Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. március 22. Az év 81. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737537. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az Európai Parlament határozottan elítéli Oroszország egyre agresszívebb törekvését

Az Európai Parlament határozottan elítéli Oroszország egyre agresszívebb törekvését
Infovilág

A lehető legkisebb a fennakadás az európaiak és az európai vállalatok számára: az EP e célból többféle új szabályról döntött ma a megállapodás nélkül lezajló brexit esetére. Az Európai Parlament és a Tanács felkérésére az Európai Bizottság sürgős intézkedéseket javasolt arra az esetre, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.

Az intézkedések a többi között jogi garanciát nyújtanak a jelenleg Erasmus-programban részt vevő brit diákoknak és tanároknak arra, hogy ösztöndíjuk végéig maradhassanak az unióban, biztosítják az ír–észak-ír határon és közösségeken átnyúló kapcsolatot építő uniós programok folyamatos finanszírozását, és megoldást nyújtanak a légi és közúti alapszolgáltatások fenntartására az Unió és az Egyesült Királyság között. A lépéseknek köszönhetően a brit és uniós halászhajók is folytathatják tevékenységüket a két partner vizein.

A sürgősségi intézkedések az átmeneti időszakra már nem biztosítanak az uniós tagsággal megegyező jogokat az Egyesült Királyság számára. Az intézkedések időtartama korlátozott, és az unió egyoldalúan fogadja el őket azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Királyság hasonló intézkedéseket vezet be.

Ma egyebek között a brexithez kapcsolódó következő jogszabályokat fogadta el a Parlament a sürgősségi eljárásban:

# A PEACE IV európai határokon átnyúló kohéziós és együttműködési program keretében Írország, Észak-Írország és Skócia között folytatott területi együttműködés folytonossága;

# Az Erasmus-programban az unióban részt vevő brit tanárok és diákok befejezhetik a folyamatban lévő szemeszterüket;

# Az Egyesült Királyságban tartózkodó uniós, és az unióban tartózkodó egyesült királyságbeli állampolgárok brexit előtt megszerzett társadalombiztosítása fennmarad;

# Ideiglenes intézkedések, amelyek biztosítják, hogy ne álljon le teljesen az Egyesült Királyság és az unió közötti szállítmányozás. A brit teherszállító- és autóbuszcégek átmenetileg folytathatják a szolgáltatást az unió és a Brit-szigetek között abban az esetben, ha az Egyesült Királyság ugyanezt megadja az európai vállalatok számára;

# Ideiglenes intézkedések, amelyeknek köszönhetően brit légitársaságok továbbra is biztosíthatnak szolgáltatást az Egyesült Királyság és az unió között abban az esetben, ha az Egyesült Királyság ezzel egyenértékű hozzáférést biztosít az uniós vállalatok számára;

# Egyes civil és katonai célból egyaránt felhasználható termékek az unióból az Egyesült Királyságba történő exportjának engedélyezése;

# a 391/2009. rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletről a hajók átvizsgálásával foglalkozó szervezetek értékeléséről...

#a 1316/2013. rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendelet a tengeri hajózással kapcsolatban később szavaz a Ház.

# A brit vizeken halászni kívánó uniós hajóknak, illetve az uniós vizeken halászni kívánó brit hajóknak kiadott engedélyek.

 

Modernizált uniós vízuminformációs adatbázis a jobb határvédelemért

A vízuminformációs rendszer Parlament által javasolt reformjával Európa hatékonyabban tud majd válaszolni a biztonsági és migrációs kihívásokra. Jobb biztonsági ellenőrzés az összes adatbázis igénybevételével. A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat, az aranyvízumokat és tartózkodási engedélyeket is át kell nézni.

A vízuminformációs rendszer (VIS) a hatóságok által használt uniós adatbázis, amelyet olyan nem uniós polgárok ellenőrzésekor alkalmaznak, akiknek vízumra van szükségük a schengeni övezetbe utazáshoz. A rendszer reformja a közeli múltban jelentkező biztonsági és migrációs feladatok miatt vált szükségessé.

A képviselők szerint a reformnak az alábbi területekre kellene kiterjednie:

# kötelező biztonsági ellenőrzés az unió összes adatbázisában a többféle személyazonosságot használó jelentkezők, a biztonsági kockázatot jelentő személyek, vagy olyan egyének kiszűrésére, akikkel kapcsolatban felmerül az illegális bevándorlás gyanúja;

# a biztonsági rések bezárása céljából a hosszú távú tartózkodásra feljogosító vízumokat, köztük az úgynevezett aranyvízumokat, és a tartózkodási engedélyeket is fel kell venni az adatbázisba;

# 12-ről 6 évre kell csökkenteni az ujjlenyomatvétel és a portréfénykép-készítés alsó korhatárát az elveszett gyerekek azonosítása és a családi kapcsolatok feltérképezése céljából. Az ujjlenyomatokat 70 év felett nem kellene levenni;

# jobb hozzáférést kell biztosítani a VIS-adatbázishoz az Europol és a rendvédelmi szervek számára a bűncselekmények áldozatainak azonosítása, vagy súlyos bűncselekményeket vagy terrorizmust érintő felderítőmunka céljából.

A következő lépések:

A Parlament 522 szavazattal, 122 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett fogadta el álláspontját a vízuminformációs rendszer reformjáról. A Parlament és a tagállamok szakminisztereiből álló Tanács tárgyalóinak a jogszabály végső formájáról még ezután kell megállapodásra jutni.

A vízuminformációs rendszer 2011 óta segíti a határvédelmi, vízumügyi, menedékügyi és migrációs hatóságokat a schengeni övezetbe tartó, nem uniós, vízumköteles egyének ellenőrzésében. A tagállamok évente mintegy 18 millió rövid távú vízumkérvényt dolgoznak fel. 2018 augusztusáig a rendszeren több mint 60 millió vízumkérelem és 40 millió ujjlenyomat futott át.

 

Válaszlépésre készül az EU az ellenséges propagandával szemben

Az európai félretájékoztatás fő forrása Oroszország, emellett Kína, Irán és Észak-Korea tevékeny a területen, fogalmaztak a képviselők egy ma elfogadott állásfoglalásban.

Az Európai Parlament határozottan elítéli Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea egyre agresszívebbé váló törekvését „az európai demokráciák normatív alapjainak és elveinek, valamint a keleti partnerség valamennyi országa szuverenitásának aláásására vagy felfüggesztésére".

A képviselők a külső, ellenséges propagandával szembeni uniós fellépés legutóbbi példáit áttekintve felszólították a tagállamokat, hogy fontolják meg egy hathatós, uniós és nemzetközi szintű jogi rendszer kialakítását a hibrid fenyegetések ellen.

Orosz propaganda: A 489 szavazattal, 148 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők felkérik a tagállamokat, hogy „növeljék az orosz félretájékoztatási kampánnyal kapcsolatos tudatosságot, ugyanis ez a félretájékoztatás elsődleges forrása Európában”. Az állásfoglalás szerint az orosz propaganda elleni fellépés céljából a 2015-ben létrehozott, keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportot teljes jogú egységgé kell alakítani az Európai Külügyi Szolgálaton belül.

A tartalomszolgáltatók felelőssége: A képviselők a közösségi médiát működtető vállalatok, az üzenetküldő szolgáltatások és a keresőmotor-szolgáltatók jogi szabályzását kérik. A rendszeres álhíreket gyorsan el nem távolító vállalatokat felelősségre kell vonni. A hatóságoknak ezenkívül képesnek kell lenniük a politikai tartalmak szerzőinek vagy szponzorainak azonosítására és megtalálására.

A választások védelme: A képviselők határozottan elítélik a választásokba és népszavazásokba történő külső beavatkozást. A tagállamoknak úgy kellene átalakítaniuk a választási szabályaikat, hogy megelőző jelleggel fel tudjanak lépni a választások során a dezinformációs kampányok, kibertámadások és a szólásszabadság korlátozása jelentette fenyegetés ellen, véli a Parlament.

A tagállamoknak a társult országokat és a Nyugat-Balkán országait is támogatni kellene a választási rendszereiket célba vevő, rosszindulatú propaganda elleni hatékony fellépésben.

Adatvédelem a választásokon: A Parlament, okulva a brexit népszavazás és a Facebook/Cambridge Analytica botrány tanulságaiból, egy másik jogszabályt fogadott el a 2019-i európai választásokon felhasznált adatok védelmére. Az új szabályok pénzbüntetéssel sújtják azokat az európai politikai pártokat vagy alapítványokat, amelyek a választási kampányban szándékosan visszaélnek személyes adatokkal.

Anna Elżbieta Fotyga (ECR, Lengyelország) jelentéstevő szerint „a dezinformáció megmérgezi az agyat. Mára tagadhatatlanná vált, hogy a Kreml ellenséges propagandával támadja intézményeinket és társadalmunkat, és a támadás egy szélesebb stratégia része. A válaszlépéseink alapját az ellenálló társadalom, az átlátható média és a pluralizmus ösztönzése adja, a cenzúra elkerülése mellett.”

Az állásfoglalás az Európai Külügyi Szolgálat jelentésére reagál. A jelentés a 2016. november 23-i, a propaganda elleni uniós stratégiai kommunikációról szóló parlamenti állásfoglalásra válaszul készült.

Közvetlen külföldi befektetések: több uniós kulcságazatban is növekszik az EU-n kívüli tulajdonban lévő vállalatok aránya

Az Európai Bizottság ma részletes helyzetjelentést tett közzé az Európai Unióban eszközölt közvetlen külföldi tőkebefektetésekről. A jelentés az első a maga nemében a vállalati szintű adatok részletessége tekintetében. A dokumentum megerősíti, hogy az EU-ban számos kulcságazatban folyamatosan növekszik a külföldi tulajdonban lévő vállalatok aránya, továbbá hogy Kína és más feltörekvő gazdaságok egyre több pénzt fektetnek be az EU-ban. A jelentés rávilágít arra, mennyire fontos hatékonyan végrehajtani a tőkebefektetések átvilágítására vonatkozó új uniós keretrendszert.

Az uniós vállalatok eszközeinek több mint 35%-a külföldi tulajdonban van, ami azt jelzi, hogy az európai uniós befektetési rendszer az egyik legnyitottabb a világon. 2017 végén 6295 milliárd euróra rúgott a nem uniós országbeli befektetők tulajdonában lévő közvetlen tőkebefektetések állománya az EU-ban. Ezek a befektetések 16 millió munkahelyet működtetnek közvetlenül az európai munkavállalók számára.

Továbbra is az USA, Kanada, Svájc, Norvégia, Japán és Ausztrália fekteti be messze a legtöbb pénzt az Európai Unióban: az összes uniós gazdasági ágazatot alapul véve 80%-ra tehető e hat ország részesedése a külföldi tulajdonban lévő vagyonból. A jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy ugrásszerű emelkedést mutat a feltörekvő gazdaságok – mindenekelőtt Kína és India – által eszközölt befektetések mértéke.