Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. május 26. Az év 146. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737602. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán a rafinált cinizmus magyar Európa-bajnoka

Orbán a rafinált cinizmus magyar Európa-bajnoka Orbán a rafinált cinizmus magyar Európa-bajnoka

Orbán, a pókerjátékos – ezzel a címmel írt kommentárt Paul Lendvai a bécsi Der Standardnak. Szerinte a magyar miniszterelnök egyedül dönti el, hogy kiprovokálja-e a Néppártból való kirúgását, és ezzel áldozatként állítja-e be önmagát. Ennek a kevesebb, mint 10 millió lakosú kicsiny országnak a kormányfője az utóbbi években a legismertebb és legvitatottabb európai politikus lett – írja Lendvai, és megjegyzi: a legfontosabb európai és Európán kívüli média azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a nacionalista-populista Fideszt kizárják-e az Európai Néppártból.

A hangulat németországi megváltozásának a jeleként értékeli, hogy a még nem is olyan régen inkább Orbán-barát Frankfurter Allgemeine Zeitung szombati kommentárjában az olvasható: „A Fidesz már régóta csupán védőpajzsként használja az Európai Néppártot, aminek a védelmében szavaival és tetteivel olyan politikát folytat, ami összeegyeztethetetlen a kereszténydemokrata értékekkel”. A magyar származású, veterán osztrák Közép- és Kelet-Európa-szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy különböző uniós testületek már évek óta bírálják a tudatosan felépített, látszat-demokratikus dekorációval elfedett autoriter rendszert, a hatalommegosztással, a médiaszabadsággal és a civil társadalommal szembeni túlkapásokat. Ennek ellenére csak azzal a két héttel ezelőtt megindított plakátkampánnyal csordult túl a pohár, amely a Néppárthoz tartozó Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökről és Soros Györgyről azt állítja, hogy mindketten a migrációt támogató terveket kovácsolnak. A kocka még nincs elvetve – vonja le a következtetést Lendvai abból, hogy Manfred Weber, aki a Néppárt jelöltje az európai bizottsági pozícióra, Juncker székének utódlására, most Budapestre látogat, hogy Orbánt engedményre késztesse, miközben Orbán a lengyel kártyát játssza ki, tehát azt helyezi kilátásba, hogy szakítás esetén a jobboldali-nemzeti PiS-szel, a lengyel kormánypárttal foghatna össze.

„A látszat ellenére a rafinált cinizmus magyar Európa-bajnokának vannak jobb lapjai” - írja a Der Standard szerzője. Ezt azzal támasztja alá, hogy kilencévi politikai uniformizálás után Orbánnak nem kell számolnia sem szabad sajtóval, sem erős ellenzékkel, és egyedül ő dönt arról, hogy kiprovokálja-e a kitaszítását, vagy pedig mégis belemegy abba az európai választások előtti rossz kompromisszumba, amiért az Európai Néppárt többsége és Weber is olyannyira sóvárog – olvasható Paul Lendvai kommentárjában.

Manfred Weber és Orbán Viktor mai budapesti megbeszélését a nemzetközi sajtó számos orgánuma az előzményeket áttekintő írásban harangozza be. A Reuters brit hírügynökség felhívja a figyelmet Angela Merkel német kancellár kijelentésére, amely szerint a Néppárton belül megférnek ugyan egymással különféle politikai irányzatok, de az alapértékek tekintetében van egy határ. Paul Ziemiak, Merkel pártjának, a CDU-nak a titkára arról beszélt a Reuters ismertetésében, hogy Weber elmondta, mik az elvárásai, most a magyar fél jelzését várják. Az ilyen kijelentés a diplomácia nyelvén azt az üzenetet hordozza, hogy az üzenetküldő nem igazán nyitott az alkudozásra.

Az AP amerikai hírügynökség, amelynek az anyagát a Fox News, a The New York Times és a The Washington Post is átvette, a felek előzetes szándékjelzései közt megemlíti, hogy pénteken Budapesten a március 15-i megemlékezésen Orbán mellett Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök – az Orbánhoz hasonló gondolkodású populista pártnak, a Fidesz lehetséges új szövetségesének a kormányfője - is beszédet mond.

A Bloomberg hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy a mai találkozó résztvevői előzetesen nem helyeztek kilátásba a megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatót.

Az EurActiv című brüsszeli hírportál, részben az AFP francia hírügynökség beszámolóira támaszkodva arról ír, hogy Weber „Európa egyben tartásának” a fontosságára hivatkozott, amikor azt indokolta, miért igyekszik a március 20-i néppárti tanácskozás előtt megoldani a Fidesszel kapcsolatos problémákat.

Más téma. A londoni Financial Times terjedelmes cikkben foglalkozik a magyar ellenzék problémáival. A szerző szerint a széttöredezett ellenzéki pártok azt remélték, közel jutottak ahhoz, hogy megszervezhetik az első komoly ellenállást a médiát és az igazságszolgáltatást maga alá gyűrő Orbánnal szemben, ám ahogy közeledik a március 14-re meghirdetett általános sztrájk napja, úgy veszít a lendületéből az ellenzéki pártok, a diákok, a szakszervezetek és más szerveződések ad hoc koalíciója. Ennek az oka – írja a Financial Times – a politikai megosztottság, a célok eltérő volta és a kormányzat pénzügyi nyomása.

Végül röviden arról, hogy a Die Zeit című német magazin internetes változata igen alaposan körüljárja a magyarországi munkapiaci feltételek kérdését, és megállapítja: miközben az európai politika elutasítóan reagál a magyar kormány gyűlöletkampányára, sok európai, elsősorban német nagyvállalat továbbra is igen kedveli Magyarországot, hiszen Orbán úgymond „kegyetlenül kedvező” feltételeket teremt számukra, szubvenciókat és csaknem korlátlan munkaidő-rugalmasságot biztosít az autógyártóknak. Ennek a gazdasági kurzusnak azonban megvan az ára, munkaerő kivándorol – figyelmeztet a Die Zeit.