Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. június 18. Az év 169. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737625. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarországon is csökken a migráció iránti érdeklődés – a gazdaság alakulása érdekli az embereket

Magyarországon is csökken a migráció iránti érdeklődés – a gazdaság alakulása érdekli az embereket Magyarországon is csökken a migráció iránti érdeklődés – a gazdaság alakulása érdekli az embereket

Vlagyimir Putyin a Vlagyivosztokban tartott tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: nincs abban semmi rossz, hogy Ukrajna lázadó régióinak lakosai számára könnyített módon teszik lehetővé orosz útlevél kiadását. A Reuters hírügynökség erről szóló tudósítása megemlíti: az orosz elnök arra hivatkozott, hogy Lengyelország, Románia, valamint Magyarország is állampolgársághoz juttatja a határokon túl élő saját etnikumát, és ő nem látja be, miért ne tehetné ugyanezt Oroszország.

A The New York Times beszámolója ennek az érvelésnek a kapcsán megjegyzi: az említett országok nem támadtak rá szomszédaikra, miként Oroszország Ukrajnára. A cikk idézi Putyint, aki „tisztán humanitárius jellegű kérdésnek” minősítette, hogy gyorsított eljárással részesítik orosz állampolgárságban a szeparatisták által ellenőrzött kelet-ukrajnai megyék lakosait. Az amerikai lap kitér arra, hogy Ukrajna nem engedélyezi a kettős állampolgárságot, és az ország szuverenitása elleni támadásnak minősítette az orosz eljárást, amely miatt Franciaország, Németország és az Egyesült Államok is felháborodásának adott hangot. Az Európai Unió nyilatkozata szerint Oroszország Ukrajna további destabilizálására, a konfliktus elmérgesítésére törekszik. Mint a The New York Times írja: az érintett Donyeck és Luhanszk régióban 3,7 millió ember él. Ahhoz, hogy egy ottani lakos orosz állampolgárságot kérelmezhessen, előbb az érintett szakadár hatóság, az úgynevezett donyecki, illetve luhanszki „népköztársaság” útlevelét kell beszereznie. A lap felhívja a figyelmet azokra az elemzői vélekedésekre, amelyek szerint az orosz állampolgárság tömeges kiadása esetén egy idő után gyakorlatilag kivitelezhetetlenné válik a konfliktus megoldása. A The New York Times kitér arra is, hogy a kijevi parlament olyan törvényt fogadott el, amely megerősíti az ukrán hivatalos nyelv központi szerepét, és partvonalra szorítja az orosz nyelv használatát. A törvény, amelyet az a Petro Porosenko államfő szorgalmazott, aki a minap vereséget szenvedett ugyan az elnökválasztáson, de még hivatalban van, kötelezővé teszi a közalkalmazottak, katonák, orvosok és tanárok számára az ukrán nyelv használatát, valamint a filmek, illetve tévéműsorok esetében kilencven, a nyomtatott sajtótermékek és könyvek esetében pedig ötven százalékos ukrán nyelvű részarányt ír elő. Volodimir Zelenszkij, a megválasztott új ukrán elnök, aki – mint a The New York Times írja – maga is hallhatóan könnyebben fejezi ki magát orosz nyelven, Facebook-bejegyzésben közölte: alaposan elemezni fogja a megszavazott törvényt azért, hogy biztosítsák minden ukrajnai polgár alkotmányos jogait és érdekeit.

Azok a pártok, amelyek kizárólag a bevándorlás kérdésére összpontosítanak, az európai parlamenti választásokon mozgósítási problémákkal lesznek kénytelenek szembesülni, mert az embereket érdeklő vezető témák között csökken a migráció miatti aggodalom, miközben növekszik az éghajlatvédelem iránti érdeklődés – írja a konzervatív bécsi Die Presse. A lap az Eurobarometer felmérését ismerteti, amelyből kitűnik: a migrációt továbbra is fontos témának tekintik ugyan, de egyre több EU-tagországban szorul ki az első helyről, és a gazdaság további alakulása, a fiatalok munkanélkülisége válik a legnagyobb aggodalommal követett kérdéssé. A februári és márciusi véleménynyilvánítások összegzése alapján a gazdaság helyzetéről 50, a fiatalok munkanélküliségéről 49, a migrációról pedig 44 százalék igényelne széles körű társadalmi vitát az európai választási kampány közben. Mindössze négy tagállamban – Csehországban, Magyarországon, Máltán és Olaszországban – őrizte meg első helyét a migrációs téma. Tavaly ősszel még kilenc ország tartozott ebbe a csoportba.

Feljövőben van ugyanakkor a klímaváltozás miatti aggodalom: hét országban – a három Benelux-államban, továbbá Németországban, valamint Dániában, Finnországban és Svédországban – ennek a kérdésnek biztosítanának elsőbbséget. Mint a Die Presse írja, a lakosság hangulatának változása összefüggést mutat azzal, hogy csökken a menedéket kérők, illetve a friss bevándorlók száma. Az Eurostat adatai szerint az unióban összességében tavaly 40 százalékkal volt alacsonyabb a védelemre szoruló menedékkérők száma, mint 2017-ben. A lakossági érdeklődés eltolódása nem csupán az európai választási kampány témáira, hanem az egyes pártok mozgósítási képességeire is hatást gyakorol – írja az osztrák lap.

Görög- és Spanyolországban is, ahol pedig továbbra is érezhető a migrációs nyomás, a többség a fiatalok munkához juttatásáról szeretne inkább konkrétumokat hallani. Még Magyarországon is csökken a migráció iránti érdeklődés, holott a kormány egyre-másra indít tájékoztató kampányokat ebben az ügyben, és növekvőben van a gazdasági helyzet alakulása iránti figyelem.