Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. március 22. Az év 81. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737537. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A természet egészséges és elegendő vízért kiált – az emberiség léte a tét

A természet egészséges és elegendő vízért kiált – az emberiség léte a tét
Infovilág

Kereken 375 ezren tették nyilvánvalóvá az Európai Bizottság számára, hogy kiállnak természeti vizeink védelme mellett, és azt várják, hogy az Európai Unió ne gyengítse ambiciózus célkitűzését, a vizek jó állapotának elérését. (Nyitó képünket Ruben Smith/WWF készítette.)

Véget ért a fél évig tartott európai társadalmi konzultáció: az Európai Bizottság a vizeink védelmét célzó jogszabállyal, a „víz-keretirányelvvel” kapcsolatban kérte ki az állampolgárok véleményét. Ez az időszak kritikus fontosságú volt folyóink, tavaink és vizesélőhelyeink szempontjából, az emberek pedig egyértelműen kifejezték: azt akarják, hogy az Európai Unió ismét kiálljon vizeink megóvása mellett.

Az EU tagállamok még 2000-ben döntöttek úgy, hogy megállítják a vizeket és vizesélőhelyeket pusztító folyamatokat, és vizeinket jobb állapotba hozzák legkésőbb 2027-re. Ebből a célból a „víz-keretirányelv” megalkotásával létre is hozták a jogi keretet, de ha el akarjuk érni a 2027-i célokat, a tagállamoknak nagy és látványos lépéseket kell tenniük és gondoskodniuk kell az anyagi fedezetről is. Az eredmények azonban váratnak magukra, sőt, a szabályozás gyengítése is fölvetődött.

Az Európai Bizottság tavaly ősszel társadalmi konzultációt hirdetett, hogy bárki kifejthesse véleményét a „víz-keretirányelvvel” kapcsolatban, a WWF és más civil szervezetek pedig #ProtectWater néven kampányba kezdtek azért, hogy minél több állampolgár részt vegyen a konzultációban.

„A WWF olyan válaszokat készített elő, amelyek a leginkább védik a jelenleg hatályos jogszabályt. Az eredmény nem maradt el: fél év alatt 375 ezernél is több aláírás gyűlt össze földrészünkön, vagyis az itt élők népes közössége úgy gondolja, hogy meg kell óvni értékes folyóinkat, tavainkat és vizesélőhelyeinket, és meg kell állítani a vizeket érintő természetkárosító tevékenységeket” – közölte szerkesztőségünkkel Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. Ezek után a döntéshozók feladata, hogy a „víz-keretirányelv” felülvizsgálatakor figyelembe vegye százezrek véleményét.

A társadalmi konzultáció március 11-én zárult, az EU hivatalos elemzése várhatóan még az ősszel megjelenil, a jogszabály jövőjéről pedig 2020 első felében hozzák meg a végső döntést. A WWF és a többi civil szervezet addig is mindent megtesz azért, hogy a „víz-keretirányelvet” ne gyengítse, és hogy az egyes tagállamok a hatékony megvalósítást tartsák szem előtt a következő években. Így talán elérhető a cél, hogy 2027-re Európa vizeinek nagy része visszanyerje jó ökológiai állapotát.

A múlt háromszáz évben a Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, 1970 óta a vizesélőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83%-kal csökkentek. Az európai vizesélőhelyeknek csupán a 40%-a egészséges, Magyarországon pedig a felszíni vizek kevesebb, mint ötödének megfelelő az ökológiai állapota. Mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, ami a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte. Mindez olyan emberi tevékenységek eredménye, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása.