Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. augusztus 25. Az év 237. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737693. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hideg polgárháborúban szakad szét az ország

Hideg polgárháborúban szakad szét az ország
Infovilág

Magyarország elveszett. Orbán Viktor alatt módszeresen szétzúzzák a demokráciát, állami szintre emelkedett a gyűlölet, a rasszizmus és az arcátlan gazemberség. Mindezt a CEU egyik volt tanára tudatja a világgal a Die Zeit-en keresztül, ám az illető álnevet használ, nehogy a cikkel ártson szakmai karrierjének, illetve magánéletének. Mint írja, az ország öngyilkosságot követett el, az EU ügyetlen közreműködésével, a többi, tehetetlen tagállam szeme láttára – idézi lapszemléjében Szelestey Lajos a a német értelmiség hetilapjának cikkét.

 

A haláltánc úgy kezdődött, hogy a független igazságszolgáltatás, tudomány és művészet ismét a politika játékszere lett. A tényeket és a valóságot a nemzeti identitás elleni támadásként értelmezik át. A gyűlöletet és a törvényszegést erkölcsi kötelességgé nyilvánítják.

És az unió segített abban, hogy a szélsőjobb őrült képződményét életre leheljék. Hiszen a brüsszeli bürokrácia a be nem avatkozás elvének hangoztatásával nyomja a pénzt az országba, és ezáltal szavatolja egy olyan vezér uralmát, aki már elvesztette kapcsolatát a valósággal. Ily módon megengedi, hogy a politikus szétverje az országot, annak teljes művészeti, irodalmi és tudományos életét is beleértve. A határok közben nyitva vannak, hogy távozni tudjanak mindazok, akiket elüldöznek. Hideg polgárháború zajlik, a társadalom jóvátehetetlenül két részre szakadt. Hajtóerő a politikai konzervativizmus.

Szabad sajtó már csak nyomokban létezik, az emberi jogok csupán látszólagosak. A bíróságok önállósága immár teljesen bizonytalan. A választások szabadok, de egészen nyilvánvalóan nem tisztességesek. A gazdaság állapota szintén rettenetes. Csak az uniós pénzek és négy-öt német cég beruházásai tartják életben. A fejlesztések elakadtak, Orbánnak nincs gazdasági terve, leszámítva, hogy a pénzeket meg kell csapolni. Négymillióan szegénységben élnek, ezen belül egy millióan a legnagyobb nélkülözésben. Az egészségügyi ellátás helyzete siralmas, a tüntetési jogot korlátozták. Az egész  olyan, mintha az 1930-as években lennénk, csak épp a baloldal nem mozgósít, nincsenek napirenden politikai gyilkosságok és (egyelőre – a szerk.) nem veszik őrizetbe a politikai ellenfeleket, illetve újságírókat. De sejteni lehet az állam szerepét bizonyos, fel nem derített halálesetek mögött.

Orbán legfőbb célja az, hogy kiderítse, mely témák osztják meg a társadalmat, majd utána mindent megtegyen azért, nehogy megszűnjön az árok a két tábor között. Ehhez bűnbakok kellenek, épp ezért árasztották el fasisztoid gyűlöletkampányok az országot. A legújabb célpont: Soros. A lakosság kettészakadt, két egymástól jól elválasztott, párhuzamos kultúrával. Az árok minden választással csak még mélyebb lett. És a politika egyre-másra szítja az újabb viszályokat. A hivatalos retorika visszanyúl a 30-as évek témáihoz és szóhasználatához. A legfontosabb a nemzet nagysága, Trianon, a magyar felkelések és szabadságharcok dicsősége. A bírálókat hazaárulóként bélyegzik meg. 

A közpénzek ellopása tisztesség dolga, a forradalmi gondolkodás kifejeződése, a fölény kinyilvánítása.

Az EU, az USA és a nemzetközi szervezetek sokáig nem mondták fel az együttműködést Orbánnal, aki ennek köszönhetően jobbra nyomja az uniót és Putyin módjára politikai viszályokat fagyaszt be. Ily módon nyugodtan várhatja az európai választások kimenetelét. Ha megerősödnek a jobboldali pártok, azonnal elhagyja az EPP-t. Ha másként sül el a dolog, akkor a konzervativizmus megmentőjeként megerősödve maradhat a pártcsaládban. Belülről destabilizálja a Néppártot, ám az egész csak arra szolgál számára, hogy elterelje a figyelmet a közpénzek ellopásáról, hatalomvágyáról.

Módszer van az egészben. A legutolsó áldozat a CEU volt, most pedig az Magyar Tudományos Akadémia került a célkeresztbe. Közben megy a huzavona, és a vége az lesz, hogy a közvélemény, valamint a sajtó is belefárad, a hatalom pedig megmentőként léphet fel a maga által kiváltott konfliktusban. Az egyetem elűzése arra volt jó, hogy álcázza a közigazgatási bíróságok felállítását, ami hosszú időre szavatolja Orbán számára a sérthetetlenséget. Magyarországon ma már nem a jog, hanem brutális, korlátlan hatalom uralkodik, amely azonban állami intézmények, bábparlament homlokzata mögé bújik. A gyűlöletkampányba Orbán belekeveri az antiszemitizmust. Ma már minden harmincadik ember zsidóellenes, de ezt csak 20 százalék vállalja nyíltan. Uniós és nemzetközi intézmények eközben félre fordítják a fejüket. Ha Orbán most venné a kalapját, a normális állapotokat akkor is csak 2–3 nemzedék alatt lehetne helyreállítani. Vagyis az ország odalett, de az EU és legtöbb tagja még megmentheti.

Az egész demokratikus rendszert az alapoktól kezdve kell újjáépíteni. Már túl késő megvonni a brüsszeli támogatások egy részét. Az orbáni uralmi rendszer ugyanis kevesebb forrással is jól elvan, főleg, ha a német iparral meg tud állapodni az EU-n kívül. A vélemények megváltozására sem lehet számítani, hiszen a hatalom támaszkodhat a tájékoztatás monopóliumára. Mégis hasznos lehet, hogy az EU a támogatások visszatartásával fenyegessen. Az Európai Bíróság pedig elérheti, hogy az ország tartsa magát az uniós joghoz. Azonkívül létesíthet egy szabad rádiót, illetve tévét, hogy a lakosság független forrásból kapja a híreket. Fontos volna az is, hogy a közösség ne tekintse többé Magyarországot demokráciának.

Itt az ideje, hogy komolyan vegyen egy hataloméhes, vérszomjas, tekintélyuralmi vezetőt, és ne az emberi jogokról tárgyaljon vele, mintha ezek a jogok alku tárgyai lehetnének. A földrész nagy részén jobboldali radikálisok szabják meg a közbeszédet, de a többség amellett az Európa mellett van, amely egyesít, toleráns és együttműködésen alapul. Egyelőre.