Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. június 20. Az év 171. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737627. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Űrtechnológia, mesterséges intelligencia, agykutatás: az Akadémia elnökének beszámolója

Űrtechnológia, mesterséges intelligencia, agykutatás: az Akadémia elnökének beszámolója Űrtechnológia, mesterséges intelligencia, agykutatás: az Akadémia elnökének beszámolója
(mta.hu)
„Az MTA fő feladata a tudományos kutatás támogatása a kutatóhálózatban, az egyetemeken és mindenütt, ahol értékes munka folyik. Az akadémiai kutatóintézetekben, egyetemi támogatott kutatócsoportokban, Lendület-csoportokban folyó munka felbecsülhetetlen nemzeti kincs, prémium posztdoktoraink szárnybontogatása pedig jövőnk ígérete” – mondta Lovász László.
 
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke kitért a kiválósági együttműködési programok jelentőségére, amelyek hálózatszerű együttműködést jelentenek egy-egy fontos témában kutatóintézetek, egyetemek és ipari partnerek között multidiszciplináris alap- és alkalmazott kutatások szervezésére. Ezeknek a programoknak fontos eredménye a közös használatú nagyműszerek beszerzésének előkészítése is. Lovász László szerint „úgy is tekinthetjük, hogy az ilyen programok viszonylag kicsiben készítik elő, mérik fel nagyobb, országos programok lehetőségét és megvalósításának módszereit”. Hozzátette: az MTA jelentős kutatási kapacitással támogatja a fontos nemzeti programokat, mint például az Ipar 4.0 programot, a Paks II. programot vagy a járműipar fontos kutatási programjait.

Emlékeztetett arra, hogy 2018 októberében megalakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció (MI Koalíció), amelynek célja, hogy Magyarország Európa élvonalába kerüljön, fontos tagjává válva a nemzetközi mesterséges intelligencia közösségnek. A koalícióhoz számos MTA-kutatóhely csatlakozott a bölcsészet- és társadalomtudományok (MTA TK, MTA NYTI és MTA BTK Filozófiai Intézet), az élettudományok (MTA ÖK és MTA SZBK Biokémiai Intézet) és a matematikai és természettudományok területéről (MTA SZTAKI, MTA RAMKI, MTA EK, MTA Wigner FK).

Az MTA kutatóintézetei közül az MTA EK, az MTA Atomki és az MTA SZTAKI támogatja a Paksi Atomerőmű működését: folyamatos fejlesztésekkel, mérésekkel és elemzésekkel javítják a működő erőmű biztonságát és gazdaságosságát. E tapasztalatokat kívánják felhasználni a Paks II. erőmű engedélyeztetéséhez és az üzemeltetése során is.

Beszélt arról is, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjával együttműködve nyitotta meg 2018-ban az ESA Magyarországi Üzleti Inkubátorházat, ahol azokat a startupokat támogatják, amelyek űrtechnológiai fejlesztéseket kívánnak hétköznapi használatra szánt termékeikbe, szolgáltatásaikba beépíteni.

Lovász László kiemelte, hogy 25 év után alakult újjá a Világgazdasági Tudományos Tanács, amelynek célja, hogy a magyar gazdaságpolitikai döntéshozókat és vállalatokat tudományosan rendszerezett információkkal és ismeretekkel támogassa. 2018-ban a Tanács ülésein olyan aktuális témákban hangzottak el előadások, mint a „Gazdasági csodák / gazdasági csapdák. Kínai növekedési kilátások a japán és dél-koreai példa tükrében”, „Van-e orosz modell? – Útkeresés és modernizáció Oroszországban”, „Átalakulóban a világkereskedelem?” és „A Brexit hatása az európai integrációs folyamatokra”.

Az MTA elnöke szerint az Akadémia a köz- és felsőoktatást egyaránt szakpolitikai kérdésnek tartja, és úgy vélte, hogy a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program eredményei már segítséget nyújthatnak a Nemzeti alaptantervnek az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságában is megvitatott fejlesztéséhez. A 2016-ban indult négyéves kutatási program 19 nyertes kutatócsoportjában a 322 kutatócsoporti tag közel fele, 164 gyakorló pedagógus.

A tudományos programok közül kiemelte a második Nemzeti Agykutatási Programot is, amelynek során újabb négyéves ciklusban 6,5 milliárd Ft jut az agykutatás támogatására.

Az Akadémia nemzetközi kapcsolatairól szólva hangsúlyozta, hogy azok nemcsak a hazai tudomány nemzetközi beágyazottságának, hanem kiválóságának is fontos fokmérői. Az akadémiai forrásokról és a kutatóhálózat jövőjéről indult vita 2018-ban az Akadémia mindkét területen elért eredményeire ráirányította a figyelmet.

„A nemzetközi és mindenekelőtt európai uniós pályázati eredményeink, azon belül is az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatainak sikerességi mutatói fontos képet adnak arról, hol tart ma a magyar tudomány európai és régiós összehasonlításban, és arról is, hogyan teljesít az akadémiai kutatóhálózat a felfedező kutatások terén más hazai kutatási intézményekhez képest” – mondta Lovász László.

Véleménye szerint, bár Magyarország lemaradása ebben a tekintetben sajnos nem csökkent az EU vezető tudományos országaihoz képest, az MTA-kutatóhálózat szempontjából irányadó ERC-pályázatok terén továbbra is elmondható, hogy a régióban sikeresek a magyar kutatók.

„Ebben a sikerben az MTA vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen – tette hozzá. – A 2017-ben elnyert 7 és a 2018-ban elnyert 2 grantből 6 fűződik az Akadémiához, köztük a 2018-as közel 10 millió eurós és az új EU-tagállamokban egyetlen Synergy Grant is.” Így lehetséges, hogy az elnyert támogatási összegek alapján 2018-ban az összesen két elnyert grant ellenére sem beszélhetünk igazán visszaesésről. Az elmúlt öt évben a Magyarországon elnyert 62 millió eurónyi ERC-támogatás több mint felét (53%) az MTA-kutatóintézetek kutatói nyerték el.

Az MTA elnöke beszélt a tudomány népszerűsítése érdekében tett akadémiai lépésekről is. Mint mondta, a Magyar Tudomány Ünnepe 2018 novemberében „Határtalan tudomány” mottóval megrendezett programsorozata – a korábbi években megszokott sikerrel – kétszáznál is több rendezvényen több ezer érdeklődőhöz hozta közelebb a legújabb tudományos eredményeket. Megemlítette a november első két hetében az MTA Székház Dísztermében – szinte kivétel nélkül teltházas – kiemelt nyilvános és tudománynépszerűsítő előadásokat, valamint a Tudomány és Parlament, a Nők a tudományban és a Diákok az Akadémián című rendezvényeket. A program szerves része volt a „Kutatóhelyek tárt kapukkal” eseménysorozata is, amelyet kiemelkedő érdeklődés mellett szerveztek meg a kutatóközpontok és kutatóintézetek.

„Az elmúlt évben a honlapon megjelent eredménykommunikáció bizonyítja, hogy felelősen és hatékonyan költjük el az MTA alaptámogatására fordított adóforintokat. Számos jelentős felfedezés, kutatási eredmény hírét juttattuk el a nagyközönséghez a sajtó segítségével.

A korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a társadalomtudományi eredmények, amely a kutatóközpont megújult vezetésének is köszönhető. A honlapunk mellett az eredménykommunikáció fontos csatornája maradt a Szigma című rádióműsor, amely zavartalanul működik, hetente két-három kutatónkat megszólaltatva.”

Lovász László kitért az áltudományok terjedése ellen indított internetes oldal, a tudomany.hu szerepére is, amelyben jó pár részletes összeállítás jelent meg például a magyarság őstörténetéről, az élelmiszer-biztonságról, a hazai ivóvízhelyzetről. Hozzátette: az Akadémia Facebook-oldalát is immár csaknem tízezren követik.
 
A teljes beszámoló itt olvasható, tessék kattintani!