amerikai alelnök. Sokan úgy látják, hogy ez volt Merkel életének egyik legjobb beszéde, ha nem a legjobb. Bizonyította azt, amit a The New York Times írt róla: a szabad világ utolsó védelmezője. Nagy kérdésként azt feszegette, hogy szétesik-e a világrend, vagy pedig az államok követik a 2. világháború tanulságát, mármint hogy a békés egymás mellett éléshez az összefogás kínálja a leghatékonyabb eszközt. Merkel kiállt a multikulturalizmus és amellett, hogy az alapkérdésekben olyan megoldást kell találni, amely mindenki számára elfogadható.

Azt foglalta össze, hogy egy ideális világ szolgálatában viharos időkben különösen nagy szükség van stabilizáló tényezőként a NATO-ra, ám az elsősorban értékközösség. És bár Moszkva sorra sérti meg a nemzetközi jogot, de erre nem lehet nyakló nélküli fegyverkezéssel reagálni. Egyben sürgette, hogy Kínának is be kellene kapcsolódnia a nemzetközi fegyverzetkorlátozási tárgyalásokba. A miniszterelnök asszony nem gondolja, hogy az Északi Áramlat 2 miatt erősödnék Németország függése az oroszoktól. Moszkva partner marad – hangsúlyozta –, mert különben még inkább Peking hatása alá kerülne. Attól azonban Merkel nem fél, hogy túlságosan is megerősödnek a kínaiak.

Úgy vélte, hogy az Irán-politika osztja meg igazán a Nyugatot. Szerinte ki kell tartani a Teheránnal kötött nukleáris egyezmény mellett. A négy évvel ezelőtti menekültválságról azt mondta, hogy akkor egy humanitárius szükséghelyzettel kellett megbirkózni, Berlin ezért segített. Mint megjegyezte, az USA milliárdokat invesztál a hadseregbe, Németország milliárdokat fordít emberbaráti célokra, mindkettőt megfelelőképpen méltányolni kell. Ugyanakkor meglehetősen élesen fogalmazott a washingtoni kereskedelmi politikáról.

Az utána következő Pence amerikai alelnök felszólalásából az derült ki, hogy mekkora árok húzódik Európa és az USA között. Gyakorlatilag megismételte Trump követeléseit, a többi közt a katonai kiadások ügyében. Állást foglalt az Északi Áramlat 2 ellen, és egészen más véleményt fogalmazott meg Irán kapcsán, mint Merkel. Különvéleményt jelentett be az afgán katonai jelenlét szükségességéről is, azaz rögtön megmutatkozott, hogy a német stratégia számára kemény korlátok az eltérő tengerentúli érdekek.

Süddeutsche Zeitung Miközben a világ a bizonytalanságba süpped, Európa összement, törpe lett, a közel-keleti háborúk, valamint a migráció gondjai közepette. Így ítéli meg a helyzetet a kommentár, amely azt is a gondok közé sorolja, hogy az EU megfeledkezett a párbeszédről Oroszországgal, ellenben romboló düh hatolt be a zsigereibe. A bajok gyökerét persze az amerikai elnök szolgáltatja, hiszen Trump a külpolitikában maga a két lábon járó válsághelyzet.

Münchenben a biztonsági konferencia leltárba veszi a bajokat. Így azt, hogy Amerika kiszámíthatatlan, ingadozik a visszavonulás, illetve a minden stratégiát nélkülöző állandó provokációk között. Frontálisan ütközik a feljövő Kínával, amely világpolitikai szerepre törekszik és olyan fogalmakat is maga akar meghatározni, mert a szabadság és liberalitás.

Eközben Európa a széthúzó erőktől szenved. A növekvő instabilitásból nem csupán a populisták és a demokráciával szembenálló körök húznak hasznot. A nacionalisták és az intézményeket elutasító mozgalmak szintén úgy gondolják, minden történelmi tapasztalat ellenére, hogy a földrész erősebb lesz, ha kis egységekre esik szét.

Putyin a felelős azért, amiért Oroszországgal rosszra fordult a viszony. Az európai demokráciák sebezhetőek az új dezinformációs eszközökkel szemben, tépázza őket a belső kétség és fenyegető a készülő gazdasági vihar. Eközben az emberek mind inkább gyökértelennek érzik magukat, ami azután a pártok és az intézmények elleni lázadáshoz vezet. A politikai közép helyén hatalmas lyuk tátong. Itt van a fokozódó bizonytalanság alapja, ami azután az államok közti kereskedelmi összetűzésekbe, populista keresztes hadjáratokba torkollik. Vagyis: az emberek nem értik meg az összetett kérdéseket és radikalizálódnak. Már köröznek a keselyűk, készen arra, hogy lecsapjanak a rendszer maradványaira, mert a gondokra hiányzik az intelligens megoldás.

Politico Manfred Weber úgy gondolja, hogy ha kitennék a Fideszt az Európai Néppártból, az a Brexithez hasonló szakadást idézne elő az EU-ban. A konzervatívok bizottsági elnökjelöltje a müncheni biztonságpolitikai konferencián a kelet-európai biztonsággal foglalkozó szekcióban szerepelt és egyik vitapartnere, az Eurázsia-csoport elemző intézet vezetője, Ian Bremmer igen csak megszorongatta Orbán Viktor miatt, de ez ügyben kapott kellemetlen kérdéseket a nézőközönségtől is. Valamennyien azt feszegették, miként lehet összeegyeztetni a közösségi értékek megőrzését azzal, hogy a magyar kormánypárt még mindig az EPP tagja.

A politikus azonban kitért az egyenes válasz elől. Azt bizonygatta, hogy Magyarország nem részesül semmiféle kedvezményes bánásmódban, zajlik ellene a jogállami eljárás, amelyet ő is megszavazott Strasbourgban. Ám megismételte, hogy a normáknak csak akkor lehet érvényt szerezni, ha fennmarad a párbeszéd. Azon kívül utalt arra, hogy Orbánt törvényesen választották meg. Amikor ismét rákérdeztek a témára, Weber azzal érvelt: félő, hogy az egész uniót megosztaná, ha a fiatal demokratákat eltávolítanák a konzervatív pártcsaládból. Majd amikor még ez sem látszott kielégítő válasznak, azzal hozakodott elő, hogy ki kell várni a 7-es paragrafus alapján folyó vizsgálat eredményét és akkor a magyar kormányfőnek lépnie kell.

A történelmi ellentétek dacára az EU bajkeverőinek udvarol Izrael – írja a Le Monde kommentárja a V4-ek és Netanjahu jeruzsálemi csúcstalálkozója előtt. Az esemény mindenképpen diplomáciai siker a házigazda számára, mert szoros kapcsolatokat tudott kialakítani a négyekkel, miután háttérbe tolta a vitás kérdéseket, amelyek a múltból, illetve az idegengyűlölet erősödéséből fakadnak. Lásd, hogy alig egy hete háromezer neonáci vonult fel Budapesten, amire izraeli részről mély hallgatás volt a válasz. Orbán és Kaczynski olyan identitás-politikát visz, aminek része, hogy nacionalista alapokon átírják a 2. világháború időszakának történetét, és eszerint a két ország vagy hős vagy áldozat. Egy izraeli szakértő azt mondja, itt nem a holokauszt tagadásáról, hanem a történelem eltorzításáról van szó, és ebben Netanjahu segédkezik.

A vendéglátó trójai falóként használja a Visegrádi Csoportot az unió ellen, mert azt ellenfélnek tekinti a palesztin konfliktus rendezése közben. Hiszen Brüsszel továbbra is elutasítja a területfoglalást és nem hajlandó Jeruzsálemet fővárosként elismerni. A négyek szintén helyet keresnek a posztliberális rendben. Úgy gondolják, hogy Washingtonba Jeruzsálemen keresztül vezet az út, ez Orbán stratégiája. De azért is szüksége van Netanjahura, hogy cáfolja az antiszemitizmus vádját, miután a kormányfőt ilyen támadások érik a Soros elleni kampány miatt. Heisler András ezt úgy fogalmazza meg, hogy a hatalom szándékai nem zsidóellenesek, de a hivatalos kommunikáció gerjesztette az antiszemitizmust. Épp ezért szólították fel nyílt levélben a hadjárat beszüntetésére a politikust, mert a közösség tagjai már kezdenek félni. Ezzel együtt csak kevesen települnek át Izraelbe, számuk tavaly mindössze 43 volt, szemben a 2017-i 65-tel. De azt Heisler is elismeri, hogy a zsidóság soha nem kapott annyi állami támogatást, mint napjainkban.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.