Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2019. július 22. Az év 203. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737659. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Tiborcz itt, Tiborcz ott – és persze Mészáros

Tiborcz itt, Tiborcz ott – és persze Mészáros
Infovilág

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. (Nyitó képünk forrása: fuhu.hu)

Az Elios Innovatív Zrt. 2009-ben jött létre. Első évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot. A céget (illetve jogelődjét) többek közt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította, aki egészen 2015 májusáig változó formákban szerepet vállalt a cégben. 2010-től a Közgépen keresztül az akkori kormánypárti oligarcha, Simicska Lajos is jelen volt tulajdonosként a cégben, amiből két évvel később kiszállt – nyereséges céget hagyva hátra, osztalék kivétele nélkül. 2014-ben, amikor Tiborcz István 50 százalékos tulajdonra tett szert az vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származott, főtevékenységük LED-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése volt. Az első nagy összegű tendert, ami később referenciául is szolgált az Eliosnak, 2010 márciusában nyerte el a Lázár János vezette Hódmezővásárhelyen az akkor még ES Holding Zrt. névre hallgató Elios. A cég által megnyert közbeszerzések közül többet az a Sistrade Kft. készített elő, melynek tulajdonosa Hamar Endre, Tiborcz István üzlettársa, egy időben az Elios résztulajdonosa. Egy közzétett hangfelvétel szerint az Elios már másfél évvel azelőtt feltűnt egy nagy értékű projektben, hogy az arról szóló pályázatot egyáltalán kiírták volna. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen és az OLAF is vizsgálni kezdte a közvilágítás-rekonstrukciókat finanszírozó KEOP 5.5.0/A/12 és KEOP 5.5.0/K/14 programokat, amiket iparági források szerint az Eliosra „írtak ki”. Tiborcz 2015 áprilisában kiszállt az Elios-ból, tulajdonrészét a közbeszerzési piacon szintén rendkívül sikeres West Hungária Bau Kft.-nek adta el.

2018 januárjában nyilvánosságra került az OLAF (a magyar rendőrségénél jóval mélyrehatóbb) vizsgálata, mely az Európai Bizottságnak 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta az Elios Innovatív Zrt. által elnyert tenderek kapcsán. Az OLAF közbeszerzési szabálytalanságok sorát állapította meg, az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is szerepel a jelentésben. Az eddig nyilvánosságra került információk szerint az OLAF 35 település eliosos szerződéseit vizsgálta és a visszaélésekben mindegyiket érintettnek találta, 17 település esetében azt állapította meg: szervezett csalási mechanizmust építettek ki. Az OLAF jelentése azt a gyanút is megerősíti, hogy már az előkészítéskor is befolyásolhatták a cég emberei a közvilágítási pályázatokat.

A külsős tanácsadó cégek fontos szerepet tölthettek be a csalások szervezésében: az általuk írt tanulmányok alapján dőlt el, mennyi pénzből újíthatják fel a közvilágítást, azaz mennyit fizetnek majd a győztesnek. Azoknak a városoknak a többségében, ahol később az Eliost bízták meg a kivitelezéssel ez a szakértő (előkészítésben vagy projektmenedzserként) 22-szer a Sistrade, 13-szor a Tender-Network volt, de felbukkant a szintén Hamar Endréhez köthető az Eupro Projektmenedzsment Kft.is. Sokszor a riválisokat is összefüggésbe lehet hozni az Eliossal: az INS Energia Kft.(független auditor) szolnoki városvezetésnek tett ajánlatát az Elios egyik vezetője, Mancz Ivette, és a Sistrade ügyvezetője, Puskás András írta. 22 Elios-projektnél bukkan fel az SMHV Energetika Kft. is, leginkább a Tiborcz vezette cég alvállalkozójaként, de volt, hogy versenytársaként. Az OLAF jelentése szerint volt, hogy az SMHV és két másik cég ajánlatát is ugyanazon a számítógépen írták. Ezenkívül az OLAF-jelentés megemlíti a Tungsram-Schréder Zrt.-t, amely eleinte vetélytársa, majd rendszeres beszállítója volt az Eliosnak, akinek a versenytársainál olcsóbban szállított.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatója 2017. december 22 . napján kelt ajánlásában arra tett javaslatot, hogy a magyar ügyészség indítson büntetőeljárást az Elios Zrt. által megvalósított közvilágítási projektek kapcsán, melynek nyomán költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 2018. január 22-én (újból) elrendelték a nyomozást. Ezt (a korábbi eredménytelenül zárult nyomozás után újból) a Nyomozó Iroda folytatja 33/2018 bü. számon.

https://atlatszo.hu/2018/02/13/az-elios-zrt-tulajdonviszonyai-offshore-cegek-is- feltuntek-tiborcz-istvan-mellett/

https://24.hu/belfold/2018/02/07/igy-csalt-orban-vejenek-cege-megszereztuk- az-olaf-j elenteset/

420 milliárdos közműépítési keretszerződés Súlyos szabálytalanságok történhettek a Magyarország történetének egyik legnagyobb értékű tenderén, a 420 milliárd forintos összértékű víziközmű-építési keretközbeszerzésen, valamint a kapcsolódó tanácsadó pályázatokon. A tender a legnagyobb magyarországi, uniós forrásból (KEHOP) finanszírozott, négyéves infrastruktúra-fejlesztési program a 2014–20 közötti periódusban, melyet a Nemzeti Fejlesztési Programiroda írt ki. A tavaly októberi eredményhirdetésen kiderült, számos klientúracég bekerült a kivételezetti körbe, akik közül régiónkénti „megversenyeztetéssel” kiválasztják az egyes projektek kivitelezőit. A gigatender győztesei: Észak-magyarországi régió: Hódút Kft., Swietelsky Magyarország Kft., Penta Általános Építőipari Kft., M-E 2020 Konzorcium (Mészáros és Mészáros Kft., EuroAszfalt Kft.), Északkelet-magyarországi régió: Colas Alterra Zrt., Swietelsky Magyarország Kft., Penta Általános Építőipari Kft., E-B 2020 Konzorcium (EuroAszfalt Kft., Betonútépítő Zrt.), Közép- és kelet-magyarországi régió: Magyar Vakond Kft., Magyar Bau Holding Zrt., SV KEHOP 2 Konzorcium (SADE-Magyarország Kft., Veolia Magyarország Zrt., A-G HÍD Konzorcium (A-Híd Zrt., Híd Zrt., G-Híd Zrt.), Nyugat- és dél­dunántúli régió: Szabadics Zrt., Magyar Bau Holding Zrt., E-B 2020 Konzorcium (EuroAszfalt Kft., Betonútépítő Zrt.), A-G HÍD Konzorcium (A-Híd Zrt., Híd Zrt., G-Híd Zrt.). A négyéves, nagy összegű keretszerződés korlátozza a versenyt és jelentős kartellveszélyt hordoz a régiókra kiválasztott 4-4 kivitelező között. A tender lebonyolításában részt vevő tanácsadócégek között Mészárossal és Tiborczcal összefüggésbe hozható, valamint OLAF-vizsgálatban érintett cég (Provital Zrt., CUE-Tender Zrt.) is található. Az 5 milliárdos tanácsadói megbízásokat erősen túlárazhatták, az uniós auditorok ezért 100 százalékos korrekciót javasoltak a tanácsadói tender vonatkozásában.

A tendert kezdettől fogva vizsgálta az Európai Bizottság és az OLAF. Az Európai Bizottság ellenőrei szerint 69 érvényes ajánlatból 62-t ki kellett volna zárni a közbeszerzési kiírás szerint, mert nem teljesítették pontosan a mintafeladatot. A kizárásuk elmulasztása törvénysértés. A 24 nyertes közül csak 4 olyan volt, amely érvényes ajánlat alapján nyert, így a keret-megállapodások döntő többségét érvénytelen ajánlatok alapján kötötték meg. A bizottsági audit jelentéstervezetét a nyáron megkapta a kormány is. A szabálytalanságokat nyomán várhatóan az uniós támogatás egy részét vissza kell majd fizetni, ennek ellenére a keretszerződés lehívása jelenleg is zajlik. Felvetődhet a hűtlen kezelés és a versenykorlátozás gyanúja, ezért Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A Fővárosi Főügyészség viszont nem nyomoz az ügyben, szerintük nincs bűncselekményre utaló jel.

https://24.hu/fn/gazdasag/2017/07/07/meszaros-lorinc-aggodhat-komoly- gondok-az-eddigi-legnagyobb-kozbeszerzesnel/

Kereskedőházi botrányok A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t az exportélénkítő kereskedőházak felügyeletére hozták létre 2012-ben. A Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó szervezet sorozatos botrányaival és nem hatékony működésével keltett figyelmet. 2014-ben közel 2,4 milliárd veszteséget produkáltak, és előfordult, hogy az egy adott országgal folytatott kereskedelem éves volumene nem érte el a kereskedőházra való ráfordítás költségét. 2015-ben már 6 milliárd forintos veszteséggel zárt az MNKH, melyben a külügynek tőkét kellett pótolnia. A 2016-ra bemutatott szolid nyereség is valószínűleg az eredmény kikozmetikázásával jött létre. A cég rendre késve adja le beszámolóit, az átláthatóság hiánya és a felügyelő szerv nem épp szigorú elvárásai pedig jelentős korrupciós kockázatot teremtenek, amelyet politikaközeli szereplők ki is használnak, részben az MNKH megbízásain keresztül, részben magáncégeikkel a kereskedőházak üzemeltetésére kötött szerződések révén.

A török milliárdos üzletember, az Orbán Viktorral is személyes kapcsolatba kerülő Adnan Polat, aki egy Tiborcz-közeli ingatlanügyletben is felbukkant, több milliárdnyi közpénzt kap homályos célokra a tulajdonában lévő kereskedőházakon keresztül. A kereskedőházak közelében exportpromóciós tapasztalat nélküli személyek is felbukkannak: Szijjártó Péter külügyminiszter futsalos csapattársa, Kun Gábor és Fidesz-közeli szakértők. A szintén Szijjártó- ismerős Kuna Tibor cége a Trinity International Communications Kft. havi 600 ezer forintért végzett PR és kommunikációs szolgáltatásokat, emellett Matolcsy György fia, Matolcsy Mátyás is két és fél évig állt tanácsadói szerződésben az MNKH-val. A kereskedőházak üzemeltetői gyakran nem rendelkeznek kellő tapasztalattal a külkereskedelem terén, értékelhető üzleti tevékenység híján vélelmezhetően politikai hátszéllel nyerhették el az üzemeltetést. Az MNKH emellett sokáig titkolta, mennyi pénzt tartott a Questornál a brókercég bedőlése előtt. Azóta kiderült, 2013-ban 9,3 milliárd forintot utalt el a külügy cége a Quaestornak, a maradékot a bedőlés napján vette ki a csaló brókercégből a MNKH Zrt. Az állítólagos Quaestor-kapcsolat, Kohut Balázs államtitkár a Quaestor-botrány után távozott a külügytől, de pár hónappal később Central European Trade House Zrt. néven a Rogán Antalhoz köthető Gubicza Ágostonnal céget alapított, majd (már rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként) a kormány olasz kereskedőházi partnere lett.

2015-ben elindult a KKM déli nyitás programja is, amely során Afrikában nyitottak kereskedőházakat, viszont ezeket két évvel később be is zárták, százmilliókat pazarolva el érdemi magyar befektetések nélkül. A külügy nem adott választ a bezárás okaira, az Átlátszó értesülései szerint a “nem elég hatékony ügymenettel, az állami ráfordítást igazoló eredmények hiányával, és a zavaros kapcsolatrendszerrel” indokolták a lépést.

https://mno.hu/belfold/kereskedohazak-nyaklo-nelkul-omlik-a-kozpenz- 2397327 https://index.hu/gazdasag/2016/07/11/mnkh_kereskedohaz_szijjarto_futsal_exp ort_botswana/

Pharaon-ügy Ghaith Pharaon szaúdi üzletembert, olajmágnást, a Bank of Credit and Commerce International (BCCI) volt részvényesét 25 éve óta körözi az FBI és az Interpol. A vádak többek között: csalás, pénzmosás és vesztegetés, fegyverkereskedelem, a terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, csempészés, prostitúció és illegális bevándorlás elősegítése. Pharaon 2014 októberében kért és kapott magyar vízumot, ami után ötször járt Magyarországon. Elvileg legkésőbb ekkor a magyar hatóságok is értesültek az FBI-körözésről, viszont ezt nem tekintették nemzetbiztonsági kockázatnak, noha Pharaon az első vízumkérelemnél jelezte, Orbán Viktorral akar találkozni. A másodiknál sem okozott problémát, hogy nem adott be jövedelemigazolást, arra hivatkozva, hogy a jordán konzul tartja el, miközben Pharaon milliárdos ingatlanokkal üzletelt. A magyar szervek eleinte tagadták, hogy ugyanarról a Pharaonról van szó, akit köröznek, majd később kiderült, hogy tudtak az ügyről.

Pharaon ügyvédje, Ammar M. Abu Namous öt olyan céget alapított Magyarországon, amely Pharaon nevét viseli. A cégek Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzuljának rezidenciájára voltak bejegyezve 2016 szeptemberéig, és az állami tulajdonú MKB-nál vezettek számlát. Fő tevékenységük műemlékvédelem alatt álló ingatlanok – főleg kastélyok – vásárlása. Zaid Naffa egyik vacsoráján ismerkedett meg Orbán Viktor Ghaith Pharaonnal. Időközben a Naffa-fivérek magyar állampolgárságot szerettek volna igényelni, viszont Naffa kétszer is megbukott a Terrorelhárítási Központ átvilágításán, feltehetően Pharaon zavaros háttere miatt. Az ügyben még Semjén Zsolt is közbenjárt. Amikor erről Demeter Márta, az LMP képviselője kérdéseket akart feltenni a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, indoklás nélkül kizárták.

A Postabank-székházat a Pharaon-Kappa Kft. cég vásárolta meg Adnan Polat török üzletember egyik érdekeltségétől és egy olyan cégtől, melynek alapításakor  Tiborcz István fizette be az illetéket. Adnan Polatot 2005-ben mutatta be Mészöly Kálmán Orbán Viktornak. 2014-ben a Külügyminisztérium többségi tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) Adnan Polat cégét, a Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft.-t (ALX) bízta meg, hogy Törökországban, Görögországban és Cipruson összesen nyolc helyi kereskedőházat hozzon létre és üzemeltessen. Az azóta létrehozott izmiri kereskedőház vezetője Lévai Anikó unokatestvére. 2015 októberében az Orbán Viktor házával szemközti ingatlan – Cinege u. 4-6./ Kútvölgyi út 70-72. – került a Pharaon Delta Kft. tulajdonába. Ghaith Pharaon 2017. január 6-án meghalt Bejrútban. Pharaon vízumszerzésével kapcsolatban jelenleg nem folyik vizsgálat, magyarországi befektetései, például a seregélyesi Zichy–Hadik-kastély vagy a hőgyészi Apponyi-rezidencia sorsáról nincs hír. A Pharaon-cégek papíron sosem voltak a nevén, ezek tulajdonosa Abu Namous.

http://magyarnarancs.hu/belpol/a-szaudi-szomszed-101257