Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2019. július 20. Az év 201. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737657. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Sorsdöntő órák előtt a Fidesz néppárti tagsága

Sorsdöntő órák előtt a Fidesz néppárti tagsága Sorsdöntő órák előtt a Fidesz néppárti tagsága Sorsdöntő órák előtt a Fidesz néppárti tagsága

Németország és Belgium olyan javaslatot terjesztett elő tegnap Brüsszelben az uniós országok EU-ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek tanácskozásán, amelynek értelmében évente át kellene tekinteni a tagállamokat a jogállamiság érvényesülése szempontjából. A vizsgálat politikai nyomástól elvben független, szakértői irányítás alatt, előre pontosan meghatározott kritériumok alapján zajlanék.

A londoni Financial Times azt írja: az indítvány hátterében az a brüsszeli frusztráció áll, hogy az unió nem képes szankciókat alkalmazni Lengyelországgal és Magyarországgal szemben. A lap által név nélkül idézett uniós tisztségviselő szerint a jelenleg rendelkezésre álló mechanizmus, az alapszerződés 7. cikke alapján indítható eljárás csak túlságosan későn alkalmazható, akkor, amikor a jogállamiságot már súlyos sérelem érte. Az évente kötelező ellenőrzés azonban kiterjedhetne azokra a nemzeti jogszabályokra is, amelyek még nem léptek hatályba, így idejében fel lehetne lépnie az uniónak. Ez a fellépés azonban nem szankciókkal való fenyegetést, illetve kötelező erejű „ajánlásokat” jelentene, hanem „lehetőséget kínálna az építő szellemű, strukturált és interaktív párbeszédre” valamennyi tagállam között. A Financial Times felhívja a figyelmet arra, hogy Manfred Weber, aki az Európai Néppárt jelöltje az európai bizottsági elnöki tisztségre – arra, hogy Jean-Claude Juncker örökébe lépjen –, az EUObserver című brüsszeli hírportálnak írott véleménycikkében támogatásáról biztosította a készülő német–belga javaslatot. Azzal érvelt, hogy az EU-nak nincsenek megfelelő eszközei saját alapértékeinek megvédéséhez az illiberális kormányokkal szemben.

Az EurActiv brüsszeli hírportál szerint a Didier Reynders belga külügyminiszter és Michael Roth német államminiszter által közösen benyújtott javaslat alapján olyan monitorrendszert alakítanának ki a jogállamiság vonatkozásában, amely hasonlatos a költségvetés ellenőrzésére hivatott uniós mechanizmushoz. Reynders közölte, hogy nagyon széles többség áll az indítvány mögött: húsznál több tagállam támogatását bírják. Az EurActiv, amely betekinthetett a tervezetbe, azt írja, hogy az a jogállamiságon belül külön nevesíti a bírói függetlenség, a hatékony bírói védelem és a jogbiztonság szempontját.

A hírportál hozzáteszi: az előterjesztők hangsúlyozták, hogy az új mechanizmus nem helyettesítené a 7. cikk rendelkezéseit, hanem mellettük érvényesülne. Michael Roth azon reményének adott hangot, hogy az új mechanizmus hidat képezhetne Kelet és Nyugat, Észak és Dél között a sztereotípiák leküzdése közben, a hetes cikk szerinti eljárás ugyanis „sok félreértést okozott”.

Ilyen eljárás indult Lengyel-, majd Magyarország ellen. A német államminiszter szerint néhányan olyan éllel bírálták a 7. cikk szerinti eljárást, mintha azzal a Nyugat a Keletet zsarolná, ami teljesen téves beállítás. Az EurActiv megkérdezte Konrad Szymańskinak, az európai ügyekben illetékes lengyel miniszternek a véleményét, aki nem zárkózott el eleve az új ellenőrzési mechanizmus megteremtésének a gondolatától, de kételyeit hangoztatta a pártatlanság és objektivitás garantálhatóságát illetően.

A Bloomberg hírügynökség a belga külügyminiszter tájékoztatása alapján megírja, hogy Finnország, amely július elsején veszi át fél évre – a jogállamisági ügyekben egyébként gyakran Lengyelországgal és Magyarországgal együtt bírált – Romániától az EU soros elnökségét, ígéretet tett arra, hogy a maga részéről igyekszik majd előrelendíteni a javasolt új, jogállamisági ellenőrző mechanizmus létrehozásának az ügyét az esztendő második felében.

A német–belga indítványról a Reuters hírügynökség is beszámolt, és a tudósítást átvette a New York Times. A Reuters idézi Michael Roth azon kijelentését, hogy az Európai Unió nem csupán egységes piac, hanem értékrendszer is, amihez minden tagállamnak ragaszkodnia kell, nem egyszerűen csak „jó dolog, hogy van”.

Ami a mai nap magyar szempontból legfontosabb várható eseményét, az Európai Néppártnak a Fidesz tagságáról szóló vitáját és az azt követő döntést illeti, se szeri se száma az ezzel kapcsolatos előzetes beharangozó cikkeknek – anélkül persze, hogy komolyabb orgánumok előre megtippelnék a végkimenetelt, hiszen az rendkívül sok szempont alapján áll majd össze. A bécsi Der Standard mindenesetre úgy véli, hogy Orbán Viktor nem akarja elveszíteni a néppárti tagságot, hiszen az egy erős, mérsékelt pártcsoporthoz tartozást jelenti, és a Néppárt kapcsolati hálója nagyon hasznos a számára, úgymond egy asztalnál ülhet a hatalmasokkal.

Az AP amerikai hírügynökség, amelynek a beszámolóját átvette a The Washongton Post, úgy méricskél: a májusi európai parlamenti választáson az Európai Néppárt az előzetes becslések szerint elveszíthet mintegy ötvenet a most meglévő 221 mandátumából, a most 12 mandátumos Fidesz viszont akár 14-et is szerezhet. Megjegyzi azonban az AP, hogy Weber többször kijelentette: a demokratikus értékek melletti elkötelezettség számít, nem a képviselők száma.

Weber bizottsági elnöki ambícióinak más pártcsaládok részéről való támogathatóságát nem segíti, hogy a Fidesz most is a Néppártban található. Történetesen éppen ma jelent meg A Frankfurter Allgemeine Zeitungban terjedelmes interjú Frans Timmermasszal, a szociáldmeokraták csúcsjelöltjével, aki azt mondja: nem tárgyalnak a Néppárttal az Európai Bizottság leendő összetételéről, mert a néppárti „ifjúgárdisták” gátlástalanul együttműködnek a szélsőjobbal.