Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. május 26. Az év 146. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737602. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Oroszország nem tekinthető többé az Európai Unió stratégiai partnerének  

Oroszország nem tekinthető többé az Európai Unió stratégiai partnerének  
Infovilág

Nyitva kell hagyni további szankciók bevezetésének lehetőségét Oroszország ellen, ha Moszkva továbbra is megsérti a nemzetközi jogot – fogalmaz egy kedden elfogadott Európai Parlament-i állásfoglalás.

Az uniónak készen kell állnia további szankciók bevezetésére Oroszország ellen. Oroszországnak helyre kell állítania Ukrajna területi egységét. A világméretű kihívásokra szelektív EU–orosz együttműködéssel kell válaszolni.

Az Európai Unió és Oroszország kapcsolatainak állapotát felmérő állásfoglalást 402 szavazattal, 163 ellenszavazat és 89 tartózkodás mellett fogadták el.

A képviselők szerint 2015 óta újabb feszültséggócok alakultak ki az unió és Oroszország közötti kapcsolatban. Ilyen a többi között Oroszország szíriai beavatkozása, szerepvállalása például Líbiában és a Közép-Afrikai Köztársaságban, és folyamatos agresszív lépései Ukrajnában. Kiemelik, hogy Oroszország uniós szélsőjobboldali és populista nacionalista pártokat támogat, és hogy az állam beavatkozik az orosz választásokba és megsérti az emberi jogokat.

A képviselők a nemzetközi jog további megsértéseit felsoroló állásfoglalásukban hangsúlyozzák, hogy az uniónak készen kell állnia további szankciókat bevezetésére Oroszország ellen, különösen olyanokra, amelyek egyes személyeket céloznak. A szankcióknak arányban kell állniuk az Oroszország okozta fenyegetéssel – fogalmaznak a képviselők. Tavaly decemberben a tagállamok szakminisztereiből álló Tanács 2019. július 31-ig meghosszabbította az orosz szankciókat.

Az állásfoglalás kiemeli, hogy az uniónak felül kellene vizsgálnia az érvényben lévő partnerségi és együttműködési megállapodását Oroszországgal, és az együttműködést olyan területekre kellene korlátozni, ahol abban mindkét fél érdekelt. A többi között az éghajlatváltozás, az energiabiztonság, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a terrorizmus miatti kihívásokat illetően van szükség szelektív együttműködésre Oroszországgal.

A két fél közötti szorosabb kapcsolat csak akkor legyen lehetséges, ha Oroszország teljes egészében végrehajtja a Kelet-Ukrajnában folytatott háborút lezáró úgynevezett minszki megállapodást, és ismét tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, fogalmaz a szöveg.

A képviselők elítélik az orosz dezinformációs kampányokat és kibertámadásokat, amelyeknek célja, hogy növeljék a feszültséget az unión és a tagállamokon belül. Mélységes aggodalmuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió erélytelenül válaszol az orosz propagandakampányokra és a közvetlen félretájékoztatásra, és erőteljesebb uniós válaszlépést kérnek. Erre különösen a közelgő májusi európai választások fényében van mielőbbi szükség. Ebből a célból látványosan növelni kell a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport rendelkezésére bocsátott uniós forrásokat és emberi erőforrást – vélik a képviselők.

A képviselők megismétlik: az Északi Áramlat 2 gázvezeték növeli az unió gázfüggőségét az oroszoktól, és veszélybe sodorja az unió belső piacát.

A képviselők aggasztónak találják az önkényuralmi rendszerek és országok, például Észak-Korea, Irán, Venezuela, Szíria folyamatos orosz támogatását. Azt is sajnálatosnak nevezik, hogy Oroszország az uniós csatlakozásra jelölt országokban olyan szervezeteket és politikai erőket támogat, mint például azok, amelyek ellenzik a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Görögország között régóta húzódó, névadással kapcsolatos vitát lezáró Prespa-megállapodást.

A képviselők az orosz illegális pénzügyi műveleteket és pénzmosást is elítélik, amelynek keretében az európai biztonságot és stabilitást veszélyeztetve évente euró-milliárdokat mosnak át az Európai Unión keresztül. A jelentés hangsúlyozza: a tagállamoknak fel kell számolniuk az orosz oligarcháknak kedvező aranyvízum/útlevél programjaikat.

Sandra Kalniete (EPP, Litvánia) jelentéstevő szerint: „Vége az udvarias és diplomatikus megfogalmazásoknak. Nagyon szűk területen működhetünk együtt az oroszokkal mindaddig, amíg az ország elfoglalva tartja Ukrajna egy részét, más európai országokat pedig folyamatosan támad.”

A plenáris vita felvételről (2019.3.11.)

Sandra Kalniete: „Oroszországot nem tekinthetjük többé az EU stratégiai partnerének”