Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. augusztus 25. Az év 237. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737693. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán ideológiai konca a magyarságkutatás

Orbán ideológiai konca a magyarságkutatás Orbán ideológiai konca a magyarságkutatás
Szelestey Lajos

Májusban az elégedetlenséget megnyergelő populisták csapnak össze az eddigi rend híveivel az urnáknál. Közép-Európában nem ritkán a gyűlöletbeszédet és a diszkriminációt igyekeznek leplezni a „keresztény értékek" hangoztatásával. Orbán a magyarságkutatás engedélyezésével ideológiai koncot dob a félművelt, áltudományos köröknek, de még ő sem szabhatja meg rendeleti úton a magyar nép eredetét 

The Times Az elemzés arra figyelmeztet, hogy a brexit csupán a kezdet, mert Európában repedezik a régi rend. Akárcsak Nagy-Britanniában, a földrész többi részén is nagy nyomás alatt vannak a néppártok, jönnek fel a populisták és töredeznek szét a politikai rendszerek. Salvini a múlt hétfőn körvonalazta, hogy a kontinens populistáinak tényleges vezéreként miként kíván szembeszállni az Európai Unióval. Azt követeli, hogy adják vissza a jogköröket a nemzetállamoknak, csökkentsék a bevándorlást, erősítsék meg a határokat. A nemzeti populisták lendületbe jöttek.  A Liga vezére azon van, hogy a mostani frakciója a legnagyobbak közé emelkedjen Strasbourgban, ám nem az összes érintett párt fog hozzá csatlakozni. Éppen az egység hiánya jelenti a nacionalista szerveződések Achilles-sarkát.

Vannak más kihívók is, a német zöldektől, a spanyol Ciudadanos-on át, Macron En Marche-áig. Emiatt az eddiginél töredezettebb, viszont kevésbé kiszámítható lesz az EP. Egyben az látszik, hogy az unió hiába vágyik annyira az erős és egységes vezetésre. Mindez pedig egy súlyos betegség jele. Az emberek fele úgy gondolja, hogy nem figyelnek oda rá az európai intézményekben. Számukra a migráció és a terrorizmus napjaink fő témája. Vagyis a jövő hónapban esedékes választás azok között zajlik majd, akik meg akarják őrizni a status quót, illetve akiknek elegük van a fennálló állapotokból.  

The Guardian A leendő szlovák elnök asszony azt ígéri, hogy nem enged a liberális, haladó értékekből, miközben igyekszik majd gyakorlatias megoldást találni a gondokra. Jelképes, egyben ritka jelenség a térségben az, hogy győzni tudott a toleráns politika nevében ott, ahol a macsó, migrációellenes politikusok által megtestesített populizmus járja. Jelszava az volt: szálljunk szembe a gonosszal és az elitben tapasztalható korrupció, valamint az urambátyám-rendszer ellen korteskedett. Nem volt hajlandó azonban személyeskedő támadásokra, inkább az intézményes reformokra, az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásának elutasítására összpontosított. Ezt kívánja folytatni június közepétől, immár hivatalban is.

A térségben a „keresztény értékeket” gyakran használják a gyűlöletbeszéd és a hátrányos megkülönböztetés álcázására, Čaputová ezzel szemben igyekezett visszahelyezni jogaiba a kereszténység puhább fogalmát. Mint mondja, ő maga hívő, de nem gondolja, hogy a keresztény értékek ellentétesek volnának a liberális állásponttal. Különbséget tesz a politikusok és támogatóik között, mert úgy ítéli meg, hogy az embereknek egyszerűen elegük van az eddigi irányvonalból. Ily módon sokszor gyors és radikális változásokat akarnak. De a maga részéről szeretné meggyőzni őket, hogy a diagnózisban egyetértenek, ám inkább nyugodt és pragmatikus kiutat kell találni.

A szomszédos államokban jóformán mindenütt olyan populista vezetők vannak hatalmon, akik a félelemkeltésre, az idegengyűlöletre építenek, azaz az ellenpontot jelentik a szlovák elnök által szorgalmazott nyugodt vitával szemben Pl. Orbán szüntelenül rájátszik a migránsok által megtestesített veszélyekre és azt is mondta, hogy a nők nem alkalmasak a politikára. Čaputová abba nem kívánt belemenni, hogy a magyar miniszterelnök által megtestesített politikai stílus beletartozik-e a szlovák választási hadjárat közben emlegetett gonosz fogalmába, de jelezte, hogy jó viszonyra törekszik ugyan a környező államokkal, ám az értékekből nem akar engedni.

Die Presse Magyarországon a kormány az alternatív történetírást szembeállítja a tudománnyal. Az év eleje óta – Kásler Miklós kívánságára – külön intézmény foglalkozik a magyarságkutatással, ellenben a Magyar Tudományos Akadémiát nagy-nagy veszély fenyegeti. Ezt írja helyzetértékelésében Fónyad Gábor, aki Bécsben született, finnugrisztikát tanult és az osztrák főváros egyetemének lektora. Mint rámutat, a sajtón keresztül a széles publikumot is elérik azok az elemzések, amelyek szerint a magyarok nyelvileg szinte mindenkivel rokonok, csak a finnekkel nem. Igaz, ezek az elméletek leginkább a fantázia és a sci-fi világába tartoznak. Áltudományosak és félműveltek.

Az interneten azután megtalálható minden, aminek a publikálása nélkülöz bármiféle szégyenérzetet: hogy a magyarok találták fel a kereket, hogy mindig is a Kárpát-medencében éltek, sőt, még Jézus is magyar volt, csak meghamisították a Bibliát. Mindez túllép a tudomány fő irányzatán, igaz, azt azzal gyanúsítják, hogy idegen érdeket szolgál. Meg kell jegyezni, hogy a kormánynak nincs köze a szélsőséges teóriákhoz, ám azokban az jelenik meg, hogy egyre több ember szerint valami nem stimmel a magyar múlttal.

Inkább azt kellene végig venni, hol van a határ a nyilvánvaló őrület, az áltudományos álmodozás, az alternatív elméletek, illetve a napi tudományos aktualitás, értsd: a finn–magyar nyelvrokonság elutasítása között. Utóbbi ugyanis mind inkább benyomul a tudomány fő áramlatába. A múlt év végén maga Orbán hozta szóba, hogy a magyar rokon a török nyelvekkel. Sőt, a népek eredete is közös. Kérdés persze, mennyire áll jogában egy demokratikusan választott kormányfőnek, hogy meghatározza népe eredetét? A nyelvrokonságot nem lehet törvényi úton kimondani, még a magyarok esetében sem. Vagyis a miniszterelnök itt egyértelműen politikát vitt bele egy tudományos kérdésbe. Mellesleg Kásler is laikus, mint ahogy az új intézet vezetője, Horváth Gábor József is: jogász, aki hobbiként foglalkozik az őstörténettel.

A fejlemények beleillenek abba, hogy a populizmus mindig is hajlik az összeesküvés-elméletekre. Általában elutasítja az akadémikus nyelv- és történetkutatást, ugyanakkor gyanakszik a tudománnyal szemben. Mellesleg az MTA munkája teljes mértékben lefedi a magyar történelem, kultúra és nyelv kutatását. Ám a tekintélyes intézmény mulasztott, mert nem szállt szembe az áltudományos elméletekkel. Orbán azonban rugalmas, nála nem ideológiáról, hanem pragmatizmusról van szó. Ha a népnek új őstörténet kell, akkor csak tessék. Hagyjuk, hogy az onkológus kutatgasson a saját intézetében. Viszont nagy kérdés, mi van akkor, ha a mindenféle kirgizek, törökök, tatárok, türkmének és azerbajdzsánok meg akarják látogatni az újra felfedezett hozzátartozókat és itt akarnak maradni, az idegen kultúrájukkal, muzulmán vallásukkal és nyelvükkel? Lehet, hogy akkor ismét a nyugodt és főként keresztény nyelvrokon finnek felé kell fordulni. 

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.