Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. május 24. Az év 144. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737600. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

További 3400 – benne 63 magyarországi – település nyert el WiFi4EU-utalványt

További 3400 – benne 63 magyarországi – település nyert el WiFi4EU-utalványt
Infovilág

Az Európai Bizottság ma kihirdette a második – az idén áprilisi – WiFi4EU pályázati felhívás eredményét. A több mint 10 ezer pályázó közül a Bizottság 3400 települést választott ki és részesít WiFi4EU-utalványban.

A kiválasztott települések önkormányzatai wifi-pontokat hozhatnak létre a közösségi élet olyan színterein, ahol még nem áll rendelkezésre ingyenes vezeték nélküli internetkapcsolat, pl. múzeumokban, parkokban vagy egyéb köztereken. Magyarországon Alsónémeditől Veresegyházig 63 település nyerte el az egyenként 15 ezer euró (kb. 4,875 millió forint) értékű WiFi4EU-utalványokat.
 
A kiválasztott települések szerződést köthetnek azokkal a cégekkel, melyek a közterületeken telepíteni fogják a wifi-pontot, majd beválthatják a kapott utalványt. Minden wifi-pont legalább 3 éven át fog üzemelni. A WiFi4EU-hálózatok ingyenesen és reklámok nélkül állnak majd a használók rendelkezésére. A Bizottság 2020 végéig további két felhívást fog közzétenni azoknak a településeknek a számára, amelyek az első két körben nem kaptak utalványt. A következő pályázat meghirdetésére még az idén sor kerül.

A WiFi4EU-utalványokat elnyert magyarországi települések listája; A WiFi4EU kezdeményezés weboldala; Tájékoztató a WiFi4EU kezdeményezésről

Az EU és Közép-Ázsia: új lehetőségek a partnerség elmélyítésére

Az Európai Bizottság és Federica Mogherini, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ma közös közleményt fogadott el. A dokumentumban körvonalazzák a Közép-Ázsiával fennálló partneri kapcsolat megújítására vonatkozó elképzeléseket, és aktualizálják a régióval ápolt kapcsolatokra vonatkozóan 2007-ben kidolgozott uniós stratégiát.

A közlemény új jövőképet vázol fel az öt közép-ázsiai országgal – Kazahsztánnal, a Kirgiz Köztársasággal, Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Üzbegisztánnal – kialakított partnerség megerősítésére vonatkozóan. Időszerűségét az adja, hogy az Európa és Ázsia közötti összeköttetések gyorsan fejlődnek, a régió egyes országaiban elindult egy nyitási folyamat és reformok zajlanak, a regionális együttműködés pedig újult erővel folyik.

A közös közlemény azt javasolja, hogy a jövőben az uniós szerepvállalás elsősorban két területre irányuljon:

  1. Partnerség az ellenálló képességért – a közép-ázsiai államok belső és külső sokkhatások leküzdésére, valamint reformok megvalósítására való képességének javítása révén.
  2. Partnerség a jólét megteremtéséért – a gazdasági modernizáció támogatása, a fenntartható összeköttetések kiépítésének előmozdítása, valamint a fiatalok jövőjébe való beruházás révén.

Emellett az EU elkötelezett az iránt, hogy forrásokat ruházzon be a közép-ázsiai regionális együttműködés elmélyítésébe, a Kazahsztánnal már aláírt megerősített partnerségi és együttműködési megállapodáshoz hasonló megállapodások megkötésére törekszik Üzbegisztánnal és a Kirgiz Köztársasággal, és a lehető legnagyobb mértékben mozgósítani kívánja tágabb értelemben vett fejlesztési támogatási eszközeit a régió javára.

Az EU partneri kapcsolatokat fog kialakítani a közép-ázsiai országokkal fenntartható összeköttetések kiépítése céljából. A tervek szerint az együttműködés a közlekedés, az energiaügy és a digitális kapcsolatok, valamint az emberek közötti kapcsolatok területén valósul majd meg.

Az EU az afganisztáni béke előmozdítása végett is erősíteni kívánja az együttműködést a közép-ázsiai partnerekkel. Ezért továbbra is prioritás, hogy Afganisztánt adott esetben bevonják az EU és Közép-Ázsia közötti párbeszéd keretében folyó releváns megbeszélésekbe és egyes regionális programokba, illetve hogy több olyan regionális és háromoldalú együttműködési projekt kapjon támogatást, amelyben afgán és közép-ázsiai partnerek vesznek részt.

EU–Közép-Ázsia kapcsolatok – közös közlemény; EU–Közép-Ázsia kapcsolatok – tájékoztató

Százmillió euróval növelik a kutatási és a hallgatói mobilitási programok költségvetését

Az Európai Bizottság ma javaslatot tett arra, hogy az EU 100 millió euróval növelje két kiemelt jelentőségű és rendkívül népszerű uniós program, a Horizont 2020 és az Erasmus+ idei költségvetését. A többletforrások elősegítik, hogy az Unió hatékonyabb választ adjon olyan fontos kihívásokra, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve a munkaerő-piaci igényekhez igazodó oktatás előmozdítása.

A 100 millió eurós többlettámogatásból 80 millió euró éghajlat-változással kapcsolatos kutatásokat fog finanszírozni a Horizont 2020, azaz az EU kutatási és innovációs programja keretében, elősegítve annak a célnak a megvalósítását, hogy a Horizont 2020 program költségvetésének 35%-a a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokat szolgálja. A fennmaradó 20 millió euró az Erasmus+ programot, vagyis az unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramját fogja támogatni.

A mai javaslatban szereplő 100 millió eurós többletforrással együtt a 2019-ben kutatásra és hallgatói mobilitásra fordított teljes költségvetés el fogja érni a 15,2 milliárd eurót.

A 2019. évi uniós költségvetés témájában született ideiglenes megállapodás; A Horizont 2020 program honlapja; Az Erasmus+ program honlapja

„Mentsük meg a méheket!” polgári kezdeményezés

Az Európai Bizottság ma úgy döntött, hogy nyilvántartásba veszi a Mentsük meg a méheket! A biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítása Európában” elnevezésű európai polgári kezdeményezést. A szervezők arra kérik a Bizottságot, hogy fogadjon el jogszabályokat a rovarok élőhelyeinek megőrzése és javítása érdekében.

A polgári kezdeményezés célja, hogy kötelező célértékek meghatározására kerüljön sor annak érdekében, hogy:

# a biológiai sokféleség előmozdítása a közös agrárpolitika általános céljává váljon;

# drasztikusan csökkenjen a növényvédő szerek használata;

# kivétel nélkül tilos legyen káros növényvédő szereket alkalmazni;

# kerüljön sor a támogathatósági kritériumok reformjára;

# növekedjék a mezőgazdasági területek strukturális sokfélesége;

# természetvédelmi területek jöjjenek létre;

# erőteljesebb kutatási és ellenőrzési tevékenység valósuljon meg, és javuljon az oktatás.

Az uniós alapszerződések értelmében az EU jogi lépéseket tehet a belső piac, az agrárpolitika, valamint a közegészség és a környezet védelme terén. A Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítélte a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A Bizottság ebben a szakaszban nem vizsgálja a javaslat tartalmát.

A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. május 27-én kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Ha a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell: el kell döntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja azt, és döntését mindkét esetben indokolnia kell.

Azok az európai polgári kezdeményezések, amelyek esetében jelenleg zajlik az aláírásgyűjtés; Az európai polgári kezdeményezés honlapja