Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. június 19. Az év 170. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737626. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Pénzzel kell móresre kell tanítani a magyar és a lengyel kormányt

Pénzzel kell móresre kell tanítani a magyar és a lengyel kormányt Pénzzel kell móresre kell tanítani a magyar és a lengyel kormányt
Szelestey Lajos

Kik és hányan nem mentek el a Nacionalista Internacionálé milánói alakuló ülésére a szélsőjobb vezető személyiségei közül, az sokat elárul a mozgalom kilátásairól. Timmermans szerint félő, hogy Európában újból egymás ellen fordulnak az országok, miután a nacionalisták rájátszanak a félelmekre és gyűlöletet keltenek. A jogállam megrendülése a külföldi beruházásokat is veszélyezteti Közép- és Kelet-Európában. 

Daily Telegraph Az olasz kormánykoalíció nagyobbik pártjának vezetője aggódik, mert úgy látja, hogy az új pártcsalád meghirdetésével Salvini szélsőségekhez került veszedelmesen közel. Die Maio nyugtalan az európai jobbratolódás miatt, annál is inkább, mert Salvini olyan pártokat is be akar vonni, amelyek egyes esetekben még a holokausztot is kétségbe vonják. Azt meg igencsak különösnek nevezte, hogy Salvini olyanokkal áll össze, mint Orbán, aki következetesen visszautasítja az olasz és görög kérést, mármint hogy tisztességes arányban fogadjon be menedékkérőket. Mint mondta, meglehetősen paradox, hogy itt olyanokkal fognak össze, akik hallani sem akarnak a kvótákról. De Magyarország és a többi, hasonló állam körüludvarlását már csak azért is furának tartja, mert azok semmibe veszik az olaszokat, így azt, amit azok akarnak. Vagyis nem tisztelik sem a népet, sem Olaszországot.

Az új tömörülés egyik tagját, a német AfD-t sűrűn vádolják neonáci nézetekkel, ám Salvini szerint a négy megjelent párt közül egyik sem rokonszenvez a fasizmussal, bár a német szervezetet januárban megfigyelés alá helyezte a belső elhárítás, nehogy onnan bármiféle szélsőséges fenyegetés induljon ki. Ám az olasz politikus azt bizonygatta, hogy egyik tagjuk sem rossz fiú. Ellenben akik bírálják őket, azok baloldali radikális sznobok. Hozzátette, hogy őket nem érdekli fasizmus-kommunismus-paláver, inkább a jövőbe tekintenek, miután az EU sok ember számára lidércnyomássá vált, álom helyett.  

Az AfD EP-képviselője azt jósolja, hogy az új frakció akár 170 helyet is kaphat a 705-fős strasbourgi parlamentben. De ha az unió az Európai Egyesült Államok felé venné az irányt, akkor pártja a kilépést szorgalmazná. Az új pártcsalád kapcsán pedig úgy nyilatkozott, hogy Salvini annak kitűnő vezetője lenne, de rá nagyobb szükség van Olaszországban. Az eseményről egyébként feltűnő módon hiányzott Orbán, Le Pen és a PiS.     

The Times Az AfD képviselője 50-50 százalékra becsüli annak az esélyét, hogy Orbán Viktor átlép a keményen jobbos pártok csoportjába. Meuthen Milánóban kiemelte, hogy erődöt akarnak létrehozni Európában. Szerinte Salvini alkalmas volna akár a Bizottság elnöki tisztére is. Egyébként az alakulásnál jelenlévő négy párt jelenleg három, különböző frakcióhoz tartozik Strasbourgban, de a házigazda azt bizonygatta, hogy sokan betársulnak majd hozzájuk, és akkor nem lesz náluk nagyobb erő az Európai Parlamentben. A jobboldali újság megjegyzi, hogy a belügyminiszter a földrész populistáinak reklámarca lett. Ezek a körök azt hiszik, hogy a kontinens kultúráját meg lehet „menteni” a bevándorlás leállításával. Ám egyébként igen nagyok az ellentétek közöttük. Idekapcsolódik, hogy a Facebook letiltotta Mussolini dédunokájának oldalát.

The New York Times Salvini ugyan bejelentette a szélsőjobbos európai populisták szövetségének megalakulását, de egyelőre nem világos, hogy mennyire lesz népszerű az összefogás. Mindenesetre az olasz  vezető azt mondta, hogy a többi euroszkeptikus párt a jó másfél hónap múlva esedékes EP-választásig csatlakozik, mert változásokat akarnak az EU-ban. Látnivaló, hogy ezek az erők már nem marginálisak, sőt lendületbe jöttek és kiterjesztik hatalmukat az egész földrészen. Ám tegnap nem volt ott Milánóban több olyan politikus, így Orbán Viktor, akinek pedig a jelek szerint volna kedve összeszövetkezni. Le Pen ugyanakkor twitter-üzenetben támogatásáról biztosította az új csoportot, amely május 18-án nagy tömeggyűlést akar tartani szintén Milánóban. A cél az, hogy a választások után megalakuljon az Európai Parlamentben a Népek és Nemzetek Szövetsége-frakció.

A jelenlévő Finn Párt képviselője már óvatosabban fogalmazott a további tagokat illetően. Azt mondta, majd meglátják, kik lépnek be még. Igazából azonban csakis a migráció elutasítása, valamint a hagyományos nemzeti identitás köti össze őket, mert a szélsőséges populisták véleménye ütközik egy sor más kérdésben. Pl. Salvini azt akarja, hogy a többi tagállam átvegyen Olaszországtól menedékkérőket, Magyarország azonban becsapta az orruk előtt az ajtót. Ettől függetlenül az olasz miniszter azon van, hogy az érintett pártok a lehető legtöbb mandátumot szerezzék meg és utána átvegyék a gépezet ellenőrzését Strasbourgban.

The Guardian Fennhéjázó szónoklattal és klasszikus populista üzengetéssel indította Salvini a hadjáratot az új, szélsőjobbos szövetség felállítására. Úgy fogalmazott, hogy az európai álmot fenyegetik az EU-t irányító bürokraták és bankárok, de most már tényleg a nép kormányának kell átvennie a vezetést. Nem kétséges, hogy a szélsőségesek feljövőben vannak a kontinensen. Jobboldali populisták gyakorolják a hatalmat Magyarországon és Lengyelországban, Olaszországban a helyi választásokon előretörtek a koalíciós pártok, várhatóan jól szerepel a májusi választáson Le Pen pártja, illetve az osztrák FPÖ. Vagyis előreláthatólag az eddiginél jóval több szélsőjobbos képviselő lesz Strasbourgban. A kérdés csupán az, hogy ezek az erők képesek lesznek-e félretenni az ellentéteiket, pl. az uniós költségvetés, valamint Oroszország kapcsán.

A tömörülés több támogatást kaphat május után a szélsőséges Orbán Viktortól, aki egyelőre tanácsosabbnak látja, ha a Fidesz a Néppártban marad, függetlenül a felfüggesztéstől. Ám utalt arra, hogy átállhat, még mielőtt a konzervatívok kizárnák, azaz becsatlakozhat a nacionalistákhoz. Verhofstadt, a liberális frakció vezetője azt hangsúlyozta, hogy az EP-választás Európa lelkéért, a nyílt és toleráns földrészért folyik majd. Salvini ezt a maga részéről úgy ragadta meg, hogy nyerni akarnak, hogy utána megváltoztassák a játékszabályokat, amivel egyetértenének a nacionalisták.

The Economist Salvini ugyan igyekszik egy táborba gyűjteni az európai nacionalistákat, de jelenleg még az sem világos, közülük hányan állnak be a közös zászló alá. Mert ugyan a tegnapi show látványos volt, de adós maradt a magyarázattal, mármint miért hiányzott ennyire feltűnően a Fidesz vagy a PiS. Salvini egységtörekvéseivel különben is van legalább két bibi. Az egyik, hogy a nacionalisták e pillanatban három, különböző pártcsalád soraiban foglalnak helyet az EP-ben. Azon kívül: nacionalisták. Ha a kontinens múltja bármit is alátámaszt, akkor az az, hogy egy ország érdekeinek védelme általában érdekütközéshez vezet valamely más állammal.

Erre a legnyilvánvalóbb példa a bevándorlás. A V4-ek nem hajlandóak segíteni Olaszországnak a menedékkérők átvételével. Ám a jobboldal azt válaszolja erre, hogy igazából a határokat kell lezárni és akkor megszűnik ez a gond.  De várhatóan még ennél is nagyobb problémát jelent a gazdaságpolitika. Az AfD a költségvetési fegyelem mellett kardoskodik, amiről Salvini azt állítja, hogy az megfojtja a gazdasági növekedést.

Die Welt A szokásos harciassággal kezdte Salvini Milánóban: mindjárt az elején hadat üzent a Néppárt strasbourgi dominanciájának, de lehet, hogy ezúttal nem került közelebb a jobboldali nacionalisták közös frakciójának megteremtéséhez, sőt, két lépést távolodott attól. Sokatmondó, hogy ki maradtak távol az eseménytől, hiszen még Orbán sem jelent meg. A nagy terv útja igencsak rögösnek ígérkezik, mert az önmagában ellentmondás, hogy a nacionalisták működőképes koalíciót próbálnak létrehozni egy olyan nemzetek feletti intézményben, mint az Európai Parlament. Épp ilyen okokból nem lett semmi sem idáig az euroszkeptikus körök közös mozgalmából. És a jó közvélemény kutatási eredmények sem szavatolják automatikusan, hogy az új parlamenti csoport erős lesz. Már a mostani három szövetségessel is van épp elég gond.

Hogy Orbán egyelőre nem akar belépni, azt könnyű megmagyarázni. A politikus sötét sárga figyelmeztetést kapott a Néppártból, büntetőpadba került, de bízik a kibékülésben. Konzervatív részről Berlusconi a hét végén azt javasolta jó barátja, a magyar miniszterelnök érdekében, hogy az EPP a választás után mondja fel az együttműködést a baloldallal és inkább  fordítsa a kormányt élesen jobbra. De azt még neki is illik tudnia, hogy az ilyen irányváltás földrengéssel volna egyenlő, a többi közt a migráció vagy a menedékjog ügyében. Ugyanakkor az egész milánói rendezvény azt példázta, hogy az európai pártok, így a jobboldali nacionalisták is, egyre távolabb kerülnek egymástól. Hiszen nem képviseltette magát, sem a Vox, sem az FPÖ, sem a Le Pen-féle Nemzeti Gyűlés.

De még nagy választási győzelem esetén sem látszik, hogy jelentős EU-ellenes mozgalom alakulhatna. Ahhoz ugyanis Le Pennek, Orbánnak, Strachének és az AfD kellene közös platformra lépnie, ami igencsak meglepő volna. A család minden tagja a maga nemzeti útját járja.  

Die Zeit Négy nacionalista ugyan összejött Milánóban, de a legtöbb meghívott távol maradt és időnként fontosabb, hogy ki nincs jelen. Főleg ha ennyien hiányoznak, mint ezúttal. Pedig hírek szerint elment a levél sok helyre, így a visegrádiak vezető képviselőinek is. Ám azok nem vettek részt az eseményen, amely igazából csupán sajtótájékoztató volt. Még a francia Nemzeti Gyűlés és az osztrák FPÖ sem küldött senkit, pedig ők jelezték, hogy be akarnak lépni a szélsőjobbos klubba. Salvini a távollétet firtató kérdésekre idegesen, káromkodással reagált. Konkréten a nemi szervét emlegette. Majd azzal hozakodott elő, hogy nem lenne jó az újságíróknak, ha még másik 15 politikus ott ülne mellette. De a barátai őt delegálták, hogy ismertesse a programot. Továbbá a rajtpisztoly igazából majd május 18-án dördül el. Oda elmegy mindenki, azt ígérte.

De az ilyen közös megmozdulások nemigen hoznak a jobbos pártok konyhájára. Az egészből csupán Salvini profitált, aki azt sugallta az olaszoknak, hogy az ő jóvoltából az ország ismét számít. Az európai jobboldal ugyan egy ideje már próbálja azt a benyomást kelteni, hogy egységes, épp ezért erős partner szövetségesként. Csak éppen nemigen mutatkozik közös nevező a tagok számára. Ebből következően nem sok érdemi információ hangzott el Milánóban. A fontos kérdésekben tátongóak az ellentétek. Orbán már előzőleg kikosarazta az olasz vezetőt. Miután a Néppárt csupán felfüggesztette a Fideszt, a magyar kormányfő meg akarja őrizni pozícióit a jelenlegi legbefolyásosabb pártcsaládban.

Die Welt A Bizottság alelnöke attól tart, hogy ismét egymásnak esnek az európai államok. Timmermans, aki egyben a szociáldemokraták jelöltjeként pályázik Juncker posztjára, óv attól, nehogy valakik gyűlöletbe fordítsák át az emberek félelmét, mert akkor kudarcot vall az Európa-ház terve. De a nacionalisták rájátszanak a polgárok aggodalmaira. Újból fel akarják húzni a belső határokat – önvédelemre hivatkozva. Pedig az EU esély, hogy ismét a kezünkbe vegyük a sorsunkat. A politikus éppen azért száll harcba a választási hadjárat során, mert a populisták és nacionalisták az uniót fenyegetik. Amit csinálnka, az nem torkollik ez okvetlenül háborúba, de meggyengítené a közösséget. Hogy ez ne így legyen, ahhoz sokat kell tenni, pl. szociális területen, hiszen nagyon sokan igazságtalannak tekintik a jelenlegi társadalmi rendet.

Süddeutsche Zeitung A legnépszerűbb német napilap szerint legfőbb ideje, hogy az EU rendre utasítsa Magyarországot és Lengyelországot, mégpedig a két kormány legérzékenyebb pontjára kell csapást mérni: a zsebükre, miután makacsul megszegik az unió alapértékeit és ily módon az összetartást és a jólétet fenyegetik. Az apropó az, hogy a 28-ak külügyminiszterei ma megvitatják a lengyel jogállamiság helyzetét, illetve azt, hogy Magyarország mennyire tartja tiszteletben a közös normákat. Enyhén szólva is időszerű, hogy napirendre kerüljön a kérdés. Az pedig szégyen, hogy már az is szinte sikerrel ér fel, hogy a Tanács tárgyalja a témát. Igaza van a Németországnak, Belgiumnak, Hollandiának és a skandináv államoknak, amikor kemények ennél a pontnál. Egyetlen pillanatra sem szabad engedniük. Hiszen az Európa-terv alapját a jogállam képezi. És látni kell, hogy amit Orbán és Kaczynski művel, annak súlyos következményei nem ismernek határokat.

A jogállam mindenkit érint, nélküle kilátástalan a korrupció elleni harc. És az egységes piac csak akkor működik, ha a vállalatok mindenütt bízhatnak a független bíráskodásban – beruházásaik védelmében. Egyre több az aggasztó eset. Nem állja meg a helyét az a magyar, illetve lengyel vád, hogy a Bizottság másodrangú tagként bánna a két országgal, csak azért, mert mindkettő kelet-európai. Akik a szabályok betartását követelik, azoknak megfelelő érveik vannak. A média függetlenségére ugyanaz áll, mint az igazságszolgáltatás önállóságára: itt nem számítanak állítólagos kulturális különbségek, csakis a világos, mérhető kikötések. Ezért fontos Oettinger biztos javaslata, hogy a következő pénzügyi évben a demokratikus elvek betartásától tegyék függővé a brüsszeli pénzügyi támogatásokat. Azt jelezné a német, vagy svéd adófizetőknek, hogy pénzük nem tűnik el mindenféle, korrupt csatornákon. És milyen nagy összegekről van szó, igencsak hatékonyan működne.

A mostani tipródás zavarja a nyugat- és észak-európaiakat. Nem csak azért, mert félnek az utánzóktól, hanem mivel az akadozó eljárás elmélyíti az árkokat a földrész két fele között és mérgezi a légkört az EU-ban. Egyszerű kiút nemigen kínálkozik. Az állam- és kormányfőknek világossá kell tenniük a távolodó tagok számára, hogy hozzáállásuk mindenki számára káros. Gyengíti az uniót a világpolitika szereplőjeként, hogy még a saját soraiban sincs rend. És Kína pontosan tudja, miként kell kihasználni az ilyen gyenge pontokat. A soros német elnökségnek kiemelkedő figyelmet kell szentelnie 2020 második felében a jogállam védelmének, az anyagi eszközök bevetésével. Hiszen itt a szervezet alapjairól van szó.

Wall Street Journal A konzervatív lap arra figyelmeztet, hogy Közép-Európa mostanság veszélyes lehet a magánbefektetők számára, a választott bíróságok egyre több ilyen üggyel kénytelenek foglalkozni. Egy chicagói cég pl. amely 2005 óta telepít szélerőműveket Lengyelországban, most 671 millió dollárt követel a lengyel kormánytól az  érvénytelenített szerződések miatt, amelyeket hivatalosan a vártnál gyengébb megtérülés miatt töröltek. Ezért a vállalat minden érdeklődőnek azt tanácsolja, hogy jobban teszi, ha elkerüli az országot.

1989 óta csaknem ezer vita került döntő bíróságok elé, közülük minden hatodikat volt szocialista ország ellen nyújtottak be, főleg 2004 után. A perérték több mint 10 milliárd dollár, miközben a térségben erősödik a nacionalizmus és a protekcionista politika. Az ügyek csaknem felében Csehország és Lengyelország az alperes. A magyar és a lengyel kormány, de mások is,  kipécézték a külföldi vállalkozásokat, sokat fokozatosan kiszorítottak közülük. Egy holland szakértő azt mondja, a nagyszámú per arról tanúskodik, hogy a régióban visszaszorul a jogállam. Az egyes országokban tapasztalható beruházási klímát értékelve az illetékes amerikai kormányhivatal figyelmeztetést adott ki Csehország, Magyarország, Románia és Bulgária esetében.

The Washington Post Szlovák törvényhozók megtiltották, hogy nyilvános eseményeken a jelenlévők elénekeljék bármely más ország himnuszát, kivéve, ha külföldi küldöttség van jelen, de most mégis azon törik a fejüket, miként lehetne érvényteleníteni a döntést. A jogszabályt Magyarország felháborodottan fogadta a mintegy félmillió felvidéki magyar miatt. Kiska elnök, aki megvétózhatja a határozatot, amelyet saját bevallásuk szerint tévedésből megszavaztak a Most-Híd Párt képviselői is, szóval, az államfő egy középiskolai tanár lemondó kiábrándultságával azt ajánlja a honatyáknak, hogy legközelebb már az előkészítés során nézzék meg jobban, mire is akarnak voksolni.

The Independent Kovács Zoltán eloszlatta a brit jobboldal reményeit, hogy Magyarország az Egyesült Királyság oldalára áll a kilépési tárgyalásokon. A kormányszóvivő azt közölte Londonban, hogy az EU közös és egységes frontot képvisel a Brexit kapcsán. Konzervatív, keményvonalas, euroszkeptikus körök abban bíztak, hogy a populista magyar és olasz vezetés segít majd Theresa May-nek szembeszállni a Bizottsággal, nem utolsósorban azért, mert Budapestnek és Rómának is megvannak a maga gondjai a liberális Nyugat-Európával. Orbán többször is támadta Junckert és magyar miniszterek bírálták az unió álláspontját a Londonnal szemben. Továbbá a múlt szeptemberben a tory EP-képviselők elutasították, hogy jogállami eljárás induljon Magyarország ellen. Ám hiába hitték, hogy ezek után viszonzásra számíthatnak. A magyar kormányfő feltűnően csendben maradt az egyik csúcsértekezleten, amikor pedig brit kollégája kiállást várt tőle.  

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.