Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. május 22. Az év 142. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737598. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Megkezdődött a leszámolás a mini-Trump pártjával az Európai Néppártban

Megkezdődött a leszámolás a mini-Trump pártjával az Európai Néppártban Megkezdődött a leszámolás a mini-Trump pártjával az Európai Néppártban

Miközben törésponton Orbán Viktor és az Európai Unió kapcsolata, egyre sürgetőbbé válik az uniós támogatásokra épült kormányzati korrupció vizsgálata – adja közre a The Washington Post a legutóbbi AP tudósítást Budapestről, amely beszámol arról is, hogy 470 ezer aláírást gyűjtött össze egy ellenzéki képviselő azért, hogy a magyar kormány csatlakozzék az Európai Ügyészséghez. Csaknem 30 milliárd eurót allokáltak Magyarország uniós forrásként 2014–20 között, amit egyrészt túlárazott projektekre költött a kormány, másrészt Orbán szövetségeseinek zsebét dagasztották.

Mindeközben Orbán Viktor unióellenes kampányt folytatva szembement annak migrációs politikájával, másrészt nemzetállamok szuverenitását hirdette meg. Emiatt került összetűzésbe az Európai Néppárttal, amelyik napokon belül dönthet a Fidesz kizárásáról vagy tagsága felfüggesztéséről.

A brit The Independent ennél sokkal részletesebben dolgozza fel a korrupció témáját, példaként felhozva a hatvani biciklis kalandparkot, ami hatalmas uniós forrásból túlárazva megvalósított és szinte teljesen kihasználatlan, fölösleges projekt lett.  Három megszólaltatott is úgy véli, a többi között a Magyar Európa Társaság vezetője, Hegedűs István volt fideszes képviselő, hogy Orbán Viktor nem akar kilépni az Európa Unióból, mert akkor elapadnának kormányhoz közelieket gyarapító források, másrészt megállapítja, hogy a bőséges uniós források ellenére sem sikerült fenntartható gazdasági növekedést produkálni. S ha ezek a források megszűnnének, akkor sokkal súlyosabb helyzetbe süllyedne a magyar gazdaság. Orbán Viktor ezerszer meggondolja, hogy feladja-e az uniós szubvenciókat – fogalmaz Hegedűs. Az állításokat erősíti a Transparency International nemrég készített felmérése is a korrupció elharapózásáról: a 28 tagországból a 26. helyre csúszott le Magyarország, mögöttünk már csak Görögország és Bulgária szégyenkezik.

A korrupciós uniós vizsgálat témája olyannyira vezető hír lett a nemzetközi médiában, hogy a Trump-féle Fox tv ugyanúgy feldolgozta, mint az amerikai közszolgálati ABC News, igaz, utóbbi sokkal több információval a háttérben, miután kiegészíti ezt azzal, hogy a 2021–27-i uniós költségvetési periódusban – részben persze a britek távozása okán – 24%-kal lesz kevesebb a Magyarországnak folyósítandó uniós támogatás. Idézik Hadházy Ákos ellenzéki képviselőt is, aki szerint az Orbán-hatalom fenntartásának két pillére a Legfőbb Ügyészséget vezető Polt Péter és a központosított állami média, a kormánypropaganda sajtója. Szijjártó Péter külügyminiszter azonban megvédte a legfőbb ügyészt és hivatalát, azt állítva, hogy minden, bizonyító erővel rendelkező ügyet kivizsgált.

A The Washington Postban mostanság szinte minden nap találunk Magyarországot lejárató hírt, az előbb említetten kívül foglalkozik az újonnan létesítendő közigazgatási bíróság szerepével. Az Európa Tanács alkotmányügyi szakértői szerint ugyanis az intézmény túl sok hatalmat ad a kormány vezetőinek kezébe, megbontva ezzel a fékek és ellensúlyok egységét. A Velencei Bizottság hazánkban járt delegációjának véleményéből a cikk kiemeli azt kifejezett kérést, hogy javaslatuk alapján a kormány dolgozza át az érintett törvényt. Azt pedig különösen aggályosnak tartják a bizottság tagjai, hogy a bírák kinevezéséről a végső szót az igazságügyi miniszter fogja kimondani.

A The Guardian budapesti keltezésű cikkében Orbán Viktort mini-Trumpnak bélyegzi meg, és szerinte megkezdődött az Európai Néppárton belül a leszámolás a Fideszszel. A cikk egyébként egy képzettársításra okot adó képet közöl, amelyen Orbán jobb kezét felemelve integet. Az írás szerint a Brexit központi kérdés manapság az unióban, és legalább annyi figyelem jut Orbán Viktorra is, sőt, az európai politikusok talán jobban félnek az unió egységét megbontó, a kontinensen körvonalazódó szélsőjobbos csoportosulástól. A májusi európai parlamenti választásokhoz közeledve úgy látszik, Orbán több akar lenni, mint Magyarország erős embere. Akik dicsérik vagy éppen lenézik, azok is mind egyetértenek abban, hogy Orbán máris több annál, mint a kis, nem egészen tízmilliós közép-európai ország vezetője. Megtámadta Guy Verhofstadtot, a volt belga miniszterelnököt, EP-képviselőt épp úgy, mint Jean-Claude Junckert, és az Európai Néppárt frakcióvezetője is kénytelen volt Budapestre jönni, hogy tisztázza Orbánnal a helyzetet. Guy Verhofstadt szerint az fog eldőlni májusban, hogy az Európai Unió a szabadság, a liberális demokrácia, a remény, a tolerancia, és az emberi jogok bástyája marad-e, vagy a mostaninál is korruptabb lesz, ahol több lesz az autoriter vezető és kevesebb az emberi jog.

Az ukrán oktatási és tudományfejlesztési miniszter, Lilia Grinyevics azt állítja: a magyar kormány fizet a kárpátaljai tanároknak, hogy magyarul oktassanak – írja a Novoje Vremja és a Telegráf ukrán hírügynökség, de több forrást is említhetnénk. Márpedig ez diszkriminatív a gyerekekkel szemben. Ez az állítás a miniszter asszonnyal készített rádióinterjúban hangzott el. Mindenesetre a minisztérium egy újabb törvényjavaslatot nyújtott be, amely 5. osztályig lehetővé teszi a teljes kisebbségi nyelven történő oktatást, attól kezdve pedig fokozatosan 20–20 %-kal növeli az ukrán állami nyelven történő oktatás arányát.