Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2019. június 17. Az év 168. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737624. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Másfél százalékkal csökkent a GDP, gyorsul az infláció

Másfél százalékkal csökkent a GDP, gyorsul az infláció
GKI
  • 2019. 04. 29.

A magyar gazdaság fontos ágazatainak növekedése 2019 első két hónapjában a tavalyihoz képest még gyorsult is, de a hazai gazdasági várakozások áprilisban már kétéves mélypontjukra zuhantak. Az EU konjunktúraindexe három, a német ipari bizalmi index két és fél évvel ezelőtti szintjére esett.

A nemzetközi növekedési előrejelzések az EU egyre lassúbb 2019. évi fejlődését valószínűsítik, az idén a német növekedés már várhatóan csak 0,5–1% körül lesz, ami rossz hír a magyar export számára. Fékeződni fog, bár még gyors lesz a beruházások és a fogyasztás itthoni bővülése is, így ez évben a GDP érdemi, a tavalyi 4,9%-ról 3,5% körülire csökkenése várható. Az infláció gyorsul, a forint gyenge, a lakossági állampapírok kamatai már emelkednek. Ez évre a kormány 3,9%-os, az MNB 3,8%-os növekedést vár, a piaci konszenzus 3,6%. Az első két hónapban az ipari termelés 5,2%-kal (tavaly éves átlagban 3,6%-kal), a kiskereskedelmi forgalom 6,9%-kal (tavaly 6%-kal), az építőipari termelés pedig 39%-kal (tavaly 22%-kal) bővült. Gyorsult a kivitel bővülése, az import/export-olló pedig 1,4 százalékponttal szűkült. Ezek az egész évben várhatónál lényegesen kedvezőbb adatok. Az idén az EU-transzferek tovább emelkednek, de már csak 7% körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A lassulásra utal, hogy az építőipar szerződésállománya február végén már mindössze 2,6%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. Ráadásul az eddigi aszály miatt egyelőre rosszak a mezőgazdaság kilátásai.

Tavaly a bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökkent, az infláció pedig tendenciájában emelkedett, így a reálkeresetek a 2017. évi 10% feletti ütemről 2018-ban 8% körülire fékeződtek. Az idén 5,5-6%-os dinamika várható. Az ősszel a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt várhatóan mintegy 0,5%-os nyugdíjemelés lesz. A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja az erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió.

A fogyasztás tavalyi 4,6%-os bővülése azonban idén 4% körülire lassulhat.

Az év elején az elsődleges (valódi hazai) munkaerőpiacon dolgozók száma az egy évvel azelőttinél 80 ezerrel több volt, a közmunkások száma mintegy 40 ezerrel csökkent, a külföldön dolgozóké 15 ezerrel emelkedett. A 3,6%-os munkanélküliségi ráta kissé kedvezőbb a tavalyinál, a közmunkásokkal együtt is alacsonyabb az EU-átlagnál, azonban immár háromnegyed éve stagnál.

A magyar infláció az egyik legmagasabb az EU-ban (hasonlóan az ugyancsak látványos béremelkedést felmutató Romániához), a maginfláció pedig márciusban már elérte a 3,8%-ot. A GKI az idén elkerülhetetlennek tartja a hazai monetáris kondíciók szigorítását. Első lépésként a jegybank március végén 10 bázisponttal emelte egynapos betéti rátáját, azonban alapvetően a változatlanul laza monetáris politika mellett tett hitet. Ennek következtében a forint látványosan gyengült. Ugyanakkor az Államadósság-kezelő Központ kedvezőbb kamatozású állampapírokat bocsát ki, ami közvetve monetáris szigorítás.

Az infláció gyorsulása és tovább gyengülő forint esetén lehetséges, hogy az MNB alapkamat-emelést is végrehajt az idén, miáltal az alapkamat 1-1,15%-ra emelkedhet.

A magyar gazdaság külső egyensúlyára vonatkozó adatokat az MNB látványosan korrigálta. A folyó fizetési mérleg többlete 2018-ban – az erős belső kereslet miatt – a GDP 0,5%-ára csökkent, ilyen alacsony szintre 2011 óta nem volt példa. Mivel a folyamatok jellege változatlan, az idén elfogyhat a többlet, sőt deficit is kialakulhat. Ugyanakkor emelkedhet a beérkező EU-transzferek összege.