Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2019. május 25. Az év 145. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737601. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Weber mégis jön, mert még mindig nem okult

Weber mégis jön, mert még mindig nem okult Weber mégis jön, mert még mindig nem okult
Szelestey Lajos

Orbán kifelé tart a Néppártból, de ha maradni akar, akkor véget kell vetnie a hazugság politikájának. Frankfurter Allgemeine Zeitung: a Fidesznek mennie kell! Ameddig csak képes rá, Soros György nem adja fel a harcot a liberális demokráciáért.

Die Welt Az európai konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője megpróbálja személyesen elsimítani az ellentéteket a pártcsalád és Orbán Viktor között. Weber, akinek szüksége van a fideszes EP-képviselők voksaira, hogy biztonsággal Juncker utódja lehessen a Bizottság élén, bejelentette: a napokban Budapestre jön, mert szeretné megakadályozni, hogy kizárják a magyar pártot az EPP-ből. Mint mondta, tisztázni akarja a magyar politikussal, hogy annak mostani útja kifelé vezet-e a kereszténydemokraták soraiból. Hozzátette, hogy itt nem kelet–nyugati viszályról, vagy a migrációs politikáról van szó, hanem arról, hogy milyen értékeken alapul a Néppárt, illetve az unió.

Mint emlékezetes, a politikus eredetileg hárompontos ultimátum teljesítésétől tette függővé, hogy a Fidesz ez európai középjobb tagja maradhasson. Ugyanakkor kampánykörútján minden tagállamot fel kíván keresni, kivéve Magyarországot.   

Frankfurter Allgemeine Zeitung Növekszik a nyomás Orbán Viktorra az Európai Néppárton belül. Manfred Weber jó kezdetnek minősítette ugyan, hogy leállítják a Juncker elleni plakáthadjáratot, ám most az osztrák konzervatívok EP-listavezetője kijelentette: nem az a lényeg, hogy mi van az utcai hirdetőtáblákon, Orbán Viktornak végre le kell mondani arról, hogy hazugságokkal, kitalált ellenségképekkel, vádaskodásokkal és antiszemitizmussal házaljon a politikában. Ezt egyszer s mindenkorra be kell fejezni. Az újság megjegyzi, hogy sokáig jó viszony fűzte össze a Fideszt és az ÖVP-t, de újabban már Kurz kancellár is elhatárolódott a magyar kormányfőtől. A CDU elnöksége hétfőn tárgyal a magyar kérdésről. Az EPP sorsdöntőnek tartják a Fidesz sorsa szempontjából, miként foglalnak állást a német uniópártok.

The Times Orbán Viktor azzal szembesül, hogy kizárják az EU középjobb klubjából. A politikusnak szemére hányják, hogy bezáratta a liberális CEU-t, megfojtotta a szabad sajtót és átírta az alaptörvényt, mert ily módon akarta kiterjeszteni uralmát. De lehet, hogy a Juncker elleni plakát miatt jut el odáig végül a Néppárt, hogy kihajítsa a miniszterelnököt. Bírálók úgy látják, hogy az volt az utolsó szalmaszál, miután Brüsszel többször is kérte a magyar politikust: fogja vissza támadásait az unió ellen. A kérdés napirenden lesz az EPP közgyűlésének közelgő ülésén. Bennfentesek szerint lehetséges, hogy szavaznak legalább a felfüggesztésről.

A kizárás egyik kezdeményezője, Engel, luxemburgi EP-képviselő azt írta, hogy akik a gyűlöletre, a rossz vezetésre és a demokratikus vívmányok visszafordítására építenek, azok kívül a pártcsaládon kívül találják magukat. Teljesen mindegy, hogy saját maguktól veszik-e a kalapjukat, vagy kiteszik őket, menniük kell. Orbán az illiberális állam elleni kifogásokat úgy állította be, hogy azok a migráció körüli vita részét alkotják. Viszont távozása együtt járhat egy új jobboldali frakció megjelenésével. Egyesek úgy gondolják, pont ez volt a célja, mármint, hogy összefogjon a PiS-szel és a Ligával. Az Eurasia Csoport európai igazgatója azt mondja, ha a Néppárt tényleg kirúgja a Fideszt, akkor onnantól kezdve a magyar miniszterelnök a szélsőjobbos tömörülés megteremtésére összpontosít.

Frankfurter Allgemeine Zeitung Az elválásra voksol a Fidesz és a Néppárt vitájában a nagy tekintélyű konzervatív német lap. Kommentárja szerint az EPP-nek gyorsan el kellene döntenie, van-e még helye soraiban a magyar miniszterelnök pártjának. Taktikailag a mielőbbi elhatározás mellett szól, hogy ez a téma semmit sem hoz a pártcsaládnak az európai választási kampányban, bármi legyen is a viszály kimenetele. Ezért minél előbb pontot kellene tenni a végére, már ha az egyáltalán lehetséges. De mindenekelőtt tartalmi megfontolásokból már régen esedékes a szakítás. A magyar fél jó ideje csupán védőpajzsként használja a kereszténydemokratákat, ám annak értékeivel nem összeegyeztethető az, amit Budapest mond és tesz.

Az ellentétek azonban túlmutatnak a konkrét eseten, ami az EP munkáját illeti. Más frakciókban is vannak olyan tömörülések, amelyek legjobb esetben is csupán névleg tartoznak hozzájuk, lásd a szociáldemokratákat, akiknek ki kellene zárniuk a román tagpártot a jogállam elleni brutális támadások miatt. Ha valamennyi csoport következetes volna, áttekinthetetlenné válna a Parlament. Túl magas az ár?

The Times A 88 éves Soros György keresztes-hadjáratot folytat a tisztességesebb társadalomért, e célra már 32 milliárd fontnak megfelelő összeget áldozott, ám emiatt befolyásos ellenfelei támadták, így mára már a jobboldal kedvenc mumusának számít. Az üzletembert azonban nem riasztja el, ha erős az ellentábor. Legutóbb Davosban a kínai elnököt bírálta. De hát megélte a nácizmust és a szocializmust, ezért nem hagyhatja szó nélkül az egyéni szabadságjogok elleni támadásokat. Régi ellensége Trump, valamint Putyin is, Orbán Viktor pedig a „Soros-tervre” alapozta tavaly a kampányt. És ez még mind semmi ahhoz képest, amit a világhálón írnak róla. Ott azt olvasni, hogy ő a felelős minden rosszért.

Ötvenévesen hozta létre a Nyílt Társadalom Alapot, amely főként Magyarországot és a kommunista szomszédságot célozta meg. Ám Soros azt hamar belátta a rendszerváltás után, hogy az elnyomó rendszer összeomlásából nem következik egyenesen a nyílt társadalom létrejötte. És mivel szembefordult az ifjabbik Bush-sal, gyorsan az amerikai jobboldal támadásainak kereszttüzébe került. De a Nyílt Társadalom Alapítvány nem avatkozik bele a pártpolitikába. Viszont Soros nagyon is segítette a „színes” forradalmakat Grúziában, Ukrajnában, Kirgizisztánban.

A menekültek iránt érzett rokonszenve miatt lett a mostani évtized meghatározó kérdésének kulcsfigurája. Pontosan tudja, hol a helye a liberális nemzetköziség és a nacionalizmus csatájában. Fura módon a legélesebb támadások szülőhazájában, Magyarországon érik. Orbán illiberális demokráciát akar és a sikerhez 5 éve leszerződtette Finkelsteint, a negatív politikai hadjáratok atyamesterét. Ő találta meg azután célpontként Sorost. Kovács Zoltán elismeri, hogy a tanácsadó dolgozott a Fidesznek, de csak annyit árult el, hogy politikáról volt szó. Szerinte a kép egyszerű: a befektető egész Európában politikai szereplőként lép fel, az általa támogatott, civileknek álcázott szervezetek beleszólnak a politikai döntéshozatalba. – Csakhogy a magyar kampánynak antiszemita felhangjai vannak.

Ugyanakkor Orbán stratégiája bevált, tavaly is győzött, mégis folytatódnak a kirohanások a milliárdos ellen. A Közép-Európai Egyetemet már elűzték Budapestről. Ignatieff rektor úgy látja, hogy ők járulékos veszteségnek számítanak az alapító elleni háborúban. Hiszen nem foglalkoznak politikával, a tudományos programjaikat semmiféle kifogás nem érte.

Sorost mostanában leginkább az öröksége foglalkoztatja. Az utódlást megoldotta, a fő döntéshozó a Nyílt Társadalom Alapítványok Igazgatósága, de valószínűleg 34 éves fia, Alexander lép majd a befektető helyébe.

Csak éppen manapság a világ másfelé tart, mint a 80-as, 90-es években. Csökken a liberális demokráciák száma, jönnek fel a politikai erős emberek. Közép-Európában a jelek szerint nem kizárólag Magyarország tér vissza a hagyományos nacionalizmushoz. Sorost a gondok nem riasztják el – mondja egyik közeli munkatársa –, a pénzember hiszi, hogy az inga visszaleng a populizmustól, még akkor is, ha ezt maga esetleg már nem is éli meg. De ameddig képes rá, maximálisan ki akarja venni a részét a harcból.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.