Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. augusztus 25. Az év 237. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737693. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Elcsábítva és elhagyatva – Ukrajna válaszúton

Elcsábítva és elhagyatva – Ukrajna válaszúton
Toronyi Attila

Új korszak kezdődik az áprilisi elnökválasztást követően keleti szomszédságunkban. Erről tartott előadást a Magyar Sajtó Házában a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) kül- és biztonságpolitikai szakosztályának meghívására Kemény László politológus, egyetemi tanár. (A nyitó képen: órákba telik, míg a magyar utas bejut Ukrajnába; kép: Szabó Dániel.)

Eddig négy elnöke volt a Szovjetunió fölbomlása után Ukrajnának, de az ország életében igazi fordulatot csak az április 21-i második fordulóban több mint 73 százalékkal megválasztott Vlagyimir Zelenszkij hozhat – fejtegette Kemény László (bal oldali kép). Áttekintve az eltelt csaknem három évtizedet, a térség szakértője rámutatott: afféle helyét kereső geopolitikai játéktérként egyik válságból a másikba sodródott a szovjet utódállam.

Úton-útfélen pompásan fölújított templomok. (Szabó Dániel felvétele)

Súlyos identitásproblémáira sem a narancsos forradalom, sem a Nyugat szirénhangjai nem hoztak gyógyírt. Politikusai egyre gátlástalanabbul tulajdonították el a közvagyont. Ennek kirívó „példaképe” az egykori gépkocsivezetőből kormányfővé előlépett Pavlo Lazarenko, aki egyszerűen lelépett az államkasszával. Ma háborítatlanul éli világát Kaliforniában.

A „gázkirálynő”, volt miniszterelnök Julia Timosenkót legalább sikerült otthon „sittre vágni”. Igaz, a harkovi börtönben, majd a szanatóriumban legalább olyan körülmények között tengette napjait, mint egy ötcsillagos szállodában. Érthetetlen – fogalmazott Kemény László –, hogy a Nyugat mégis miért benne látta a megfelelő partnert, mint ahogyan arra sincs magyarázat, hogy Merkel kancellár miért Porosenkót favorizálta a mostani elnökválasztáson.

Viktor Janukovicsot, Porosenko elődjét nyíltan oroszbarát politikája miatt támadták honfitársai. Bukását végül az okozta, hogy 2013-ban nem írta alá az Európai Unióval kötendő társulási szerződést. Ezt követően erősödött fel Ukrajnában a nacionalizmus, a mindenáron való elhatárolódás a nagy testvértől, aki viszont a keleti régiók oroszbarát erőit „hozta helyzetbe”, ami a Krím-félsziget elszakadásához és szeparatista „köztársaságok” kikiáltásához vezetett.

A geopolitikai játszótéren időközben megjelentek az amerikaiak, élükön Hunter Bidennel, a volt demokratapárti alelnök fiával. Utóbbi beszállt az ukrán gázüzletbe, hiszen az ország keleti felében hatalmas palagáz-tartalékok találhatók, közvetlenül a földfelszín alatt. Csakhogy Trump elnökké választása óta Kijev kiesett az USA kegyeiből, és a Krím elcsatolása után Washington is lemondhat arról, hogy meghatározóan ellenőrizhesse a Fekete-tengert.

Mint Kemény László fogalmazott, Porosenko és stábja még sokáig fogja elemezni, mi okozta a megalázó vereséget. Annyi bizonyos, hogy – bár történt kísérlet a rendkívüli állapot bevezetésével az elodázásra – az elnökválasztást elkerülni már nem lehetett. De miben bízott Porosenko? Hiszen a nép alapvető változást, teljesen új szereplőt akart.

Most már csak az a kérdés: igazi államfő lesz-e Zelenszkij? Mert a nyelvtörvény gyors megszavazása a kijevi parlamentben, a Radában egyfajta erőfitogtatással ér föl. Porosenko leköszönő ukrán elnök azt is jelezte, amint kézhez kapja a törvényt, kész aláírni. A régi gárda a helyén van – és marad egyelőre; Zelenszkij híveinek csak a legközelebbi népképviseleti választáson lesz esélyük bejutni a törvényhozásba.

Ez az idős asszony még a tehetősebb szegények közül való (Peredi Ágnes felvétele); vidéken elképesztő a szegénység, sőt nyomor. Félbe hagyott beruházások tömkelege, rozsdaövezet...Csernobil kicsiben. 

A Magyar Sajtó Házának vendégelőadója szerint nem kizárt, hogy Zelenszkij ellenfelei parlamenti-kancellári rendszerűvé akarják átalakítani a hatalmi viszonyokat. Így az államfőnek csak reprezentatív feladatok, „szalagátvágások maradnának”. Az sem elképzelhetetlen, hogy polgárháború tör ki az országban, hiszen az érdekcsoportok mögött fegyveresek ezrei, sőt tízezrei tömörülnek.

Valaha az a mondás járta Ukrajnában, hogy „mit nekünk a fagy és az éhség, ha béke van”. A társadalom nagy része ma elképesztő mélyszegénységben él, és vacog, mert nincs pénze fűtésre. Béke sincs a fél országban…

Zelenszkij nem profi politikus, ő a civilek embere, akik azt szeretnék, hogy ne nagyhatalmak gyámkodjanak hazájuk fölött. Szülessék hazai, kijevi megoldás a donbaszi válságra, számolják föl a korrupciót! Mint Kemény László mondta, nem tudható, sikerülhetnek-e az új elnök tervei, hiszen a „barlangi-nacionalista” Porosenko aligha látja be, hogy a nép győzött, mégpedig a demokrácia eszközeivel.

Remélhetőleg nem megy el a kedve az elnöki pozíciótól Zelenszkijnek, aki egyébként alapvetően jó kedélyű. Civil foglalkoztatását tekintve humorista-színész, aki egy 35 részes tévésorozatban lett népszerű. 2017 decemberében jegyeztette be a Nép szolgája nevű pártot. Ennek neve azonos azzal a párttal, amely szerepel az említett sorozatban. A történet arról szól, hogyan lesz egy történelemtanárból Ukrajna elnöke.

Most a játékból valóság lett.