Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. június 26. Az év 177. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737633. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Százezrek halálba hurcolásának 75. évfordulóján: az Élet menete

Százezrek halálba hurcolásának 75. évfordulóján: az Élet menete
Infovilág

Tizenhetedik alkalommal rendezték meg Az Élet menetét Budapesten. A rendezvény minden alkalommal – és az egész világon, ahol hasonló módon emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól – arra hívja fel a figyelmet, hogy hasonló szörnyűség soha többé ne fordulhasson elő – írja tudósításában Bedő J.István. (Nyíitó képünkön: A fáklyás felvonulás résztvevői a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából megrendezett Élet menetén Budapesten, a Cipők a Duna-parton emlékműnél, az id. Antall József rakparton 2019. április 14-én. MTI/Mohai Balázs)

Természetesen ennél szélesebben is értelmezendő: nem szabad megengedni azt sem, hogy a gyűlölet politikai program legyen, és bármilyen formában eszkalálódjék. Egyúttal emlékezni kell honfitársaink százezreire – köztük a mintegy 430 ezer meggyilkoltra – akit éppen 75 esztendővel ezelőtt hurcoltak el hazájukból a haláltáborokba a manapság egyre gyakrabban dicsőített Horthy-rendszer cselekvő közreműködésével.  

Az Erzsébet híd pesti lábánál összegyűlt százakat először Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete köszöntötte, mégpedig gondosan fogalmazott, magyarul elmondott beszéddel.

Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete beszédet mond a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából megrendezett Élet menetén Budapesten,  a Március 15. téren 2019. április 14-én. MTI/MTI Fotószerkesztőség/Mónus Márton

A nagykövetről tudható volt, hogy magyarul tanul, legutóbb a költészet napján Nemes Nagy Ágnes Iskola című versét mondta el a tévé kamerája előtt. Világos gondolatai mellett az is feltűnt, hogy a nehéz magyar magánhangzókat is milyen szépen ejti. A skót születésű nagykövet egykori honfitársára, Jane Hainingre emlékezett, aki budapesti skót misszió iskolájának vezetője volt. A német megszállás idején zsidó gyerekeket és szülőket óvott-mentett az iskolában, ’44 júliusában diákjaival együtt elhurcolták Auschwitzba, ahol meggyilkolták. Tizenkét évvel azelőtt tanítani jött Magyarországra, s ő lett Skócia egyetlen holokauszt-mártírja. Emlékét éppen az alsó rakpart egy szakaszának neve őrzi. Életének példáját a rendezvény díszvendége, David Mundell, a brit kormány Skóciáért felelős minisztere idézte fel nyitó beszédében. A két skót úr, a miniszter és a nagykövet természetesen nemzeti viseletben, a szoknyára emlékeztető kiltben s fehér térdharisnyában jelent meg az eseményen.

Az Élet menete ezután a Verő Tamás rabbi által megfújt sófár (kosszarv) hangjára elindult a Cipők-emlékmű, a Parlament felé (MTI/Mohai Balázs felvétele). Hajlott korú túlélők vezették a sétát, őket nyitott elektromos kocsi vitte, köztük volt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász és Kardos Péter, a hazai rabbik legidősebbje. Az Országház felé vezető úton látszott aztán, hogy a tömeg körülbelül nyolc-tízezresre duzzadt, betöltve az alsó rakpartot az Erzsébet hídtól az Országházig. Szinte mindenki fáklyával a kézben vonult, a túlélők ezek lángával gyújtották meg a Cipőknél elhelyezett óriás fáklyát. A megrendítő megemlékezésen számosan jelen voltak a hazai közélet ismert szereplői, köztük Mécs Imre, Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára, Föld S. Péter és felesége, Szűcs Édua, Révbíró Tamás. 

Az esemény zárásaként Kardos Péter rabbi énekelte-mondta el az El male rachamim (Könyörületes Isten) kezdetű imát a holokauszt áldozatainak emlékére.