Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. június 19. Az év 170. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737626. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az igazi rezsicsökkentés alapja: uniós szabályozás az összes gázvezetékre

Az igazi rezsicsökkentés alapja: uniós szabályozás az összes gázvezetékre
Infovilág

A nem uniós országból érkező gázvezetékre is az uniós szabályok lesznek érvényesek; egyértelmű jogi szabályozás a nem uniós országból érkező, meglévő és a jövőbeli gázvezeték-infrastruktúrára, valamint a bizottsági felmentések megítélésére. (Nyitó képünk: dw.de)

A Parlament ma jóváhagyta az unión kívülről érkező gázvezetékeket uniós szabályzás alá vonó új gázpiaci szabályozást: 465 szavazattal, 95 ellenszavazat és 68 tartózkodás mellett fogadta el az uniós földgázpiacra vonatkozó szabályok reformját, amely az unióba belépő összes gázvezetékre kiterjeszti az uniós szabályozást (beleértve a versenyjogi szabályokat is).

A módosított szabályozás a mostaninál nagyobb versenyt generál az uniós földgázpiacon, mert garantálja, hogy az unió területére belépő gázvezeték tulajdonosa nem lehet ugyanaz, mint a vezetékben folyó földgázé. A vezetékekhez más szolgáltatónak is hozzá kell férnie, ahogy ez az unión belül működő gázvezetékek esetében már meglévő követelmény. A fogyasztók az erősödő verseny következtében alacsonyabb árakat élvezhetnek majd.

A szabályok felülvizsgálata egyértelműsítette a nem uniós partnerrel – így például a brexit utáni Egyesült Királysággal – bonyolított jövőbeli gázvezeték-projektekre vonatkozó jogi szabályozást.

A módosított szabályok kizárólagos hatáskört biztosítanak az Európai Uniónak az unión kívüli tagállamokkal kötött új gázvezeték-szerződésekben, így a szabályok alóli felmentés megítélésében is. Az Európai Bizottság abban az esetben engedélyezheti egy tagállamnak, hogy a saját területére belépő, új gázvezetékről szóló tárgyalásokat kezdjen egy unión kívüli országgal, ha értékelése szerint az nem mond ellent az uniós szabályozásnak, és nem veszélyezteti a versenyt vagy az ellátás biztonságát. A Bizottságnak bármilyen mentesség javasolása előtt egyeztetni kell a többi tagállammal, de a felmentésről szóló döntést a Bizottság hozza meg.

A már meglévő gázvezetékekkel (vagyis az irányelv hatályba lépése előtt már az uniós csővezetékekhez csatlakoztatott vezetékekkel) kapcsolatos mentességről az irányelv életbe lépését követő évben továbbra is a tagállamok hozhatnak döntést. A felmentés nem korlátozhatja a versenyt.

Jerzy Buzek lengyel néppárti jelentéstevő: „Sok, nyereségorientált piaci szereplő szerette volna, ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, mert a megállapodás nélkül az uniós szabályozás nem vonatkozott volna a nem uniós tagállamokból érkező gázvezetékekre. De ami egyes szereplőknek nyereség, az az európaiaknak és az egész energiauniónak több szinten veszteség lett volna. Mostantól az unión kívülről érkező minden gázvezetékre, így az Északi Áramlat 2-re is az uniós szabályok vonatkoznak: a hozzáférés harmadik félnek, a tulajdonjogok szétválasztása, a megkülönböztetés-mentes árszabás, és az átláthatóság. Mindez nagyobb energiabiztonságot eredményez kontinensünkön. Mindig is ez volt az Európai Parlament fő célja, és nagyon örülök, hogy sikerült ezt elérni.”

Az uniós szakminiszterek jóváhagyása után az irányelv megjelenik az unió hivatalos lapjában, majd 20 nappal később hatályba lép. A tagállamoknak kilenc hónap alatt kell összhangba hozni saját törvényeiket az irányelvvel. Az Európai Unióban forgalmazott földgáz 70 százaléka az Unión kívülről, elsősorban Norvégiából, Oroszországból és Algériából érkezik, többnyire gázvezetékeken keresztül.

Schengen: Parlamenti álláspont az ideiglenes határ-ellenőrzésről

Az ideiglenes határellenőrzést első körben hat helyett csak két hónapra lehessen bevezetni; hosszabbítani kettő helyett egy évig lehessen. A képviselők a schengeni övezetben bevezethető ideiglenes határ-ellenőrzésekre vonatkozó határidők lerövidítése mellett foglaltak ma állást.

A felülvizsgálat alatt álló schengeni határ-ellenőrzési szabályrendszer megengedi, hogy a tagállamok a schengeni övezeten belül ideiglenesen ismét határellenőrzést vezessenek be, ha súlyos veszély fenyegeti országuk köz- vagy belbiztonságát.

A Parlament és a Tanács tárgyalói az év elején elkezdték ugyan a szabályok felülvizsgálatáról szóló tárgyalásokat, azonban felfüggesztették a folyamatot, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nincs esély kompromisszumra. A Parlament plenáris ülése ma 339 szavazattal, 205 ellenszavazat és 62 tartózkodás mellett rögzítette álláspontját, amely szerint a határ-ellenőrzéseket először csak kettő, nem a jelenlegi hat hónapra lehetne bevezetni, és a határ-ellenőrzéseket a jelenlegi két év helyett csak legfeljebb egy évre lehetne meghosszabbítani.

A schengeni övezet államaiknak részletes kockázatelemzéssel kell igazolniuk, ha a határellenőrzést a kezdeti két hónapon túl is fenn szeretnék tartani. Ha még tovább, hat hónapra szeretnék meghosszabbítani a határellenőrzést, akkor a Bizottságnak állást kellene foglalnia arról, hogy a hosszabbítás megfelel-e a jogi követelményeknek. A határellenőrzés meghosszabbítását az Európai Tanácsnak is jóvá kellene hagynia. A képviselők a Parlament bővebb tájékoztatását is kérik.

Tanja Fajon szlovén szocialista jelentéstevő: „Schengen nem vita tárgya. A mai döntésünk célja, hogy visszaállítsuk eredeti működését. Sajnos, a Tanács nem mutatkozott kompromisszumkésznek, mivel a nagy tagállamoknak, így Franciaországnak és Németországnak jól jön a status quo. Már három és fél éve zajlik jogszerűtlen és illegitim ellenőrzés a belső schengeni határokon. Ideje, hogy megszűnjék, vagy hogy a Bizottság a bíróság elé vigye az ügyet.”

A szavazás lezárta a Parlament első olvasatát. A további lépésekről a következő Parlament dönt.

Ausztriában, Németországban, Dániában, Svédországban és Norvégiában jelenleg is van a belső határokon ellenőrzés, amelyet még a 2015-i migránsválság nyomán vezettek be. Franciaország a folyamatos terrorfenyegetettség miatt tartja fenn a határellenőrzést.


A munka és a magánélet összeegyeztetését szolgáló intézkedéseket fogadtak el a képviselők
  
Kötelezően biztosítandó legalább tíznapos apasági szabadság a betegszabadsággal megegyező bérezéssel, évi hónap át nem ruházható szülői szabadság, évi öt nap gondozói szabadság, rugalmas munkarend, egyebek között távmunka lehetősége.

A képviselők ma támogatták az apasági és az át nem ruházható szülői szabadságra vonatkozó új szabályokat.
A tagállamok szakminisztereivel informálisan már egyeztetett, és most 490 szavazattal, 82 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott új jogszabály a szabadságra vonatkozó minimumszinteket állapít meg a magánélet és a munka egyensúlyának megteremtése jegyében. A szabályozás emellett megerősíti az apa, vagy vele egyenrangú társszülő szerepét a családban. Mindez kedvező a gyerekek és a családi élet szempontjából, segíti a nemek közötti egyenlőséget, és tükrözi a társadalomban végbemenő változást.

Minden apának vagy vele egyenrangú társszülőnek (ahol a nemzeti szabályzás ilyet meghatároz) joga van legalább tíz munkanapig tartó apasági szabadságra gyermeke születésének, örökbefogadásának időszakában, vagy halva születés esetén. Ez időszak alatt a betegszabadság idején járó bért kell kapnia.

A képviselők két hónapnyi, át nem ruházható és fizetett szülői szabadsággal is kiegészítették a jogszabályt. A szülői szabadság alanyi jogon (vagyis mindkét szülőnek) jár, így lehetővé teszi a gyermekgondozási feladatok kiegyensúlyozottabb elosztását a családban.

A tagállamok határozzák meg a minimum szülői szabadság ideje alatt járó bér vagy juttatás megfelelő mértékét. A szülői szabadság rendszerint bevételkieséssel jár a család számára, ezért a tagállamoknak úgy kell megállapítani a szabadság ideje alatt járó bér vagy juttatás mértékét, hogy a jobban kereső szülőnek (aki gyakran a férfi) is módja legyen élni a szabadsághoz való jogával.

A tagállamoknak a rokonukat személyesen gondozó, vagy a velük egy háztartásban élő, súlyosan beteg, vagy életkorából fakadóan gondozásra szoruló személyt ellátó munkaerő számára évente öt nap gondozói szabadságot kell adni.

A dolgozó szülők és gondozók kérhetik, hogy rugalmas munkarend szerint, például távmunkában dolgozhassanak. A kérelmek elbírálásakor a munkavállalónak nem pusztán saját erőforrásait és működési kapacitását kell mérlegelnie, hanem a fogyatékos, vagy súlyosan beteg gyermek szülei, vagy az egyedülálló szülők esetében adódó extra igényeket is.

David Casa máltai néppárti jelentéstevő: „Az irányelv lépést tesz a nemek közötti egyenlőség és az egyenlőbb felelősségelosztás felé. A nők az egyenlőtlenség kárvallottjaiként alacsonyabb fizetést és nyugdíjat kapnak. Most segítünk abban, hogy a munkapiacra visszalépve kiaknázhassák a bennük rejlő potenciált, miközben az apáknak nagyobb szerep jut a gyermeknevelésben. Az irányelv az idősebb generációt gondozó családtagokat is segíti. Vagyis jó a férfiaknak, nőknek, családoknak és a gazdaságnak is.”

Az irányelv az unió hivatalos lapjában történő megjelenését követő huszadik napon lép hatályba. A tagállamoknak három éven belül kell átültetniük saját jogrendjükbe.