Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. június 26. Az év 177. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737633. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Tizenöt éve az EU-ban: uniós segítséggel 17 112 000 millió forint értékű beruházás Magyarországon

Tizenöt éve az EU-ban: uniós segítséggel 17 112 000 millió forint értékű beruházás Magyarországon Tizenöt éve az EU-ban: uniós segítséggel 17 112 000 millió forint értékű beruházás Magyarországon Tizenöt éve az EU-ban: uniós segítséggel 17 112 000 millió forint értékű beruházás Magyarországon
Infovilág

Magyarország – kilenc másik európai országgal együtt – 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Kohéziós, azaz felzárkóztatási politikáját megvalósítandó, az EU tetemes összegű beruházásokat hajtott végre az új tagállamokban, valamint 2014 óta az Európai beruházási terv, a Juncker-terv által azért is, hogy segítse felzárkózásukat az uniós átlaghoz a növekedés és a jövedelem tekintetében.

Nemcsak az uniós finanszírozásnak köszönhető, hogy a beruházások kézzelfogható eredményekkel jártak, hanem annak is, hogy ezek a tagállamok reformokat hajtottak végre, valamint erőfeszítéseket tettek azért, hogy vonzó környezetet biztosítsanak a befektetők és a vállalkozások számára a letelepedéshez és a növekedéshez.
 
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke leszögezte: „A 2004-ben további 10 európai ország befogadásáról született döntés kontinensünk számára fontos, és egyben a történelem egésze szempontjából is jelentős pillanat volt. A közép- és kelet-európai országok csatlakozása, valamint az a bátorság, amelyet az emberek a csatlakozásra való felkészülés közben tanúsítottak, lehetővé tette számunkra, hogy összeegyeztessük kontinensünk történelmét a földrajzával. A mai napig a bővítés lelkes híve vagyok.”
 
Lehet tehát szidni, pocskondiázni, brüsszeli bürokratázni, és hangoztatni, hogy a csillagászati összegű pénzek „nekünk járnak”, igen tisztelt kormányzat, ám Magyarországon 2004–20 között 55,2 milliárd euró (17 112 000 millió Ft) értékű beruházás valósult meg az európai strukturális és beruházási alapok által, és további 2500 millió euró értékben pedig a Juncker-terv mozgósított még beruházásokat 2014 óta. Magyarországon az egy személyre jutó GDP 57%-kal nőtt 2003–17 között, az uniós átlaghoz képest pedig 7 százalékponttal nőtt a GDP 2003 óta.
 

 

Bizottsági ajánlások az EU 2019–24 közötti stratégiai menetrendjéhez

Az Egyesült Királyságon kívüli 27 EU-tagállam vezetői május 9-én a romániai Nagyszebenben tartanak csúcstalálkozót, hogy megvitassák elképzeléseiket az EU középtávú jövőjét illetően. A találkozó résztvevői áttekintik majd az EU politikai céljait, és elkészítik a következő öt évre szóló stratégiai menetrendet. A csúcstalálkozóra készülve az Európai Bizottság ma szakpolitikai ajánlásokat tett közzé arról, hogy Európa milyen prioritások és szakpolitikai irányok mentén alakíthatja jövőjét az egyre bizonytalanabbá váló világban.
 
A múlt évtized folyamatos változásai, új és újabb kihívásai közepette Európa megmutatta, hogy képes nagyszerű eredményeket felmutatni a polgároknak ígért béke, jólét és haladás elérésében. A Juncker-bizottság 2018 nyaráig a megbízatásának kezdetén vállalt összes jogalkotási javaslatot előterjesztette, és erősítette a meglévő szabályok érvényesítését. Összességében a Bizottság 471 új jogalkotási javaslatot terjesztett elő, 44-et pedig továbbvitt az előző biztosi testületek által benyújtott javaslatok közül. Mindebből 348-at az Európai Parlament és a Tanács már elfogadott, vagy legalább megállapodott a tartalmukban. Az esetek mindegy 90%-ában a végső kompromisszumot a Tanács egyhangúlag erősítette meg, tehát a végeredmény mind a 28 tagállam támogatását élvezte.

A Bizottság mai közleményében felsorol 20 kulcsfontosságú eredményt, valamint tíz olyan kiemelten fontos javaslatot is, amely még lezáratlan, azaz amelyen még dolgozik a Parlament és a Tanács.
 
Az EU 2019–24 közötti stratégiai menetrendjének elkészítése kiváló alkalmat kínál az Európa előtt jelenleg álló kihívások és lehetőségek végiggondolására, a polgárok csaknem 1600 párbeszéd jellegű eseményen megfogalmazott véleményére is építve. A további erőfeszítéseknek a Bizottság szerint öt dimenzióra kell összpontosulniuk:

  • Védelmet nyújtó Európa
  • Versenyképes Európa
  • Méltányos Európa
  • Fenntartható Európa
  • Befolyásos Európa

Az utóbbi években az EU intézményei – és különösen a Juncker-bizottság – arra is törekedtek, hogy megerősítsék kommunikációjuk politikai és stratégiai vetületeit. Ennek legfontosabb tanulsága az, hogy ideje túllépni azon a fajta kommunikáción, amely a sikereket a nemzeti, a kudarcokat pedig az európai szintnek tulajdonítja, és ehelyett közösen és jobban kell elmagyarázni közös döntéseinket és szakpolitikáinkat. A Bizottság ezért olyan javaslatokat is megfogalmaz, amelyek a közösen meghozott döntések hatékonyabb kommunikálását szolgálják.

„Európa 2019 májusában: Felkészülés az egyre bizonytalanabb világban működő unió egységesebbé, erősebbé és demokratikusabbá tételére”
„Párbeszédek a polgárokkal és polgári konzultációk – Fő következtetések”

A Bizottság négy európai polgári kezdeményezést vesz nyilvántartásba
Az Európai Bizottság ma úgy döntött, hogy nyilvántartásba veszi az alábbi négy új európai polgári kezdeményezést:

  • „Gyors, igazságos és hatékony megoldás az éghajlatváltozásra”:
    Ezen európai polgári kezdeményezés célja a levegőszennyezés csökkentése érdekében „a fosszilis tüzelőanyagok után fizetendő összegek folyamatos emelése", és az így befolyó teljes összeg visszajuttatása a polgároknak havi kifizetés formájában.
     
  • „A repülőgép-üzemanyagokra vonatkozó adómentesség megszüntetése Európában”:
    Ez az európai polgári kezdeményezés felkéri a Bizottságot, „hogy javasolja a tagállamoknak a repülőgép-üzemanyagra (kerozinra) vonatkozó adó bevezetését”, arra hivatkozva, hogy „a légi közlekedési ágazat adókedvezményekben részesül, pedig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyik leggyorsabban növekvő forrását jelenti”.
     
  • „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért”:
    Ezen európai polgári kezdeményezés szervezői úgy vélik, hogy „az EU-nak különös figyelmet kellene fordítania azokra a régiókra, amelyeknek a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságai eltérnek a környező régiók sajátosságaitól”. Ezért a szervezők arra kérik fel a Bizottságot, hogy biztosítson „egyenlő lehetőséget [a régiók számára] a különböző uniós alapokhoz való hozzáférésre annak érdekében, hogy az EU fejlődését és kulturális sokszínűségét fenn lehessen tartani”.
     
  • „PRO-NUTRISCORE”:
    Ez az európai polgári kezdeményezés felkéri a Bizottságot, hogy „írja elő egyszerűsített jelölés feltüntetését az élelmiszeripari termékeken, hogy a fogyasztók magas színvonalú tájékoztatást kapjanak a termékek tápértékéről az egészségük megóvása érdekében”.

A fenti kezdeményezések nyilvántartásba vételére a jövő hét folyamán kerül sor, aztán egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. A Bizottság jogi szempontból elfogadhatónak ítélte az új kezdeményezéseket, de a javaslatok tartalmát nem vizsgálja ebben a szakaszban. Ha egy európai polgári kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell: el kell döntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja azt, és döntését mindkét esetben indokolnia kell.

Az Európai Bizottság szintén ma úgy határozott, hogy „A megszállt palesztin területeken működő izraeli telepekkel folytatott kereskedelem beszüntetése” című európai polgári kezdeményezés jogilag elfogadhatatlan, mivel tárgya kívül esik a Bizottság hatáskörén.