Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. június 16. Az év 167. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737623. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A jövő turizmusa: a szakoktatástól a mesterséges intelligenciáig

A jövő turizmusa: a szakoktatástól a mesterséges intelligenciáig A jövő turizmusa: a szakoktatástól a mesterséges intelligenciáig
Elek Lenke

Már ma is léteznek Japánban robotok által működtetett szállodák, az emberi szó ennek ellenére még mindig a legnagyobb érték – és reméljük, sokáig az is marad. Ez is bizonyára eszébe jutott annak, aki ma ellátogatott a budapesti Flamenco szállóban rendezett turisztikai szakmai konferenciára.

Miközben az éttermek és a szállodák munkaerőhiánnyal küzdenek, mert százezrek mennek el külföldre dolgozni, a kutatók már a 2030-ra várható trendek és igények elemzésén dolgoznak. A kulcsszó a tudás, részletesebben az önfejlesztés, az új technológiák alkalmazása. Évtized múlva a mainál 2/3-dal nagyobb igény mutatkozik majd a turizmusban a mesterséges intelligenciával, a virtuális és kiterjesztett valósággal kapcsolatos ismeretekre, ahogy 1/3-dal több programozói, adatelemzői, üzleti intelligencia, big data elemzői tudásra – állapította meg az Új Turizmus Generáció Szövetség Budapesten tartott konferenciája.

Új fogalom még a szakmában is az Új Turizmus Generáció Szövetség – Next Tourism Generation Alliance. Az egyedülálló kezdeményezés 8 ország 14 partnerének részvételével a turisztikai ágazat készségeinek helyzetét méri fel, előrejelzéseket készít, továbbá stratégiai megoldást dolgoz ki arra nézve, hogyan találhat az ágazat tartós megoldást a nagy problémákra.

A nemzetközi esemény megnyitóján Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége elnöke hangsúlyozta: Magyarország egyike a kutatásba leginkább bevont országoknak. „Jó modellnek gondoljuk a Next Tourism Generation által előkészítendő stratégiai tervet, ami a mozgó célpontra tekintettel, nem egy statikus megoldásra tesz javaslatot, ami sok egykori reformelképzelés vesztét is okozta, hanem a munkáltatók igényeinek megfelelően folyamatosan megújuló rendszerre. A munkaadók szerint jelenleg hiányzik a kellően képzett és megfelelő készségű munkaerő. Dinamikus, rugalmas modell van születőben a turizmus 2030 utáni munkaerő-igényének a kielégítésére” – fogalmazott.  

Silvia Barbone, a Federturismo Confindustria EU-s kezdeményezésekért felelős vezetője szerint a kulcsszó az együttműködés. A négymillió euróval támogatott stratégiai jellegű kutatás általános politikai döntéseket készít elő, cselekvési tervekkel, regionális partnerkapcsolatokkal, a magán- és a közszektorok bevonásával. Úgy fogalmazott: az Európai Unió öt stratégiai ágazatának egyike a turizmus. „Fontos a fenntartható ismeretek beágyazása a gyakorlatba. Még profibbá és vonzóbbá kell tenni  a fiatalok számára az ágazatot. Nemzeti cselekvési tervek kellenek, nemzetközi porondon is megmutatkozva, mert valódi kihívás a helyben mérhető hatás” – mondta. 

Dr. Sheena Carlisle, a Cardiff Metropolitan University Tourism Management professzora szerint a gazdaságnak, a politikai döntéshozatalnak és az oktatásnak közösen kell reagálnia a szakismeretek hiányosságaira. „Elkerülhetetlennek látszik az önképzés fejlesztése, a gyors válasz a technológiai változásokra, a vállalkozói ismeretek elsajátítása a versenyképes gazdaságért és a versenyképes munkaerőért” – tette hozzá. 

A magyarországi felmérés részleteit dr. Jandala Csilla, a Soproni Egyetem docense és dr. Böröcz Lajos VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége)-főtitkár ismertették. Reméljük, hogy sok tudást hozunk haza Európából, ami mindannyiunk hasznára fog válni – kezdték prezentációjukat. Az első, a teljes hazai turisztikai szektort – három fő kérdéscsoport: a digitalizáció, a fenntarthatóság és a szociális ismérvek mentén – megmozgató kezdeményezés részeként 225 kérdőívet töltöttek ki a magyar megkérdezettek: döntően szállodai kisvállalkozások. 

Általános tapasztalat, hogy szükség van képzésekre, elsősorban online marketing területen, valamint az Office számítógépes program és a digitális eszközök használatában is mélyebb tudásra. Ami a jövőt illeti, a vezetőséggel kapcsolatos döntésekben kiemelkedő szerepet kap az otthoni munkavégzés, a papír nélküli iroda és a zöldszálloda-program.

A jövő turistái ugyanis egyre környezettudatosabbak, mind többen választják az ilyen védjegyű szálláshelyeket. Tennivaló lesz majd bőven a helyi lakosság nyugalma és a túlzott turistaforgalom összehangolásában. Előtérbe tolulnak a környezetbarát közlekedési módok, mint például a kerékpározás. 

A megkérdezettek várják a célnak megfelelő képzéseket, elsősorban munkahelyi képzésekre számítanak. A személyiséggel kapcsolatos készségeknél elengedhetetlen a kellő empátia, a lojalitás, a másság elfogadása a legtágabb értelemben, valamint a csapatmunka. 

A problémamegoldás, a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a képesség a megújulásra és az élethosszig tartó tanulás is növeli majd a munkaerő-piaci értékét, ahogy a szóbeli és írásbeli kommunikációban való jártasság és a szervezőkészség is vonzó tulajdonság lesz. 

Egy új munkatárs felvételekor kiemelt szemponttá válik, hogy illeszkedjék a csapatba.  De bármennyire a középpontba kívánkoznak is majd új készségek, a régiekről sem szabad megfeledkezni: még a telefonba is mosolyogjunk!” – mondták.

Both Vilmos, a Digitális Jólét Program állandó szakértője  szerint a magyar gazdaság teljes digitalizálása egyszerre támogatja és ösztönzi a magyar polgárokat, vállalkozásokat és versenyképességet.  „A lexikális tudás helyett előtérbe lép az önálló gondolkodás és az információ feldolgozása” – fogalmazott, a szakmai programok mellett az önképzés jelentőségére is felhívva a figyelmet. 

Szabó Áron, a Magyar Turisztikai Ügynökség szálláshelyekért és vendéglátásért felelős igazgatója a digitális átalakulás hátterét mutatta be: olyan oktatási tananyagra van szükség, amelyet képes használni a szakma. Felértékelődik  a márka, a tudatos személyzeti stratégia, a digitális térben való jártasság és a közösségek szerepe. „Aki másoknál gyorsabban dönt, az jut előnyösebb helyzetbe a ritmusváltásban.” Elmondta, hogy július 1-jétől a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ felhőalapú szolgáltatást nyújtó informatikai rendszere emberi beavatkozás nélkül, interfészek segítségével, teljes digitalizáció útján, napi jelentéseket produkál majd. Az újdonság először a szállodákban, októberben a panzióknál, a jövő januárban pedig a kisebb szálláshelyek esetében is bevezetik; ez utóbbiaknál ingyenes szoftverek által.

Tíz éven belül a dolgozók többsége szembesül a virtuális, a kiterjesztett valóság, a mesterséges intelligencia, a bonyolult algoritmusok, a big data aktualitásaihoz alkalmazkodás problémáival. Haladó szintű okostelefon-használatra lesz szükség a legváltozatosabb funkciók vezérlése céljából: hűtés, fűtés szabályozása, rendelésfelvétel, időbeosztás, kamerák figyelése. Elsőséget élvez a munkakörök közti átjárhatóság növelése, valamint az ázsiai utazók szokásainak és nyelveinek ismerete. A felmérés előzetes megállapítása szerint a magyar cégek úgy érzik, a különbözőségek kezelésében ágazatunk az egyéb hazai ágazatok előtt jár, „komplett toleranciaként értékelik” hozzáállásukat.

Magyarországon a környezetvédelmi kérdések az ágazatot még kevésbé foglalkoztatják, mint a többi európai országban, de 10 év múlva e területen ugrásszerű változást várnak, ezt az újonnan (fogyasztóként és dolgozóként egyaránt) belépő új generációk is elvárják.