Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. június 18. Az év 169. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737625. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A media1.hu portál esete a médiahatósággal

A media1.hu portál esete a médiahatósággal

Íme a tudósítás a Karas Monika vezette Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerdai sajtóbeszélgetéséről, ahová visszautasították ugyan a Media1 egy héttel korábbi regisztrációját, végül ennek ellenére mégis bementünk. Egyébként akár egy terrorista is könnyen besétálhatott volna, ellenőrzés hiányában. (Kiemelt kép: Vári Péter, Aranyosné Börcs Janka, Karas Monika, Beke Nándor az NMHH sajtóbeszélgetésén 2019. április 25-én. Fotó: Szalay Dániel, Media1)

Ahogy arról a (media1.hu portálon) korábban beszámoltunk, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az NMHH Médiatanács elnöke, Karas Monika és néhány munkatársa sajtóbeszélgetést tartott szerdán az NMHH budapesti, Ostrom utcai székházában. A sajtóeseményre – csak sejteni tudjuk, miért – a Media1 nem kapott a hatóságtól meghívást, holott jelen sorok szerzője a 2000-es évek eleje óta folyamatosan szerepel az akkor még NHH nevű intézmény sajtólistáján, emellett a Media1 az NMHH-nál nyilvántartott, hatósági engedélyszámmal rendelkező sajtótermék, és rendszeresen küldünk az NMHH-nak kérdéseket, foglalkozunk az NMHH ügyeivel. Igaz, nyilván nem tartozunk a hatóság kedvencei közé, hiszen beszámolunk a médiahatóság visszaélésgyanús ügyeiről is.

Miután még feltételezni sem mertük, hogy a hatóság szándékosan diszkriminálná a Media1 olvasóit és megsértené a tájékozódáshoz fűződő alkotmányos jogaikat azzal, hogy megfosztja őket attól, hogy első kézből értesülhessenek a közpénzekből működő és közfeladatot ellátó közintézmény bejelentéseiről, az NMHH mások számára kiküldött meghívójában szereplő internetes oldalon végül 8 nappal a sajtóesemény előtt regisztráltunk, amit képernyőképpel is dokumentáltunk. A regisztráció után eltelt 7 nap, majd a sajtóesemény előtti napon levelet kaptunk az NMHH-tól, hogy elutasították a regisztrációt, mondván, nincsen számunkra hely, és csak az NMHH által meghívott sajtótermékek vehetnek részt. Erről aztán perceken belül lelepleződött, hogy nyilvánvaló hazugság, hiszen az elutasításunkkal egyidejűleg is körlevelek mentek ki a hatóságtól, amiből kiderült, hogy a regisztráció még ekkor is lehetséges volt, a regisztrációra kifejezetten buzdította a hatóság a média munkatársait. Ezt aligha teszi meg valaki, ha az NMHH Ostrom utcai nagy méretű tárgyalótermének befogadóképessége már elérte lehetséges maximumát.

Ezek után levelet írtunk az NMHH-nak, melyben jeleztük, hogy a sajtótörvény és a diszkriminációellenes szabályozás megsértésének, súlyos jogsértésnek tartjuk, hogy fiktív magyarázattal kívül rekesztenének egy hírmédiumot. Emellett érdeklődtünk, név szerint ki döntött az elutasításunkról, merthogy az elutasítást egy nevét nem vállaló munkatárs küldte a hatóság címéről. Eközben az NMHH levelet kapott egy másik szerkesztőségtől, az Infovilágtól, hogy ők átadják részünkre a visszaigazolt akkreditációjukat, akadályoztatásuk miatt bennünket kérnek meg, hogy tudósítsuk őket is.

Miután semmilyen válasz sem érkezett a levekre és kérdéseinkre az NMHH kommunikációs osztályától, a Media1 úgy döntött, a regisztráció visszautasítása ellenére is odamegy a helyszínre.

Itt végül szerdán bármilyen irat, illetve a regisztráció meglétének ellenőrzése nélkül bejutottam, senki sem kért megbízólevelet, sajtó- vagy személyi igazolványt, de még egy névjegykártyát sem. Egy, a bejáratnál lévő A4-es lapra csak rá kellett írni a vezeték és keresztnevemet (senki sem ellenőrizte, hogy valós név kerül-e a lapra), de például a képviselt médium nevét nem is kérdezték.

Ez megkérdőjelezi, mi szükség volt egyáltalán a regisztrációra.

Feltehetőleg néhány óra alatt – talán a témával kapcsolatos cikkünk, talán a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának a témával foglalkozó tudósításának hatására – megváltozott a helyzet: míg előtte még nem akarták a Media1-et beengedni, visszautasították az egy héttel korábban már sikeresen elvégzett regisztrációt, szerdán délelőtt ekkor már akár egy terrorista is besétálhatott volna az utcáról Karas Monika közvetlen közelébe az NMHH épületébe, a hatóság tárgyalótermébe, és akár vágóeszközt, sőt fegyvert is bevihettünk volna, hiszen nem került sor biztonsági átvizsgálásra sem.

Ráadásul belépve az igencsak szellősen berendezett sajtóterembe, egyáltalán nem látszott nyoma, hogy helyhiány lenne: nem hogy nem a csilláron csüngtek az újságírók, de azt is mi választhattuk meg, a több üresen álló szék közül melyiken foglalunk helyet, pedig pontban a meghirdetett kezdési időpontban érkeztünk.

A teremben a sajtóbeszélgetés kezdete után is több üres széket láttam, le is fotóztam, hátha akad valaki, aki nem hiszi el, hogy az Európai Unió egyik tagállamában, 2019-ben, 30 évvel a rendszerváltás után Magyarországon még előfordulhat ilyen, hogy egy közintézmény, pláne egy médiahatóság fiktív indokkal szeretné távol tartani a számára nem szimpatikus médiát.

Több üres szék is volt az NMHH sajtóbeszélgetésén, pedig helyhiány miatt próbálták a Media1-et távol tartani. Fotó: Szalay Dániel / Media1 (mobiltelefonos felvétel)

Több üres szék is volt az NMHH sajtóbeszélgetésén, pedig helyhiány miatt próbálták a Media1-et távol tartani. Fotó: Szalay Dániel / Media1 (mobiltelefonos felvétel)

Az NMHH sajtósa egyébként, miután az első néhány fotót elkészítettem egy mobiltelefonnal, közölte, hogy nem fotózhatunk. Jeleztem: egy közintézményben egy sajtónyilvános eseményen vagyunk, ahol egy olyan fontos közszereplő, mint az NMHH elnöke, igenis fotózható a közszereplése közben, akár akarata ellenére is, ahogyan a tárgyalóterem is.

Ráadásul szankciókat is aligha tudnak velünk szemben életbe léptetni az NMHH által kitalált szabályok megsértéséért, hiszen láthatóan az NMHH-nak amúgy sem állt szándékában biztosítania a munkavégzésünket. Mi történhet? Kitiltják a Media1-et, amelyet amúgy sem engednek be, mert elutasítják a regisztrációját?

A vonatkozó jogszabályok megengedik az újságírók számára, hogy akár szabálysértést is elkövessenek egy téma bemutatása érdekében.

Az NMHH mellettem helyet foglaló sajtósa nem mellesleg azt ígérte, küld a hatóság fotókat, de ilyet végül azóta sem kaptunk.

A sajtóbeszélgetésen egyébként végül feltettem néhány kritikusabb, a digitális rádiós átállásra és az 5G-s frekvenciapályázatra vonatkozó kérdést is Karas Monikának. Erről a cikk vége felé lesz még szó. Haladjunk egyelőre időrendi sorrendben.

Jön a kereskedelmi 5G mobilszolgáltatás és műsorszóró pályázat

A sajtóbeszélgetés kezdetén Karas Monika arról beszélt, hogy az idén ötvenéves a magyar önálló frekvenciagazdálkodás, 1969-ben jött létre ugyanis a frekvenciagazdálkodási osztály a Magyar Posta szervezetén belül, majd harminc éve a téma a Frekvenciagazdálkodási Intézethez került. Magyarország 25 éve adta használatba az első mobil-frekvenciasávokat koncessziós szerződés keretében.

Karas a frekvenciagazdálkodási történetmesélés vége felé felidézte, hogy az elmúlt 50 évben eddig öt alkalommal került sor sikeres mobilcélú frekvenciaértékesítésre, több mint 600 MHz-nyi mennyiségben, idén pedig összesen több mint 400 MHz-et kínál fel a hatóság a szolgáltatóknak annak érdekében, hogy a széles sávú adatátviteli piaci igényeknek, az 5G-s fejlesztéseknek eleget tehessenek a mobilpiaci szereplők.

Az NMHH elnöke elmondta, hogy hét vizsgált sávból a piaci érdeklődés és szakmai egyeztetések eredményeképpen négy frekvenciasávban – a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávokban – indít értékesítési eljárást idén a hírközlési hatóság, míg az 1500 MHz-es, a 2300-2400 MHz és 26 GHz-es frekvenciasávokban egyelőre nem.

Karas szólt arról is, hogy a 700 MHz-es frekvenciasáv a földfelszíni digitális televíziós műsorszórásból kerül át a széles sávú mobilfelhasználás, főleg az 5G bevezetése végett.

Karas azt mondta, a széles sávú, mobilcélú frekvenciaértékesítési csomag és a műsorszóró pályázat a hatóság két legjelentősebb idei hírközlési feladatai közé tartozik, amelyet az NMHH 2017-ben készült Nemzeti ÜtemterveRádióspektrum-stratégiája, nemzetközi koordinációs megállapodások, illetve nemzetközi és hazai előírások alapoztak meg.

4G, 5G.

Kezdődik a 4G-ről az 5G-re való átállás. Fotó: 123rf

Az NMHH részéről jelezték azt is, hogy az 5G-hálózatok zalaegerszegi tesztüzeme során a hatóság munkatársai is méréseket végeztek, ahol sávtisztaságot, zavarmentességet és az elektromágneses sugárzást, illetve az 5G lehetséges egészségügyi hatásait vizsgálták.

Karas Monika azt mondta, a teszthálózat környezetében a sugárzás mértéke elhanyagolható mértékű volt, nagyságrendekkel az egészségügyi határérték alatt volt a tesztmérések során.

Az NMHH részéről elmondták azt is, hogy a hírközlési hatóság a szakmai konzultációkon az uniós célok között szereplő, 5G-re úttörő sávként azonosított 26 GHz-es frekvenciasávról is egyeztetett, de arra egyelőre nem mutatkozott még piaci érdeklődés, különös tekintettel a meglevő intenzív felhasználásra, és szabályozási harmonizációs hiányosságok is nehezítik az azonnali 5G-felhasználást.

A 6 GHz alatti harmonizált 5G úttörő sávnak a 700 MHz-es és a 3600-as sáv minősül, de ezeken túl is rendelkezésre állnak olyan nem úttörő sávok, amelyek a közeli jövőben használhatóak az 5G-re, ugyanakkor ezekhez még nem kapcsolódik frekvenciahasználati jogosultság: ilyenek a 2100 MHz-es és a 2600 MHz-es frekvenciasávok, melyeket a jelenlegi tervek szerint idén fog értékesíteni a hatóság. Az NMHH dolgozik a következő években esedékes 900 MHz-es, illetve 1800 MHz-es frekvenciasávokban levő felhasználás megújításán is, különös tekintettel a lejáró frekvenciahasználati jogosultságokra.

A négy, idén értékesíteni tervezett frekvenciasáv értékesítésére indítandó eljárás dokumentációjának tervezetét a hírközlési hatóság előreláthatólag nyár elején teszi közzé honlapján véleményezésre. Ezt követően az érdekeltek részére szakmai konzultációt is tart, az eredményhirdetés pedig ősszel várható.

Ezzel valamennyi, a hatáskörébe tartozó lépést megtette a hírközlési hatóság, mellyel az 5G bevezetését elősegítheti.

Még pár napig lehet jelentkezni a digitális televíziós műsorszóró pályázatra

Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója beszélt a földfelszíni digitális televíziós műsorszóró pályázat aktuális helyzetéről is. Elmondta, hogy az április 10-én közzétett pályázati felhívásra még pár napig, április 30-án várják a jelentkezéseket. Az ajánlatok alaki érvényességét május közepéig állapítják meg. Az esetleges hiánypótlások után a részvételi nyilvántartásba vettek köre várhatóan június elején lesz nyilvános.

A tartalmi érvényességi vizsgálattal az értékelési szakaszt az NMHH legkésőbb nyár végére tervezi lezárni, de ennél korábbi eredmény is elképzelhető.

A pályázat nyertesének a közszolgálati televízió- és rádiócsatornákat változatlan minőségben és vevőberendezéssel, minimum 98 százalékos lakossági lefedettséggel 2020 után is folyamatosan, előfizetés nélkül kell biztosítani. A jogosultnak öt hálózatot (két a jelenlegivel megegyező technológiájú DVB-T MPEG4 AVC-hálózatot és három új technológiájú DVB-T2 HEVC-hálózatot) kell kiépítenie és üzemeltetnie 2020. szeptember 6-ától tizenkét éven át.

Nem köteles továbbítani az RTL Klubot és a TV2-t az új műsorszóró cég

Kiderült az is, hogy az NMHH a győztes műsorszóró céget nem kötelezi majd rá, hogy szerződjön az országos kereskedelmi televíziós csatornák szolgáltatóival (például az RTL Klub és a TV2 médiaszolgáltatójával), vagyis ennek kapcsán a felek megállapodása lesz mérvadó.

Hogyan fogják megakadályozni az újabb visszaéléseket az NMHH pályázatain?

Miután végighallgattuk a bejelentéseket, a Media1 először arról érdeklődött Karas Monikától, hogy a most kiírandó 5G-s frekvenciapályázatokon, valamint a műsorszóró cég kiválasztására irányuló pályázaton hogyan próbálja biztosítani az NMHH az általa kiírt pályázatok tisztaságát, hiszen korábban több esetben is visszaélések történtek az NMHH frekvenciapályázatain, ami aggodalomra adhat okot. (Gondoljunk csak arra, hogyan trükközött az NMHH a békéscsabai rádiós pályázaton, vagy milyen furcsaságok történtek a velencei és a pécsi rádiós frekvenciapályázatokon.)

Az NMHH ráadásul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) több mint tízszeres elmarasztalása és a korábbi hasonló ügyekben született bírósági ítéletek ellenére továbbra sem hajlandó megmutatni az elmúlt évek rádiós frekvenciapályázataira beérkezett ajánlatokat, vagy amelyeket megmutat, azoknak is sokszor csak nem érdemi részeit.

Az NMHH részéről felvetésünkre az a válasz hangzott el, hogy a pályázati feltételek nyilvánosak, a pályázatokon bárki elindulhat, aki a benne foglalt feltételeknek megfelel. Dokumentumokban rögzítenek mindent. Ezek után visszakérdeztünk, hogy ezúttal biztosítani fogják-e a pályázati ajánlatok transzparenciáját, hiszen ezt korábban, a kereskedelmi rádiós frekvenciapályázatok során személyen tapasztaltam, hogy nem tették meg.

Karas erre azt felelte, nyilvánosak lesznek a dokumentumok, és ezek mindenki által megtekinthetők lesznek a mobilpiaci értékesítéskor. Visszakérdeztem, hogy magukat a leadott pályázatok tartalmát is megmutatják-e majd, mire Karas azt ígérte, hogy ezeket is, igen, a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

Ha később majd mégsem így járnak el, és megint rejtegetni próbálják a pályázati ajánlatokat, lehet majd erre az ígéretre visszahivatkozni.

Gyerekcipőben a digitális földfelszíni rádiós átállás: nem érzik magukat felelősnek?

Karas Monikát megkérdeztük arról, hogy nem érzi-e magát felelősnek ő, illetve a hatósága, amiért Magyarországon még most is az analóg FM-rádiózás dívik, és a digitális rádiós átállás még mindig szinte sehol sem tart.

Karas először egyáltalán nem válaszolt a kérdésre, majd amikor emlékeztettem rá, azt mondta azért nem, mert a kérdésünk nem képezi a mostani, hírközléssel kapcsolatos sajtóbeszélgetés témáját.

Azok után sem kaptunk érdemi választ, hogy erre azt mondtam: de hát ez is frekvenciagazdálkodási kérdés (a beszélgetés elején még a frekvenciagazdálkodás történetére is jutott idő), ráadásul a műsorszóró pályázatok által is érintett kérdés. A szintén jelenlévő Vári Péter főigazgató-helyettes próbált a témát jól láthatóan kerülni próbáló Karas Monika helyett valamilyen érdemibb, szakmaibb választ adni: azt mondta, hogy a mostani, műsorszóró pályázatokban a digitális rádiós műsorszórás nem érintett, azzal kapcsolatban a későbbiekben lesz másik pályázat.

Hogy ez mikor történhet meg, Vári azt válaszolta, miután a mostani (az 5G-s és a televíziós műsorszóró) pályázatokat lezárták, ugyanis ezek nagy munkát igényelnek.

A digitális rádiós át nem állás ügyében az NMHH felelősségét feszegető kérdésre egyébként Vári sem adott választ.

Labdába rúg-e más az Antenna Hungária mellett?

A HWSW szakmai portál munkatársa rákérdezett arra is, hogy számítanak-e arra a hatóságnál, hogy az állami Antenna Hungária mellett más kihívó is lesz a műsorszóró pályázaton, illetve próbálta a technológiai szakportál azt is megtudakolni, ki vette meg a pályázati csomagot az AH-n kívül, mire Karas azt mondta, igen, számítanak rá, hogy az AH pályázni fog, és abszolút nem kizárt, sőt elvárható, hogy más pályázó is legyen. Egyelőre azonban nem beszélhetnek arról, hogy kik vásárolták meg a pályázati dokumentációt.

A Media1 kíváncsi lett volna arra is, hogy az 5G pályázaton hány lehetséges mobilszolgáltató részvételére számítanak, illetve van ezzel kapcsolatban is elvárás. Karas azt felelte erre: nincs elvárásuk, nem dolga a hatóságnak ilyet megfogalmazni.

Vári Péter főigazgató-helyettes ezt azzal egészítette ki, hogy a frekvenciapályázatok technológia-semlegesek, ezért a mobilszolgáltatók maguk dönthetnek majd arról, hogy adott frekvenciakészleteiket mire használják, 5G-szolgáltatás nyújtásához vagy akár másra. Vári szerint épp ezért értelmezhetetlen a kérdésünk, hiszen akár az is előfordulhat, hogy nem is 5G lesz a frekvenciapályázat által érintett frekvenciákon.

Megszűnnek a gyorsjelentések, ritkábban érkeznek majd piaci adatok

Az NMHH egyébként a sajtóbeszélgetés második felében bejelentette azt is, hogy igazodva a nemzetközi trendekhez, úgy döntött, megszünteti az eddigi mobiltelefon-piaci, vezetékes- és műsorterjesztési piacra vonatkozó gyorsjelentéseit, és ehelyett ritkábban, várhatóan negyedévente lesz nyilvános adatközlés.

A hatóság részéről Beke Nándor szabályozási vezető a változtatást azzal magyarázza, hogy aggályos volt, hogy a szolgáltatók marketingakcióikkal egymásra is reagálni tudtak, ahogyan látták a versenytársak eredményeit. Az NMHH szerint ez nem feltétlenül segítette elő a versenyt, emellett más országokban is ritkábban tesznek közzé piaci jelentéseket.