Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. április 24. Az év 114. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737570. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Ellopták kötvényüzlet dokumentációját – mélységesen mély garázs – bazári Várkert

Ellopták kötvényüzlet dokumentációját – mélységesen mély garázs – bazári Várkert
Infovilág

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.

Letelepedési kötvény vásárlásával uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerez, mellyel szabadon utazhat, céget alapíthat a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhetnek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a magyar állam visszavásárol az eredeti névértéken.

A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore cégekként. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből áll: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség.

Magyarországon 2015-től 300 000 euróért lehet letelepedési kötvényt vásárolni (a kezdeti 250 000 eurós ár emelkedett). 2016. augusztus 31-ig 3915 személy számára összesen 12 299 letelepedési államkötvényt jegyeztek le, de nem tudhatjuk, hogy pontosan mely közvetítő cégeknél: az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések adatai „üzleti titoknak minősülnek”. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük van – és magas profithányaddal dolgoznak.

Rogán Antal az országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvédi iroda szövegezte meg, mely azóta részt vehet az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén kirabolták, pénzt és a kötvényüzlet dokumentációját tulajdonították el.

A rendszer indulása óta annak számos ellentmondására derült fény. Egy eredeti hazájában jogerősen elítélt orosz adócsaló is letelepedési lehetőséget kapott, gyakorlatilag a magyar állam kötvényeiben mosva tisztára a pénzét. Számára karibi offshore-paradicsombeli tartózkodási helye állított ki erkölcsi bizonyítványt. Több olyan információ is napvilágot látott, hogy a Gazdasági Bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a forgalmazást. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeteken bejegyzett cég közvetít, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. A tulajdonosi, jövedelmi vagy adózási viszonyaiban áttekinthetetlen hálózat kitűnően alkalmas a letelepedni akaróktól beszedett pénz egy részének újraosztására, így nem zárható ki, hogy kormányhoz közeli döntéshozóknál landol a profit egy része.

Kritika tárgya kötvényprogram gazdasági racionalitása is: más finanszírozási formák olcsóbbá válásával az ország bukott, a közvetítők és az eljárásban közreműködők pedig nyertek. Sajtóhírek szerint a kiválasztott közvetítők számára magától értetődő, hogy a Kosik Ügyvédi Irodával dolgozzanak, amely Habonyhoz és Rogánhoz kötődik. A hvg.hu számításai szerint mostanáig 5–6 milliárd forintjába került az adófizetőknek a 2013-ban bevezetett újfajta állampapír mesterségesen fenntartott magas kamata. A forgalmazó offshore cégek közvetítői díjakból 80 milliárdnál is több bevételre tettek szert. A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte.

2017 januárjában, nem sokkal azt követően, hogy a kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről, a Magyar Nemzet pert nyert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen, melyben a Fővárosi Törvényszék közérdekű adatnak minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait. 2017 novemberében a Magyar Nemzet a végleges adatok alapján vetett számot a kötvényprogrammal, bár a családegyesítések miatt ekkor még nem lehetett tudni, ténylegesen hány letelepedési engedély került kiadásra a program nyomán. A MN szerint az offshore cégek 145,9 milliárd forint bevételre tettek szert, és ehhez jön az a 9,6 milliárd forintnyi nyereség, amelyet Kosik Kristóf irodája szerzett. 2017-re a másodpiaci hozam 0,15 százalékra zuhant, ez tizenháromszor olcsóbb finanszírozást jelentett, mint a letelepedési kötvények kétszázalékos kamata. Csak 2017-ben 16,4 milliárd forintot vesztett a költségvetés a kötvényprogramon, ami felveti a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját. Több esetben ráadásul szabálytalan lehetett a letelepedési kötvényüzletben részt vevő vállalkozások engedélyezési eljárása. A bizottság hiányos adatok és dokumentumok alapján folytathatta le a vállalkozások jóváhagyására vonatkozó eljárást. A sajtó által részletesen feltárt visszásságok ellenére Polt Péter legfőbb ügyész az ügyben nem indított eljárást.

https://g7.24.hu/allam/20180202/hemzsegtek-a-szabalvtalansagok-roganek- letelepedesi-kotvenyprogramjaban-buntetougy-lehet/ https://mno.hu/belfold/kotvenybiznisz-polt-peter-ugy-veli-hogy-nincs-itt- semmi-latnivalo-2437107

https://mno.hu/gazdasag/a-letelepedesikotveny-program-a-magyarorszagi- korrupcio-mercej evel-merve-is-durva-bunugy-2433631

Pollack Mihály téri mélygarázs A pesti Pollack Mihály téren található, 2500 négyzetméteres mélygarázst 2015 februárjában vásárolta meg 1,2 milliárd forintért a Tállya Hotel Invest Kft. A Luxemburgban bejegyzett Kagemi A.G. vagyonkezelő cég tulajdonában álló Tállya Hotel aztán az eredeti vételár háromszorosáért, 3,65 milliárd forintért adta el az ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek 2016 szeptemberében. A szerződések elkészítésében a Szivek-család magánüzleteiben jogászként is tevékenykedő Törös Ügyvédi Iroda működött közre. A Tállya Hotel Invest erősen kötődik az állami közbeszerzéseket sorra nyerő West Hungária Bau tulajdonosához, a Tiborcz Istvánnal is üzletelő Paár Attilához. Paár volt az, aki a Tállya Hotel Invest Kagemi általi felvásárlását lebonyolította még 2015 februárjában, a garázst a mai napig üzemeltető, majd az eladás előtt egy rövid időre annak tulajdonosává is váló PMT-Mélygarázs Kft. pedig eredetileg Paár unokatestvére, Csiszár Gergő tulajdonában állt. Később, hogy az összefonódás látszatát elkerüljék (Csiszár édesanyja a Vagyonkezelő biztonsági igazgatója), a céget átírták Boda Gábor adótanácsadó nevére. Boda már több más céget is átvett hasonló módon a Paár-családtól. A BRFK korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya először elutasította az ügyben tett feljelentést, mivel érvelésük szerint a cselekmény nem bűncselekmény. Eszerint az ingatlant a Tállya Hotel Invest jelzáloggal és egyéb terhekkel vette, de tehermentesen adta tovább, ráadásul értéknövelő beruházásokat is végrehajtott. A Fővárosi Főügyészség azonban úgy döntött, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll, így 2017 júliusában elrendelte a nyomozást.

https://blog.atlatszo.hu/2017/07/nem-nyomoznak-a-pollack-mihaly-teri- melygarazs-ugyeben/

Várkert Bazár Az állami és uniós pénzből felújított Várkert Bazárt kétszer, a 2014-i országgyűlési választások előtt, valamint 2014 augusztusában is átadták. A munkálatok azonban még a 2014. augusztusában sem fejeződtek be: a Lánchíd utca díszburkolatát fel kellett szedni, mert a kockaköveket sietve, kötőanyag nélkül rakták le. A Magyar Közlönyből 2014 szeptemberében kiderült, hogy a kormány újabb 300 milliót fordított a felújításra. 2015 szeptemberében a Közbeszerzési Értesítőben hirdették ki, hogy pótmunkálatokra van szükség közel félmilliárd forint értékben, majd két hónappal később újabb, több mint 740 milliós közbeszerzés került kiírásra. A pályázatot a Várkert Bazár felújításán már korábban is dolgozó, azt egyedüli pályázóként elnyerő Swietelsky-West Hungária Bau konzorcium nyerte el. Miközben a felújításról született 2011-es döntéskor még 9,8 milliárdot szántak a Várkert Bazárra (ebből 6,7 milliárd uniós pénzt), végül összesen 20 milliárdra nőttek a költségek. A WHB egyik leányvállalata, a WHB Befektetési Kft. ekkoriban megvásárolta Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a társaságát, a Green Investments & Solutions Kft.-t.

Az üzemeltetéssel is gondok adódtak. 2017 májusában az Index szerzett tudomást egy átvilágítási anyagról – melynek létét a Miniszterelnökség elismerte –, mely súlyos szabálytalanságokat tárt fel a Budai Vár és a Várkert Bazár üzemeltetéséért felelős cégeknél, a Gyutai Csaba, volt zalaegerszegi polgármester által vezetett Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-nél és Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nél. A jelentés szerint – sok egyéb visszaélés mellett – a Várgondnokság áron alul adta ki az ingatlanjait, így a Gianni Bistro ötödáron, a Bazaar Étterem harmadáron juthatott üzlethelyiséghez. A Várkert Bazár északi bazársorára a CBA is beköltözött, szintén a piaci ár alatt: a CBA Vár Gourmet Kft. nyerte el a 235 négyzetméter alapterületű kereskedelmi célú helyiség bérleti jogát. A CBA Vár Gourmet Kft-t négy nappal a pályázat kiírása után jegyezte be a cégbíróság. A sajtó 2017 novemberében kezdett újra foglalkozni az épületek leromlott állapotával, akkor a Miniszterelnökség a túl sok turistával, az esővel és a talajvízzel indokolta a javítások szükségességét. A Várgondnoksággal kapcsolatos ügyben jelenleg nyomozás folyik.

http://index.hu/gazdasag/2017/05/30/szetlopott_budai_var_szetlopott_varkert_b azar/ https://atlatszo.hu/2016/08/29/tobbszori-atadas-megduplazodo-koltsegek-igy- ujult-meg-a-varkert-bazar-az-unio-penzebol/