Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2019. május 27. Az év 147. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737603. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Gyorsvasút épül Budapest–Varsó között – az EU-bank alelnökének tájékoztatója

Gyorsvasút épül Budapest–Varsó között – az EU-bank alelnökének tájékoztatója Gyorsvasút épül Budapest–Varsó között – az EU-bank alelnökének tájékoztatója Gyorsvasút épül Budapest–Varsó között – az EU-bank alelnökének tájékoztatója
Magyar Péter

Kedvezményes hitelei révén az Európai Unió bankja, az Európai Beruházási Bank (EBB – EIB) tavaly 891 millió euróval járult hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez. Ez újabb rekordnak számít, miközben immár az ötödik egymást követő évről van szó, amikor a bankcsoport finanszírozási tevékenysége növekszik Magyarországon. (Képek: Szigeti Tamás)

Mindezt Vazil Hudák, az EBB szlovák alelnöke mondta el a Magyar Tudományos Akadémia székházában ma délelőtti éves sajtótájékoztatóján. (Az 55 éves Hudák 2016 óta egyik alelnöke az EBB-nek, korábban bankszakember és a második Fico-kormány gazdasági minisztere volt.)

Hudák előzőleg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel találkozott. A találkozó után bejelentették, hogy a visegrádi országok történelmük egyik hatalmas beruházására készülnek a Budapest–Pozsony–Ostrava–Varsó közötti gyorsvasút megépítésével. Egyelőre csupán a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése kezdődött el, és a négy ország mindenesetre számít az Európai Fejlesztési Bank részvételére a projekt finanszírozásában.

Hudák elmondása szerint az EBB viszont arra számít, hogy tagországok befizetéseikkel csökkentik a bank alap- és garanciális tőkéjében a Nagy-Britannia várhatóan közeli távozása nyomán keletkező hiányt. Mint ismeretes, az EBB-ban valamennyi EU-tagország részvényesként tulajdonos – a gazdasági súlyának megfelelő tőkével. A britek egyre valószínűbb közeli távozása mintegy 40 milliárd eurónyi tőke pótlását követeli. Folyik a tagországok kötelezettségvállalása e területen, és Hudák közlése szerint a magyar külügyminiszter arról biztosította, hogy hazánk is hajlandó erre.

Ami a bank magyarországi tevékenységét illeti, ennek kulcsterületei a közlekedés, az energiaügy, a szociális ágazat és a városi infrastruktúra voltak. A tavalyi magyarországi hitelkihelyezés az előző évhez képest 6,4 százalékkal 747 millió euróra nőtt, ezzel az EBB az országban tíz beruházás megvalósítását segítette. A kihelyezések 15%-a jutott a magánszférára, 85%-a pedig állami intézményekhez, állami tulajdonú cégekhez került.

Az EBB által biztosított finanszírozás nagyrészt a közlekedési beruházásokat (276 millió euró összeggel) és az energia területét (146 millió euróval) támogatta, emellett a szociális ágazat fejlesztéséhez járult hozzá (142 millió euróval) és a városi infrastruktúra fejlesztését szolgálta (85 millió euróval). Továbbá a magyarországi régiók felzárkóztatásának felgyorsítása végett az EBB 225 millió euró értékben hat projektet írt alá egy támogató csomag keretében, amelynek teljes összege a 2014–20 közötti időszakra 725 millió euróra rúg. Ezzel az összeggel a bank szolgáltató-ágazati beruházásokat, a víz- és csatornahálózat, a közlekedés fejlesztését, a szilárd hulladék hasznosítását szolgáló és az energiaügy területén megvalósuló beruházásokat támogat.

Külön említést érdemel az Európai Stratégia Beruházási Alap (ESBA – EFSI) révén megvalósuló fejlesztés. Ez az úgynevezett Juncker-terv, az Európai Unió gazdasági fellendülését segítő alapból megvalósuló beruházások összessége; az alap a válságból kilábalást segítő intézményként jött létre. Tavaly Magyarországon ez 355,4 millió euró volt: 200 milliót kapott a Budapest Airport, 100 milliót a Magyar Villamos Művek (MVM), 25 milliót a Budapest Bank és 10,4 milliót a Főtáv, 20 milliót pedig az önvezető járművek fejlesztésére szakosodott Aimotive Informatikai Kft.

Hudák elmondta még: a bankcsoport összes tevékenysége tavaly 64,2 milliárd euróra rúgott – valamivel csökkent az előző évekhez képest. Ennek két oka is volt: egyrészt a Brexit közeledése miatt a nagy-britanniai kihelyezéseit a bank tudatosan csökkentette, másrészt az Európai Unió gazdasága fellendülési szakaszba jutott a múlt évben, így a banknak ama tevékenysége, hogy hiteleivel, a beruházások előmozdításával anticiklikus hatást is igyekszik elérni, tavaly kevésbé volt szükséges. Az Európai Beruházási Bank változatlanul négy területre összpontosít: az innovációra, a kisvállalkozások támogatására, a környezetvédelmi projektekre és az infrastruktúra fejlesztésére.

Kérdés formájában elhangzott: miután az EBB annak idején finanszírozta a budapesti 4-es metró beruházását, és a metróépítéshez kapcsolódó uniós támogatási szerződésben legkésőbb 2013-ra a belvárosi autóforgalom csökkentését célzó intézkedés – köznapi nevén „dugódíj” – bevezetését ígérték, de ebből, mint ismeretes, semmi sem lett (egyebek között azért sem, mert a kormány parlamenti döntéssel megakadályozta), nem tervez-e az EBB valamilyen szankciót. Hudák alelnök erre nem tudott válaszolni, csak azt ígérte, utána néz.