Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2019. május 27. Az év 147. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737603. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország–EU: kötelezettségszegési eljárások – nálunk a legkevesebb a női parlamenti képviselő és miniszter

Magyarország–EU: kötelezettségszegési eljárások – nálunk a legkevesebb a női parlamenti képviselő és miniszter
Infovilág

A különféle ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és az előírt módon alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Bizottság elsősorban párbeszéddel próbálja meg rendezni a problémákat tagállamokkal. Ha a párbeszéd nem vezet eredményre, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

A Bizottság hét másik tagállam mellett felszólítja Magyarországot a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni uniós szabályok teljes körű átültetésére. A Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Ausztriának és Hollandiának, illetve felszólító levelet intéz Magyarországhoz, Csehországhoz, Olaszországhoz, Szlovéniához, Svédországhoz és az Egyesült Királysághoz a pénzmosás elleni 4. uniós irányelv teljes körű átültetésének elmulasztása miatt. A Bizottság az érintett tagállamok által bejelentett intézkedések értékelése után arra a következtetésre jutott, hogy egyes rendelkezések hiányoznak az említett országok nemzeti jogszabályaiból. A pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni hatékony küzdelemhez elengedhetetlen a szabályok kellő időben történő és megfelelő átültetése.

A tagállamoknak 2017. június 26-ig kellett volna átültetniük az uniós szabályokat nemzeti jogszabályaikba. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottságnak és megtegyék a szükséges lépéseket.

A Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak, amelyben az alapítványokra vonatkozó vagyonszerzési illetéki szabályok változtatását kéri: Magyarország hozza összhangba a vagyonszerzési illetékre vonatkozó jogszabályait az uniós joggal.

A magyar szabályozás jelenleg a belföldi alapítványok esetében adómentességet biztosít az öröklésre, az ajándékozásra és a visszterhes vagyonátruházásra, miközben a más tagállamokban és a nem uniós országokban bejegyzett hasonló alapítványokat megadóztatja. A magyar és nem magyar székhelyű alapítványokkal szemben alkalmazott eltérő bánásmód ellentétes a tőke szabad mozgásával. Ha Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak.

Magyarország és további 25 tagállam hozza összhangba a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó szabályait az uniós joggal. A Bizottság újabb szakaszba léptette a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó uniós szabályok teljes körű végrehajtása végett 26 tagállammal szemben folyó kötelezettségszegési eljárásokat. Az EU által bevezetett szabályok megkönnyítik a szakemberek, például az orvosok és az építészek számára, hogy szakmai képesítésüket egy másik tagállamban is elismertessék. Mivel a nemzeti szabályozás és gyakorlat nincs összhangban a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó uniós irányelvvel, amelyet 2016. január 18-ig kellett átültetni a nemzeti jogba, Magyarországnak is indokolással ellátott véleményt küld a Bizottság.

Magyarország esetében a Bizottság hiányosságokat állapított meg az európai szakmai kártya, a szakmai tevékenység részleges gyakorlásának lehetősége, a segítségnyújtó központok létrehozása, valamint a szabályozási akadályok átláthatósága és arányossága tekintetében. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet. 

A Bizottság kötelezettségszegési eljárás formájában elmarasztalja Magyarországot, mert az ország nem tett eleget a kötélpálya-létesítményekre, valamint a gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekre vonatkozó uniós rendeleteknek, amelyek értelmében a tagállamoknak szankciókat kell megállapítaniuk, hogy visszatartsák a gazdasági szereplőket a harmonizált uniós szabályok megszegésétől, és ezekről a szankciókról 2018. március 21-ig értesíteniük kellett a Bizottságot. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy reagáljon a Bizottság felszólító levelében megfogalmazott felvetésekre.
Tájékoztató az uniós kötelezettségszegési eljárásokról

Bővebben az uniós kötelezettségszegési eljárásokról

A kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tára

 

Nemzetközi nőnap: javult a nemek közötti egyenlőség, de túl lassú a változás

A holnapi nemzetközi nőnap alkalmából az Európai Bizottság ma nyilatkozatot adott ki, melyben áttekinti a nők jelenlegi helyzetét és az elért előrehaladást, és további lépéseket szorgalmaz a nemek közötti egyenlőség térnyerésének előmozdítása érdekében. A Bizottság egyúttal a nők és a férfiak közötti egyenlőségről készített 2019. évi jelentését is közzétette a mai napon. Ebből kiderül, hogy némi előrelépés tapasztalható a nemek közötti egyenlőség terén, a jelentés ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a változások üteme nem elég gyors, és a nők sok területen továbbra is egyenlőtlenségekkel szembesülnek:

A nők foglalkoztatási aránya rekordszintet ért el az unióban: 2017-ben az arány 66,4% volt, de a helyzet eltéréseket mutat tagállamonként. Magyarországon 2010 óta folyamatosan növekszik a nők foglalkoztatási aránya, mely a 2010. évi 54,6%-ról 2018 harmadik negyedévére 67%-ra növekedett. A növekedés ellenére ez több mint 15%-kal elmarad a férfiak azonos időszakban mért foglalkoztatási arányától (82,5%).

A nőket jobban fenyegeti a szegénység, mert átlagban hatodával alacsonyabb a fizetésük, mint a férfiaknak. Ezzel összefüggésben a két nem közötti nyugdíjszakadék 2017-ben átlagosan 35,7% volt az Unióban. Magyarországon a nemek közötti bérkülönbség 2017-ben az uniós átlagnál alacsonyabb (14,2%) volt. A nemek közötti nyugdíjkülönbség tekintetében Magyarország az élmezőnybe tartozik, a 6. helyen áll az uniós országok között 15,4%-kal.

A nők továbbra is nagy kisebbségben vannak a parlamentekben és a kormányokban. A 28 tagállami parlamentből csak 6 élén áll női elnök, és a tagállami parlamenti képviselők 70%-a férfi. Bár a női miniszterek jelenlegi 30,5%-os átlagos uniós aránya a legmagasabb az első teljes körű uniós adatgyűjtés (2004) óta, egyes adatok még mindig arra utalnak, hogy a nők jellemzően olyan tárcákat kapnak, amelyek politikai prioritása alacsonyabb. A 28 EU-tagállam közül Magyarországon a legalacsonyabb a nők aránya mind a nemzeti parlamenti képviselők, mind a miniszterek között (12,6% és 7,1%).

Ami az Európai Parlament női tagjait illeti, 2018 novemberében arányuk 36,4%-ot tett ki, ami némi csökkentést jelent a 2016 végén elért 37,3%-os csúcshoz képest. 2018 novemberében a magyarországi európai parlamenti képviselőknek mindössze 19%-át alkották női képviselők.

Az üvegplafon továbbra is realitás az üzleti világban: a tőzsdén jegyzett legnagyobb uniós társaságok mindössze 6,3%-ának vezérigazgatója nő. A nagyvállalati igazgatótanácsok tagjainak uniós átlagban 26,2%-át alkotják nők. Ez az arány Magyarország esetében 15,3%-ot tesz ki.