Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. június 19. Az év 170. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737626. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Weber szakított Orbánnal

Weber szakított Orbánnal Weber szakított Orbánnal
Szelestey Lajos

Weber befejezte az egyezkedést Orbánnal, és ha ő nem enged, fel is út, le is út neki az Európai Néppártban. A CSU elnöke látványosan kihagyja Magyarországot, amikor a jövő héten a térségbe látogat, mert szerinte pártja idáig túlértékelte a magyar kapcsolatot. A kormánybarát nacionalista-populista szerb sajtónak ugyanarra a srófra jár az agya, mint a magyar udvari bértollnokoké: a hang uszító és ízléstelen, a gondolatmenet lapos.                                                         

Yahoo/AFP Az Európai Néppárt bizottsági elnökjelöltje támogatja, hogy csökkentsék az uniós támogatást azon tagok esetében, amelyek nem tesznek eleget az uniós normáknak. Weber ezúttal kampánya litvániai állomásán nyilatkozott, és arra javaslatra utalt, amelyet új eszköznek tekintenek olyan helyeken, mint Magyarország, Lengyelország és Románia, ha fenyegetés éri a bíróságok függetlenségét, illetve harcolni kell a korrupció ellen. A politikus megerősítette, hogy magasabb szintre kell emelni a jogállami eljárást, mert a jelenlegi szabályok nem tudják megakadályozni a magyar, lengyel és román jogsértéseket. Azzal nem ért egyet, hogy a büntetés ewrősítené az EU-ellenességet, mert a lakosság mindenütt azt várja a kormánytól, hogy védje meg az alapvető szabadságjogokat, valamint a demokratikus intézményeket. Arról is beszélt, hogy szükség esetén az uniónak magasabb szintre kell emelnie a Moszkva elleni szankciókat, miután Putyin útlevelet kíván adni a szakadár kelet-ukrajnai részen élő oroszoknak.

 

Politico Manfred Weber nem érti, miért hánytorgatják fel folyton neki, hogy nincs kormányzati tapasztalata, mert úgy gondolja, hogy mostanság olyanokra van szükség az európai politikában, akik képesek a kompromisszumra, mivel a másik oldalon a nemzeti önzés áll. A jelentés hozzáteszi, hogy Magyarország EPP-tagsága ügyében egyezség született, ám a bajor politikus jelenleg már azt mondja: nem kíván még egy esélyt adni a magyar miniszterelnöknek. Ha az nem hajlandó változtatni eddigi irányvonalán, akkor mennie kell a Néppártból. Orbán pártja azonban továbbra is a pártcsalád tagja, és ezt azt jelenti, hogy a párt új EP-képviselői, előreláthatólag 14-en, Weber jelöltségét támogatják majd a Bizottság elnöki székéért folyó versenyben.

Die Welt Napokon belül Ausztriába, Horvátországba és Bulgáriába utazik a CSU elnöke, miután a bajor keresztény-szociálisokat hagyományosan szoros kapcsolat fűzi mindhárom országhoz, Söder azonban feltűnő módon kihagyja Magyarországot az úti programból. Holott elődje, Seehofer, valamint a tartományi képviselő csoport vezetője, Dobrindt még nagyon is keresték a kapcsolatot a vitatott Orbán Viktorral. Most miért van másképp, arról a bajor kormányfő közölte: Magyarország ügyében jelenleg nincs új fejlemény. És a Néppárt világosan megjelölte a „hogyan tovább?”-ot, vagyis egy bizottság mondja majd ki, helyreállítják-e a Fidesz befagyasztott tagsági jogait, és ha igen, akkor mikor. Mint mondta, lehet, hogy pártja mostanáig túlságosan is Magyarországra összpontosított, ha Kelet-Európáról esett szó, de az úttal szeretné jelezni: a konzervatív osztrák, horvát és bolgár kormány szintén fontos partner. Ezért a politika összehangolásán túl egyben igyekszik náluk korteskedni Weber mellett.

Euronews Az európai szociáldemokraták bizottsági elnökjelöltje szükség esetén még a nem egészen egy hónap múlva esedékes EP-választások előtt kirakná a román tagpártot a pártcsaládból, ha az felmentést akar adni korrupt politikusainak. Timmermans egy lakossági fórumon vett részt, ahol az egyik jelenlévő arról kérdezte, az EU miért sokkal keményebb Magyar- és Lengyelországgal, mint Romániával szemben. A válasz tartalmazta azt is, hogy ha valahol nehézségekkel küszködik a jogállam, nincsenek fékek és ellensúlyok, akkor ott óhatatlanul megerősödik a korrupció.

Kitért arra, hogy egyetlen ország sem képes jobb társadalmat elérni, ha visszavonul a nemzeti határok mögé, egy sor kérdést csakis a nemzetközi diplomácia tud megoldani. A sokszínűséget Európa egyik nagy pozitívumának tartja, úgy véli, hogy az uniótól nem kell félteni a nemzeti identitást. Ugyanakkor a politikai ragadozók hasznot húznak az ún. migrációs válságból, számukra az a fontos, hogy az emberek úgy érezzék: elszabadult a folyamat. Ráadásul az ellenerők azt sulykolják, hogy akik érkeznek, azok fenyegetést jelentenek, ám szembe kell szállni ezzel a politikával – mutatott rá Timmermans.

Frankfurter Allgemeine Zeitung Szerbiának a közeli jövőben nincs helye az Európai Unióban. Így ítéli meg az újság a hétfőn esedékes berlini csúcs előtt, amelyen Merkel és Macron a hat nyugat-balkáni állam vezetőit fogadja. A térség nyugtalanítja a német–francia tandemet, mert a hat ország közül mind szeretne bejutni az EU-ba, csak éppen egyik sincs felkészülve a tagságra. Mi történik akkor, ha egy államot ilyen állapotban mégis felvesznek, azt a román és bolgár példa illusztrálja. Mindkettő esetében korrupt a politika és az igazságszolgáltatás, a bolgároknál további gond a szervezett bűnözés. Mindkét országban rosszul áll a jogállam szénája, ezért marad a különleges európai megfigyelő rendszer. És hasonló a helyzet a Nyugat-Balkánon is, ám azt nem szabad magára hagyni, mert akkor az oroszok, törökök és kínaiak hamar benyomulnak oda.

Téves jelzés volna, ha az érintett államok közelebb kerülhetnének az unióhoz, leszámítva Észak-Macedóniát, amelynek reformbarát kormánya bátor kompromisszumokba bocsátkozott, sőt rendezte a névvitát a görögökkel. Ezt valahogy mindenképpen honorálni kellene, de tárgyalások előreláthatólag így is évekig tartanak. A többiek esetében sötét a kép.

Vonatkozik ez főleg Szerbiára. Gazdaságilag nincs gond ugyan vele, ám a lakosság többsége évek óta elveti a belépést. Csupán 29% ért egyet vele. Ehhez azonban tudni kell, hogy az elnökhöz közelálló sajtó erősen uszít Brüsszel ellen. Módszeresen és naponta. A Vucsicsot támogató bulvárlap pl. a Notre-Dame-ot sújtó tűzvészt isten csapásának minősítette, amiért Franciaország elismerte Koszovót. Továbbá hogy az EU nem más, mint egy albánbarát és meleg-lobby. A célja, hogy iszlamizálja Európát. Az újság szerint az országnak nem az unióba, hanem az Orosz Föderációba kellene belépnie. De a dolog úgy áll, hogy „Szerbiával egy újabb Magyarország jutna be” a tagok közé. Vagyis egy olyan állam, amelyben a Brüsszel elleni uszítással választásokat lehet nyerni.

Die Presse Tizenöt évvel a keleti nyitás után az osztrákok többsége előnyösnek tartja, hogy a szomszédos Magyar-, Csehország, Szlovákia és Szlovénia az unió tagja. Egészen pontosan 55% válaszolt kedvezően a jubileum alkalmából végzett közvélemény-kutatás kérdésére. A gazdasági mérleg egyértelműen pozitív, és most már eltűnőben vannak a munkaerő-piaci konkurencia miatt érzett aggályok is. A két évvel ezelőtti 43%-hoz képest most már csupán 27% nyilatkozott úgy, hogy a foglalkoztatásra kedvezőtlenül hatnak a nyitott határok. Ennek oka, hogy az eddiginél jóval kevesebben érkeznek dolgozni a szomszédságból. Hiszen az új tagoknál odahaza is van éppen elég munkalehetőség, és az érintett kormányok igyekeznek rávenni az embereket arra, hogy ne menjenek külföldre.

És most már a határ menti területek sem nyugtalankodnak túlzottan amiatt, hogy az alacsonyabb árak miatt az osztrákok inkább a környező államokban vásárolnak be, vesznek igénybe szolgáltatásokat. Eltűnőben vannak az érzelmi gátak is, 49% látja úgy, hogy szorosabb lett a kapocs Ausztria és a keleti szomszédok között. Viszont 69% szükségtelennek tartja a további bővítést a Nyugat-Balkán felé.

A Neue Zürcher Zeitung azt írja a Helsinki Bizottság nemzetközi sajtótájékoztatója alapján, hogy a jogvédőknek rendszeresen Strasbourghoz kell fordulniuk, ha azt akarják, hogy a magyarországi két tranzitzónában élelmet kaphassanak azok, akiknek elutasították a menedékkérelmét. Hiába állította azt a kormány, hogy az Emberi Jogi Bíróság döntése nyomán véget vet a menekültek éheztetésének. A gyakorlat továbbra is az, hogy aki első fokon sikertelenül próbálkozott, és ez igencsak sűrűn fordul elő, az hiába fellebbez, mert a magyar bevándorlási hivatal onnantól kezdve nem menedékkérőként, hanem 3. állam polgáraiként tartja nyilván, és esetét idegenrendészeti ügyként kezeli.  A hivatalos álláspont az, hogy visszamehetnek Szerbiába, ám akkor nem várnák ki, milyen döntés születik másodfokon. Kovács Zoltán szóvivő meg is erősítette a The Guardiannak, hogy nem jár élelmiszer mindazoknak, akiknél eldőlt, hogy nem fogadják be őket.  

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.