Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. március 22. Az év 81. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737537. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország csak korlátozott haladást ért el az EU-ajánlások megvalósításában

Magyarország csak korlátozott haladást ért el az EU-ajánlások megvalósításában
Infovilág

A tagállamok gazdasági és társadalmi körülményeinek éves értékelése részeként az Európai Bizottság ma arra hívta fel a figyelmet, hogy elő kell mozdítani a beruházásokat, felelős tagállami költségvetési politikát kell folytatni és körültekintően megtervezett reformokat kell végrehajtani. Az országspecifikus kihívások mostani felülvizsgálatára kedvező gazdasági környezetben került sor: a várakozások szerint az európai gazdaság a múlt hat év után 2019-ben is növekedni fog, jóllehet a korábbinál mérsékeltebb ütemben. A foglalkoztatás rekordszinten áll, a munkanélküliség pedig rendkívül alacsony.

További kedvező fejlemény, hogy az államháztartások helyzete mindegyik tagországban javult, bár néhány tagállamban továbbra is magas az adósságállomány. A kihívások azonban nem szűntek meg. A termelékenység szintje továbbra is alacsony, a népesség elöregedése fokozódik, a gyors technológiai változások pedig számottevő hatást gyakorolnak a munkaerőpiacokra. A mai helyzetben, amikor a korábbinál nagyobb a globális bizonytalanság, döntő fontosságú, hogy az uniós tagállamok többet tegyenek a termelékenység növeléséért, a gazdaság ellenálló képességének javításáért és azért, hogy a gazdasági növekedés előnyeiből minden polgár részesüljön.

A ma közzétett 28 országjelentés részletesen elemzi az országspecifikus gazdasági és társadalmi kihívásokat, és azt is kiértékeli, milyen eredményeket értek el a tagállamok a Bizottság által 2018 júliusában közzétett országspecifikus ajánlások végrehajtásában. Újdonság, hogy a ma kiadott csomaggal a Bizottság eszmecserét kezd a tagállami beruházási kihívásokról és elsőségekről, valamint elképzeléseket vázol fel arra vonatkozóan, hogy az uniós alapok, különösen a kohéziós politikai alapok hogyan segíthetik a tagországokat a következő, 2021–27 közötti költségvetési időszakban. Ez azt is elő hivatott segíteni, hogy nagyobb koherenciát lehessen biztosítani a gazdaságpolitikák összehangolása és az uniós források felhasználása között, mely források számos tagállamban, köztük Magyarországon is az állami beruházások tetemes részét adják. Ez az új fókusz tükröződik az országjelentések szövegében és a hozzájuk csatolt új mellékletben, mely a jövőbeli uniós kohéziós politikai alapok forrásainak lehetséges felhasználását vázolja fel.

A következő hónapokban az uniós biztosok és a Bizottság munkatársai el fognak látogatni a tagállamokba, hogy találkozzanak a kormányok, a nemzeti parlamentek, a szociális partnerek és más érdekeltek képviselőivel, és megvitassák velük a jelentések megállapításait. E látogatások során az országjelentések azon mellékleteit is át fogják tekinteni, amelyek azt taglalják, hogyan segíthetik a jövőbeli uniós kohéziós politikai alapok az egyes tagállamok egyedi beruházási szükségleteinek kezelését. Az országjelentések kiindulópontként szolgálnak majd a tagállamok nemzeti programjának április közepéig történő kidolgozása, valamint a Bizottság soron következő, késő tavaszi országspecifikus ajánlásainak elkészítésekor.


A Magyarországra vonatkozó országjelentés a többi között megállapítja, hogy az erőteljes növekedési teljesítmény kedvező feltételeket teremtett olyan reformok végrehajtásához, amelyek a termelékenység növelését, a növekedés alapjainak megerősítését, a gazdaság ellenálló képességének javítását és a felzárkózási képesség erősítését célozzák. A jelentés hangsúlyozza, hogy a termelékenység és a társadalom egésze számára előnyöket hozó hosszú távú növekedés javítása szempontjából fontos, hogy Magyarország növelje a kutatás, az innováció, az infrastruktúra és a készségek fejlesztésére irányuló beruházásokat. A tavalyi országspecifikus ajánlások végrehajtását illetően jelentésében a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy Magyarország összességében korlátozott előrehaladást ért el az uniós ajánlásban foglaltak megvalósítása tekintetében.


A Bizottság ma a nemzeti versenyképességi testületek létrehozásáról szóló eredményjelentést is közzétette. A jelentés elemzi a termelékenység és versenyképesség terén az unió egészében és az euró-övezetben tapasztalható fejleményeket, és áttekinti az eddig 13 tagállamban – köztük Magyarországon – létrehozott versenyképességi testületek működésével kapcsolatban 2018 végére kialakult helyzetet.

 

A Bizottság nyilvántartásba veszi a fogyatékossággal élő gyermekek inkluzív és minőségi oktatásáról szóló polgári kezdeményezést

Az Európai Bizottság ma úgy döntött, hogy nyilvántartásba veszi a „Europe CARES – Inkluzív és minőségi oktatás a fogyatékossággal élő gyermekek számára” elnevezésű európai polgári kezdeményezést. A kezdeményezés célkitűzése, hogy biztosítsa „a fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek inkluzív oktatáshoz való jogát az Európai Unióban.” A kezdeményezők beadványukban hangsúlyozzák, hogy „több mint 70 millió uniós polgár él fogyatékossággal, és 15 millió gyermeknek van sajátos nevelési igénye”, egyúttal pedig kifogásolják, hogy közülük sokan „túlzott mértékű akadályokkal szembesülnek a minőségi […] és inkluzív oktatáshoz való joguk gyakorlása során. A szervezők ezért arra kérik az Európai Bizottságot, hogy „dolgozzon ki jogszabálytervezetet az inkluzív oktatás közös uniós keretrendszerének létrehozásáról”.

Az uniós alapszerződések értelmében az EU jogi lépéseket tehet a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés leküzdése érdekében, és támogathatja a tagállamok oktatási és szakképzési rendszerek terén tett erőfeszítéseit. A Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítélte a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A Bizottság ebben a szakaszban nem vizsgálja a javaslat tartalmát.
A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. március 4-én kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Ha a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell: el kell döntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja azt, és döntését mindkét esetben indokolnia kell.