Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. július 23. Az év 204. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737660. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az EU vezetői a közös jövőről egyeztetnek a nagyszebeni csúcstalálkozón

Az EU vezetői a közös jövőről egyeztetnek a nagyszebeni csúcstalálkozón
Infovilág

Ahogy azt Juncker elnök az unió helyzetét értékelő 2017. évi beszédében javasolta, május 9-én az EU vezetői összeülnek Nagyszebenben, hogy megvitassák az EU következő, 2019–24 közötti időszakra vonatkozó stratégiai menetrendjét. A vezetők áttekintik, milyen kihívásokkal kell szembenéznie és milyen prioritásokat kell meghatároznia az EU-nak a következő évekre. (Nyitó képünkön: Nagyszeben; fotó: Új Magyar Szó online)

Az Európai Tanács 2014 júniusában fogadta el a jelenlegi stratégiai menetrendet, ez szolgált a Juncker elnök által vezetett Európai Bizottság 10 politikai prioritásának alapjául. A 10 prioritás az európaiakat leginkább érintő kérdésekre összpontosított:

a foglalkoztatásra, a növekedés és a beruházások újbóli fellendítésére, a társadalmi méltányosság megerősítésére, a migrációkezelésre, a biztonsági kockázatok mérséklésére, a digitális és az energetikai átállásban rejlő lehetőségek kiaknázására, az EU globális súlyának növelésére, valamint az átláthatóság és a demokratikus legitimitás megszilárdítására.

Most, öt év elteltével a 10 prioritás megvalósítására irányuló erőfeszítések kézzelfogható eredményeket hoztak a polgárok számára. Az Európa jövőjének alakításával kapcsolatban a múlt héten bemutatott szakpolitikai ajánlásokból kiindulva, a Bizottság ma áttekintette, hogy mi valósult meg a fél évtizedben, és 20 tájékoztatót tett közzé, bemutatandó, hogy miként teljesítette az EU az Európai Tanács 2014-i stratégiai programjában és a Bizottság 10 politikai prioritásában vállalt kötelezettségeket.

A Jean-Claude Juncker elnök által vezetett Bizottság 2018 nyaráig a megbízatásának kezdetén vállalt összes jogalkotási javaslatot előterjesztette. Összességében 471 jogalkotási javaslatot dolgozott ki, 44-et pedig továbbvitt a korábbi biztosi testületek által benyújtott javaslatok közül. Közülük 348-at már el is fogadott az Európai Parlament és a Tanács, vagy legalábbis megállapodott a tartalmukat illetően.

Ami az EU következő, 2019–24-i időszakra vonatkozó stratégiai menetrendjét illeti, a Bizottság azt javasolja, hogy ez öt fő dimenzióra összpontosítson:

# a védelmet nyújtó Európára, mert a mai világban a béke az erő;

# a versenyképes Európára, amely befektet a jövő technológiáiba, és legnagyobb értékeinket, vagyis az egységes piacot, iparunkat és közös valutánkat támogatja;

# a méltányos Európára, amely tiszteletben tartja az egyenlőség, a jogállamiság és a társadalmi igazságosság alapelveit a modern világban;

# a fenntartható Európára, amely vezető szerepet vállal a fenntartható fejlődésben és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben;

# és a befolyásos Európára, amely arra törekszik, hogy megőrizze és korszerűsítse a szabályokon alapuló rendszert, amely annyi ideje jól szolgál bennünket.

A május 9-i nagyszebeni csúcstalálkozó résztvevői ezek alapján új szakpolitikai irányt jelölhetnek ki és új prioritásokat határozhatnak meg az Unió számára a május 23–26-i európai parlamenti választások előtt.

Juncker: A növekedés az eddiginél mérsékeltebb ütemben folytatódik 

Az előrejelzések szerint az európai gazdaság az elmúlt hat év után az idén is bővül, és a bruttó hazai termék az összes uniós tagállamban növekedni fog. A globális növekedés és a világkereskedelem nemrég kezdődött lassulása, valamint a kereskedelempolitikákat övező nagyfokú bizonytalanság visszahúzó erő, a belső dinamika azonban segíti az európai gazdaságot. Jövőre a növekedés várhatóan ismét felgyorsul majd. 

A GDP lassulása 2019-ben eléri a mélypontot: Mivel a világkereskedelem és a világgazdasági növekedés várhatóan az idén és jövőre is gyengébb lesz a 2017-ben tapasztalt élénk ütemhez képest, Európában a gazdasági növekedés teljes mértékben a belső tevékenységekre fog épülni. Összességében az előrejelzések szerint ez évben a GDP 1,4%-kal növekszik az EU-ban. Jövőre várhatóan gyengül majd a kedvezőtlen belső tényezők hatása, és az EU-n kívüli gazdasági tevékenységek is erőre kapnak, ezért jövőre az éves GDP-növekedés 1,6%-os erősödése várható. Magyarország esetében az előrejelzés jóval nagyobb mértékű – 2019-ben 3,7%-os, 2020-ban pedig 2,8%-os – GDP-bővülést prognosztizál.

Tovább csökken a munkanélküliség: A munkanélküliek aránya az unióban (2019. március: 6,4%) a legalacsonyabb szintre esett vissza 2000. január óta. 2019-ben várhatóan tovább (6,5%-ra) csökken az EU-n belüli munkanélküliségi ráta, amely 2020-ra eléri a 6,2%-ot. Magyarországon számottevően alacsonyabb mértékű munkanélküliség várható, melynek mértéke az előrejelzés szerint 2019-ben és 2020-ban is 3,5% lesz.

Az infláció továbbra is visszafogott: Az EU-n belüli infláció idén várhatóan 1,6%-ra csökken, 2020-ban viszont 1,7%-ra emelkedik. Magyarország vonatkozásában az előrejelzés lényegesen magasabb, 3,2%-os inflációt prognosztizál 2019-re és 2020-ra egyaránt.

Az államadósság az alacsonyabb növekedés ellenére is tovább csökken: A GDP-arányos államadósság 2019-ben és 2020-ban a legtöbb tagállamban csökkenni fog. Változatlan szakpolitikát feltételezve, az EU GDP-arányos államadóssága a 2018. évi 81,5%-ról 2019-ben várhatóan 80,2%-ra, 2020-ban pedig 78,8%-ra csökken. Az EU összesített költségvetési hiánya ugyanakkor a GDP 0,6%-áról (2018) 1%-ra emelkedik 2019-ben és 2020-ban. Magyarország esetében az előrejelzés a 2018. évi 70,8%-ról 2019-ben 69,2%-ra, 2020-ra pedig 67,7%-ra csökkenő GDP-arányos államadósságot, valamint 1,8%-os (2019), illetve 1,6%-os (2020) költségvetési hiányt valószínűsít.

A kilátásokra vonatkozó kockázatok továbbra is számottevőek: A vártnál tartósabbnak bizonyulhat a világszerte bevezetésre kerülő protekcionista intézkedések kockázata, és a világ GDP-növekedésének és kereskedelmének jelenlegi lassulása, különösen, ha a növekedés Kínában elmarad a várakozásoktól. Európában a kockázatok közé tartozik a megállapodás nélküli brexit, és annak lehetősége, hogy a feldolgozó-ipari zavarok tartósabbnak bizonyulhatnak. Fennáll annak a veszélye is, hogy a politikai bizonytalanság növekedése és kevésbé növekedésbarát szakpolitikák gátolják a magánberuházásokat.