Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. augusztus 25. Az év 237. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737693. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország, erénynek állítja be az EU-n belüli állapotok elleni lázongást

Magyarország, erénynek állítja be az EU-n belüli állapotok elleni lázongást Magyarország, erénynek állítja be az EU-n belüli állapotok elleni lázongást

A liberális szemléletű bécsi Der Standard interjút készített Demeter Áronnal, az Amnesty International nemzetközi emberi jogvédő szervezet magyarországi irodájának médiafelelősével, aki elmondja, hogy állandó fenyegetettségben végzik munkájukat.

A magyar kormánypárti média hecckampányainak vannak kitéve, ismétlődően kapnak halálos fenyegetéseket, miközben érvényben vannak olyan törvényes előírások, amelyek büntetéseket helyeznek kilátásba azokkal szemben, akik az emberi jogok melletti elkötelezettségüket tettekkel is kinyilvánítják. Konkrétan három törvényről van szó:

A 2017-ben elfogadott jogszabály azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek évente több mint 24 ezer euró támogatást kapnak külföldről, e támogatás tényének a hivatalos bejelentésére kötelezi. A tavalyi „Stop,Soros!”-törvény börtönnel fenyegeti az úgymond illegális migráció elősegítését, a harmadik, szintén 2018-i törvény pedig a külföldről érkező támogatásokat 25 százalékos bevándorlási különadóval sújtja azokat, amelyek a bevándorlást támogató szervezetnek minősülnek. Ezeket az előírásokat a gyakorlatban mindeddig nem alkalmazták, még egyetlen NGO-alkalmazottal szemben sem emeltek vádat. Demeter szerint a szóban forgó jogszabályok az NGO-khoz és aktivistáikhoz intézett üzenetként foghatók fel: „Ha nyíltan bíráljátok a határokkal, a menekültekkel, illetve az igazságüggyel kapcsolatos politikánkat, akkor kellemetlenné tudjuk tenni az életeteket”.

Ezekkel a törvényekkel szemben – mondja Demeter Áron – elmennek a legmagasabb jogi fórumokig is. Megjegyzi, hogy a különadó ügyében a legnehezebb bármit is tenni, mert adókérdésekben az alkotmánybíróság alapesetben nem járhat el. Az interjúban az Amnesty illetékese embertelennek nevezi a menekültekkel szembeni magyar hatósági eljárást. Demeter azt reméli, hogy az unió az eddiginél gyorsabban és erőteljesebb eszközökkel fog fellépni, és a jövőben megvonják a támogatási pénzeket a szabályellenesen eljáró tagállamoktól.

Egy másik osztrák lap, a konzervatív Die Presse arról számol be az APA nemzeti hírügynökség tudósítása alapján, hogy „WeMove”, vagyis „Mozdulunk” néven európai polgári kezdeményezés indult demonstrációk szervezésére a gyűlölködés ellen, a közelgő európai parlamenti választások kampányidőszakában.

Ausztriában május 19-én a bécsi Heldenplatzon tartanak nagygyűlést számos NGO közös szervezésében. A WeMove kampány pártoktól független – hangsúlyozták a kezdeményezést ismertető brüsszeli sajtótájékoztatón. Mint mondták, nem hajlandóak a jobboldali populista, szélsőséges pártok előjogának tekinteni az EU bírálatát. Felhívják a figyelmet a klímaváltozásra, amellyel szemben a küzdelemre többet kell fordítani, a növekvő gazdasági egyenlőtlenségekre, a statisztikai adatok szerint az uniós polgárok 24 százalékát fenyegető elszegényedésre.

Követelik a lobbicsoportok és konszernek fölötti ellenőrzést, az oktatás, a lakhatás és az egészségügyi ellátás biztosítását mindenki számára, továbbá tisztességes menekültügyi eljárást. Az APA hírügynökség tájékoztatása szerint a WeMove szervezésében Ausztrián kívül Német-, Francia-, Olasz-, Svédországban, Dániában, Hollandiában, Romániában. Lengyel-, valamint Magyarországon is lesznek demonstrációk az európai választások előtt.

Másfél évtizeddel az Európai Unió nagy keleti kibővítése után az EU még mindig sokkal inkább két félnek látszik, mint egyetlen egésznek – olvasható a Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadásában. A bővítés 15. évfordulójára időzített véleménycikkében Tomáš Valášek, a Carnegie Alapítvány nevű elemző műhely európai irodájának vezetője, Szlovákia volt NATO-nagykövete azt írja: sok nyugat-európai még ma is új tagoknak nevezi a 2004-ben csatlakozott közép- és kelet-európai országokat, amelyek ugyanakkor a maguk részéről egyre kevésbé hajlamosak beállni a sorba, és némelyikük, mint Magyarország, erénynek állítja be az EU-n belüli állapotok elleni lázongást. Ez a helyzet megbénítja az uniót, amely nem tud választ adni a jogállamiságot a térségben érő kihívásokra, magára hagyja az ottani demokratákat, és mindennek folyományaként felemelkedőben vannak a populisták.

A közép-európai populisták vonzereje jelentős mértékben táplálkozik abból az érzésből, hogy az EU nem veszi komolyan, másodrendűként kezeli a 2004-ben és azóta csatlakozottakat. A volt szlovák diplomata szerint mindkét oldalt felelősség terheli azért, hogy az újonnan belépett országok némelyike nem sajátította el a közös döntéshozatali folyamatokban való tevékeny részvétel technikáját, „nem ült a volán mögé, hanem megmaradt az utasülésen”. Amikor aztán egyes kormányok felszólamlottak például a kötelező menekültkvóták ellen, akkor az általuk használt nyelvezet a rasszizmust súrolta. Valášek úgy látja, hogy ennek az unión belüli kelet–nyugati törésvonalnak a megléte nem törvényszerűbb, mint a kisebb és a nagyobb tagállamok, illetve az Észak és Dél közötti megosztottság, és ez egymás jobb megismerésével leküzdhető lenne. Módszerként az úgynevezett twinninget, ha úgy tetszik „ikresítést” javasolja, vagyis azt, hogy az egyes közép-európai tagállamokat vonják be, egyes régi tagállamokkal közös csoportot alkotva, olyan területeken való együttműködésbe, ahol közösek az érdekeik. Egymás jobb megismerése nemzedékekre ad tennivalót – figyelmeztet a Politico vendégkommentátora, aki szerint a közép-európai tankönyvekben többet kellene írni Robert Schumanról vagy Konrad Adenauerről, miközben a nyugat-európai diákokat jobban meg kellene ismertetni Antall Józseffel vagy Lech Wałęsával.