Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. június 16. Az év 167. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737623. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Bárány, tojás, sütemény – húsvéti étel- és italparádé itthon és világszerte

Bárány, tojás, sütemény – húsvéti étel- és italparádé itthon és világszerte Bárány, tojás, sütemény – húsvéti étel- és italparádé itthon és világszerte Bárány, tojás, sütemény – húsvéti étel- és italparádé itthon és világszerte
Elek Lenke

A feltámadás ünnepe nem is igazi sonka, tojás, csokoládé, ital és persze sütemény-Eldorádó nélkül! Ilyenkor még azok is nekifognak a sütésnek, akik egyébként nem szoktak a tűzhely mellett szorgoskodni, és a cukrászdákban is sokszorosa fogy a szokásos mennyiségeknek. Itthon a kalács, a kuglóf, a különféle színes torták, néhol a bejgli is hozzátartozik a többnapos ünnepi hagyományokhoz, akárcsak a locsolóknak az aprósütemények kínálása.

Hazánk vidékein más és más ilyenkor a desszertkínálat, a csokoládéféléktől és tojáscukorkáktól, no meg az édes likőröktől eltekintve, mert ezek mindenütt jellemzők. A Felvidéken és Borsodban szirkát kóstoltam többször is, amit sárga túrónak is hívnak. A tejet cukorral és sóval felforralják. A tojásokat beleütik egy tálba, és nagyon lazán, villával átkavarják. Amikor a tej felforr, beleöntik a tojásokat, lassú tűzön folyamatosan kevergetve addig főzik, amíg a tojásos massza túrószerűen össze nem áll. Vászonruhába rakják, összekötve, fellógatva hagyják kicsöpögni a levét.

A tojás ilyenkor nemcsak fontos cukrászati alapanyag, de világszerte a megújulás, a tavasz jelképe is. Változnak persze a hagyományok is. Akik régen szirkával foglalatoskodtak ilyenkor, talán ma már répatortát sütnek, ami az utóbbi 20 évben vált divatossá Magyarországon, akárcsak a muffinok – amerikai hatásra. Bár répatortát már az ünneptől függetlenül mindenütt lehet kapni, még egyszerű „mezei” kávézókban is, húsvét táján különösen népszerű a répa–nyuszi asszociáció miatt.

A szirka rokona az oroszok túróból alkotott pászhája, amelynek luxus változata kandírozott gyümölcsökkel készül, és a formából kivéve kirajzolódik rajta az X és a B betű, a Hrisztosz Voszkresz (Христоc Воскрес – Krisztus feltámadás) szavak cirill kezdőbetűje. A kulics is más ma, mint hajdanán, az elegáns moszkvai cukrászdákban sűrű tejszín és kandírozott narancsszelet teszi fel rá a koronát.

Mini kalács, pite, panettone

Az olaszok kalácsa, közepén pasztellszínre festett tojáskával, hasonlít az újabban nálunk is divatos mutatós mini kalácsokra, amelyeket sonka mellé is tálalnak. Toszkánában imádkozó emberre hasonlító citromos sütit kínálnak ilyenkor. A hagyományos húsvéti pite is innen származik, melynek alapja a ricotta. Asztalra rakják – nem csak karácsonykor – a panettonet, valamint a colombát, a galamb formájú kenyeret.

Németországban az Osterlamm, vagyis a bárány alakú sütemény a legjellegzetesebb húsvéti desszert. Angliában a hot cross buns, Svájcban az osterchüechli a hagyományos ünnepi édesség. Csehországban a zamanec a leghíresebb húsvéti kalács: kelt tésztából készül, sok mazsolával és kandírozott gyümölcsökkel.

Svédországban ilyenkor is nagyon sok semla fogy – hogy rokona-e a szó a mi zsemlénknek, az nem egyértelmű. Kettévágják, és tejszínhabbal töltik meg, külsőre inkább csokoládé nélküli indiánerre vagy képviselőfánkra emlékeztet. Nagyon kedveltek még a torták és a nagy, kartonpapírból formázott tojások, amelyeket a szülők különféle édességekkel tömnek meg. Divat arrafelé otthon marcipánt készíteni.

Franciaországban – hasonlóképp több európai országban – a gyerekek már reggel elkezdik a csokivadászatot. A szülők a házban és a kertben rejtenek el csokitojásokat. A legenda szerint Franciaországban ezeket a tojásokat a Rómából visszatérő harangok szórják szét, de sok helyütt ma már a nyuszi hozza őket.  Sokféle süteményt készítenek, az egyik legérdekesebb az elzászi cukrosbárány, azaz lamala. Üreges bárányformába töltik a kelt tésztát és kisütik.

A spanyolok tejjel, tojással és mézzel készült keverékkel panírozzák a kenyeret és kisütik olívaolajban. Ehhez az édességhez, a torrijashoz különféle mártogatósokat kínálnak. Görögországban, még mielőtt az elmaradhatatlan bárányt a sütőbe raknák, tepsi számra készülnek a különféle sütemények. Az egyik kedvenc a koulourakia, amely afféle mini kalács, megszórva szezámmaggal.

Mi lesz a szédertálon?

A pészach, akárcsak a keresztény húsvét, mindig a tavasszal, a természet éledésével van kapcsolatban. Megünneplésének rendjét számtalan előírás szabályozza. Előtte a zsidók minden, erjedésre hajlamos élelmiszertől megtisztítják lakásukat. Tűzhelyüket és minden, étkezéssel kapcsolatos dolgukat rituális tisztításnak vetik alá. Az edényeket kicserélik. A pészach előtti héten őrölik meg az addig gondosan tárolt gabonát.

Kép: https://www.epicurious.com

A kovásztalan kenyerek ünnepe elnevezés a szabadságra, szabadulásra emlékezteti a zsidóságot. A kovásztalan kenyér, vagyis a pászka (mácá, macesz, laska) volt a szegények és a rabszolgák kenyere. A nyomorúság kenyerének is nevezték, hiszen a rabszolgasorban tengődő zsidóság ezt fogyasztotta napi eledelül. Az egyiptomi fogságból menekülő zsidóknak nem volt idejük és módjuk a tésztát megkeleszteni.

Ilyenkor készítik elő a szédereste kellékeit. Az utolsó vacsora néven ismert esemény is egy szédereste volt, amit Jézus Krisztus a tanítványaival töltött. Jézus töltötte be a családfő szerepét

A héber széder szó rendet jelent, pészach estéjét a rend, vagy az őrködés, megőrzés éjszakájának is nevezik. Az estét általában a családfő, vagyis a legidősebb férfi vezeti. Minden egyes szónak, gesztusnak és mozdulatnak ősi jelentése van.

A szédertálra szigorú rend szerint rakják ki az ételeket: egy főtt tojás (a tál bal felső részén), egy darab tűzön sült csirkehús (nyak, vagy szárny, melyet nem fogyasztanak el. A tál jobb felső részén keserűfű, torma és saláta az előző kettő alatt, valamilyen zöldség, reszelt alma, körte, dió, fahéj és bor, valamint főtt burgonya. Bor, természetesen kóser, legalább 3,5 dl fejenként, helyette lehet szőlőlé is), poharak. Egy nagy és díszes serleg, egy tálka sós víz, három darab pászka (mácá, macesz), ünnepi gyertyák tartoznak a tradicionális asztalhoz

Ilyenkor jön el a maceszgombóc-leves ideje is. A menü utolsó, elmaradhatatlan része a desszert, amely sokszor macesztorta.  Többféle recept használatos az ortodox zsidók körében is.

Koccintsunk – de mivel?

A húsvéthoz nemcsak a csokoládé és a sütemény tartozik hozzá, de az ital is. A hazai italvásárlás jó része az évvégéhez és húsvéthoz kötődik. Ilyenkor még az egyébként nem nagyon divatos édes likőrök, köztük a krémlikőrök is elfogadottá válnak. Az, hogy hol vásárolunk szeszesitalt, sokkal kevésbé kiszámítható, mint a többi élelmiszer esetében. Ez azt jelenti, hogy az éjjel-nappali kisboltoktól a piacokig – ahol a kínaiak és a vietnamiak tartják kezükben az italkereskedelmet – szinte mindenütt vásárolnak az emberek Magyarországon szeszesitalt. Az itt élő külföldiek és a turisták csodálkoznak: nálunk mindig mindenütt lehet alkoholt venni, a múzeumoktól egyes munkahelyi (!) büfékig, a piacoktól a trafikokig, a hipermarketektől a szállodákig. 

A pálinka népszerűsége töretlen és felfelé ívelő. A koktélok az átlag magyar háztartásokra nem jellemzők. A pezsgő még mindig nagyrészt az ünnepekhez kötődik. A borkultúra nagyon sokat fejlődött az utóbbi 20 évben, egyes jobb éttermek állandó sommelier-t tartanak, akinek nemcsak a hegy levéhez kell értenie. A sör nem tipikusan húsvéti ital, de ma már a kisipari sörök reneszánsza miatt szinte minden alkalomkor fogy.

Jó tanácsok italvásárláshoz

# A pezsgőspalack kinyitása előtt döntsük el, mi a cél: ha felrázzuk, a plafont jelölhetjük meg vele örökre, netán eltalálhatjuk a csillárt vagy valamelyik vendég szemét. Ha óvatosan csavarjuk ki a dugót, finom, halk, elegáns kis pukkanással bonthatjuk fel a palackot.

# Koccintásnál nézzünk partnerünk szemébe – ez minden italra vonatkozik.

# Legyen az ital beszerzése – ha nem rohanunk éppen valahova – élmény. Adjuk meg a módját, olvassunk utána, gondoljuk át, hogy mi lesz a menü, ahhoz válasszunk italt, aperitifet.

# Inkább szaküzletben vagy márkaboltban vásároljunk italt, mint hipermarketben.

# Érdemes elolvasni a termék összetevőit, ugyanúgy, mint az élelmiszerek esetében. Ekkor derülhet csak ki, hogy aromás szeszről vagy pálinkáról, illetve tankpezsgőről vagy palackonként erjesztett italról.

# A szavatossági idő italnál sem mindegy: rosszabb minőségű, hosszan, nem megfelelő körülmények között tárolt bor fáradt ízű lehet. Pezsgőt sem érdemes évekig tartalékolni. A pálinkák, égetett szeszek esetében elvileg korlátlan a szavatossági idő, de az ágyas pálinkák esetében a színük olykor változhat.

# Ajándékba nem illik adni – és vendégségbe nem illik vinni – kereskedelmi márkás italt. Bármilyen jó minőséggel kecsegtet is az, de ha feltűnően rajta van a hipermarket-lánc neve, az lehangoló.

# Ha ajándékba vásárolunk bort, tekintsük valóban annak. Előtte puhatoljuk ki a megajándékozandó ízlését. Az italt szépen csomagoljuk be, esetleg a nyakára kössünk egy kis tréfás figurát, vagy egy cetlit, amelyen személyes jó kívánságok vannak.

Kint a bárány

Ha húsvét, akkor sonka, tojás, torma. Érdekes módon, nálunk viszonylag kevesen vásárolnak bárányhúst ilyenkor, pedig külföldön – például Görögországban, Olaszországban – rendkívül népszerű. Talán, ha rendszeresen szerepelne az étlapokon, megkedvelnék a hazai vendégek is a belőle készült fogásokat. A magyar bárányok és juhok jó része Itáliában kel el.

Ezért a Juh-terméktanács az idén kampányt indított, hogy megszerettessék a bárányhúsból készült ételeket. Az érem másik oldala, hogy sokan nem is tudják, milyen változatosan lehet főzni-sütni bárányból.

A húsvét adja az apropót, a finanszírozást viszont egy uniós támogatás. A Juh-terméktanács az Interovic (La Interprofesional del Ovino y Caprino de Carne) spanyol testvérszervezetével konzorciumban, a 2018–20 közötti időszakra vonatkozó európai uniós támogatást nyert a juh- és kecskehús fogyasztásának népszerűsítésére. 

A kampány célja, hogy a kezdeményezésben részt vevő éttermek segítségével megkóstoltassák a vendégekkel a bárányhúsos ételeket, ezáltal ismertté téve ezt a Magyarországon sajnálatosan mellőzött alapanyagot. Eddig már 60 hely csatlakozott az akcióhoz, amint azt Kukovics Sándortól, a Juh-terméktanács elnökétől megtudtam.

Útra kél a fél ország

A mostani négynapos ünnepet sokan megtoldották pár nappal. A szállodák többségét az ügyesebbek már karácsony előtt lefoglalták. A többiek pedig elindulnak ilyenkor a telekre, vagy külföldre ruccannak ki. Érdemes a falvak honlapjait is böngészni, mert az utóbbi években a falusi turizmus új korszakába lépett, nívós programok, igényes vendégházak és sokszor kiváló éttermek várják a hazai barangolókat.

Panyola, Szenna, Noszvaj, a Balaton-felvidék, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisebb festői települések, mint Csaroda vagy Tákos maradandó élményt nyújtanak, különösen a mostani színes rügyfakadás és virágzó bokrok körítésében.

A szlovákiai vagy ausztriai szomszédolás is népszerű, attól függően, melyik család melyik határhoz lakik közel. Az osztrák falvak kapujában jókora, fából festett nyulak várják a turistát. Érdemes ilyenkor a templomokba betérni, mert a misék ünnepiek és látványosak.

A tavasz ünnepe idegenforgalmi attrakció Lengyelországban is. A húsvét előtti utolsó vasárnap itt nem virág, hanem pálmavasárnap, utalva Jézus jeruzsálemi bevonulására. A papok által is megszentelt „pálmák”, elengedhetetlen elemei a barkák, melyekre virágokat és szalagokat is aggatnak. Az állatokat hajdanán ezekkel a pálmákkal hajtották ki a mezőre, hogy ezzel megvédjék a gazdaságot a szerencsétlenségektől. 

A nagypénteki böjt idején a legendásan finom lengyel pácolt hering látható a legtöbb terített asztalon, persze más hagyományos fogások társaságában. A szimbolikus-vallási jelentéssel bíró ételeket és a hímes tojásokat egy kosárba rakják, amelyet hímzett terítővel takarnak le, majd később az egészet megszentelik. Az ünnepi misére a legtöbb vidéki lengyel településen a hétköznap legmodernebb ruhákat hordó fiatalok felöltik a környék hagyományos népviseletét, és a kicsiket is így öltöztetik fel.