Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. június 20. Az év 171. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737627. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az orbanizálódás a nagy veszély Olaszországban – Orbán veje a családi kapcsolatai révén tömte tele a zsebét

Az orbanizálódás a nagy veszély Olaszországban – Orbán veje a családi kapcsolatai révén tömte tele a zsebét Az orbanizálódás a nagy veszély Olaszországban – Orbán veje a családi kapcsolatai révén tömte tele a zsebét
Szelestey Lajos

A CDU elnök asszonya azt a tanulságot vonta le az osztrák kormánybotrányból, hogy az európai jobboldali populisták készek eladni országuk érdekeit saját jólétükért cserében, és itt teljesen mindegy, hogy melyik államról van szó – írja a Süddeutsche Zeitung. Kramp-Karrenbauer azután nyilvánított véleményt, hogy a szociáldemokraták vezetője felszólította: határolódjék el a nacionalistáktól, mert az osztrák példa tanúsítja, hová vezet az, ha konzervatívok a szélsőjobb oldalon próbálnak meg szavazatokat gyűjteni.

Nahles példaként említette meg, hogy az Európai Néppárt csak felfüggesztette a Fideszt, de nem zárta ki, noha a bírálók szerint a magyar párt aláássa a demokráciát és a jogállamot. Továbbá menekültellenes és antiszemita retorikát vet be. Épp emiatt a baloldali politikus szerint következetlen volt a tagsági jogok befagyasztását kimondó határozat. 

Le Pen úgy nyilatkozott az osztrák szélsőjobboldalt megrendítő politikai földrengésről, hogy nem mond semmit, mert előtte meg akarja hallgatni az FPÖ változatát a történtekről – olvasható a francia Libération című napilapban. Ugyanakkor meglepőnek nevezte, hogy a videó éppen most került a nyilvánosság elé, ám egyben emlékeztetett arra, hogy a Szabadságpárt 25%-ot szerzett a legutóbbi választáson. Vagyis bármi legyen is a mostani ügy kimenetele, az nem feledtetheti, hogy az osztrákok negyede azt akarja: vessenek véget országukban a bevándorlásnak.

Az osztrák botrány nehéz helyzetbe hozza az FPÖ külföldi szövetségeseit is – állapítja meg a The Economist. Például az általában igen bőbeszédű Salvininak semmi mondandója nem volt partneréről. Továbbra sem tudható, hogy ki szervezte meg igen aprólékosan a titkos felvételt. De alighanem azért ült rajta, hogy betegye a kiskaput Strachének, aki ily módon minden bizonnyal bevégezte politikai pályafutását. Kurz azonban bonyolult helyzetbe sodródott. Hiszen azt ígérte, hogy lenyesegeti a Szabadságpárt szélsőséges hajtásait, amelyek már oda vezettek, hogy bizonyos kormányok leállították a titkosszolgálati együttműködést Ausztriával, mert attól féltek, hogy a bizalmas értesülések a szélsőjobbon keresztül eljutnak Moszkvába. Ám a felvétel ékesen cáfolja a kancellár tételét, amely szerint úgy lehet a legjobban féken tartani a radikálisokat, ha beemelik őket a hatalomba. Ily módon most a Néppárt megnyerheti a választásokat, de bizonytalan, hogy kivel tud koalícióra lépni.

Nehéz eldönteni, hogy mi esik nagyobb súllyal a latba a titkos filmfelvétel alapján: a korrupciós hajlandóság, a sajtószabadság antidemokratikus felfogása, a nagyzási mánia, vagy az az ostobaság, amivel Strache belesétált a csapdába – találgat a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Mindenesetre mindkettő alkalmatlanná teszi bármiféle közhivatal ellátására. Így az, hogy a legnépszerűbb bulvárlapot puccsszerűen a hatalom szócsövévé akarta tenni, hogy a várt adományokat el akarta tüntetni a számvevőszék szeme elől, és hogy ezért cserében állami megbízásokat ígért az állítólagos orosz oligarcha-lánynak. További gond az orosz szál, de az is, hogy Strachét szoros szálak fűzik a szélsőjobbos, nagynémet diákszervezetekhez. Ám ezzel párhuzamosan igyekezett kormányképessé tenni pártját egy demokráciában. Éppen ez nyitotta meg az utat az FPÖ számára a hatalomhoz. De hogy ez mennyire nem könnyű, az kiderült abból, hogy az eltelt időszakban a pártvezetés kénytelen volt sorra elhatárolódni a bázis bizonyos megnyilvánulásaitól. Ám a botrány az egész kormányt lejáratja. Ezért a szövetség felmondása már csak azért is helyes, nehogy a kabinet mégis csak megpróbálja átültetni a gyakorlatba az ibizai álmok egy részét.  

A német kancellár nagyobb sebességre kapcsolt az Európa jövőjéért zajló harcban, amikor arra figyelmeztette az európaiakat, vigyázzanak, nehogy a populisták zsákmányává váljanak – írja a Bloomberg . Merkel éppen aznap beszélt, amikor a szélsőjobbosok miatt bedőlt az osztrák kormány. Kijelentette, hogy csakis a hagyományos pártok tudják megőrizni a liberális értékeket, a békét és a hét évtizede tartó jólétet. Mellesleg éppen tegnap tartottak nagygyűlést Milánóban a vezető nacionalista pártok, ami jól mutatta, mi az alternatíva a kormányfő által megjelölt úttal szemben. Salvini a migráció ellen szólított fel, egyben a költségvetési sokk politikáját szorgalmazta. Kiállt a hatalmon lévő elitek ellen, mert mint mondta, azok a pénz világa, a multik és a migránsok nevében elfoglalták Európát. Néven is nevezte Macront, Merkelt, Sorost és Junckert. A pódiumon ott volt mellette Le Pen, valamint az AfD és a holland Szabadságpárt vezére. Utóbbi, Wilders arról beszélt, hogy szó sem lehet újabb diktátumról az európai szuperállam részéről, mint ahogy további bevándorlásról és iszlámról sem.

A jövő heti választás az unió támogatói, illetve a lázadók között zajlik majd, utóbbiak között ott van a magyar és a lengyel kormánypárt. Zágrábban, ahol Merkel is felszólalt, Weber a konzervatívok bizottsági elnökjelöltje azt hangoztatta, hogy minden erejével küzdeni kíván a nacionalizmussal szemben.

Salvini több tízezer ember előtt megerősítette Milánóban, hogy ő akar a szélsőjobbos populisták vezetője lenni Európában – adja tudtuk a The Times. Az előszónokok kirohantak a bevándorlás ellen és a földrész megsemmisítőjeként elítélték Macront, illetve Merkelt. A nagy hiányzók közé tartozott azonban Orbán és Kaczynski, de a friss belpolitikai válság miatt nem volt jelen az Osztrák Szabadságpárt listavezetője sem. A Liga vezére túláradó jókedvet mutatott, és ennek meg is volt az oka, hiszen pártja a 2. erő lehet Strasbourgban a CDU–CSU után. Ezzel együtt a populisták aligha fognak diktálni a parlamentben, de megnehezíthetik a hagyományos nagy pártcsaládok dolgát. A konzervatívok és a szociáldemokraták várhatóan sok helyet vesztenek a korábbiakhoz képest, amiből – immár királycsinálóként – a francia elnök, illetve a liberális frakció húzhat nagy hasznot.

Salvini előreláthatólag nemigen tudja egyesíteni a radikális jobboldalt. Nagy nyereség lenne számára Orbán Viktor, de ez e pillanatban igen távolinak látszik. A magyar politikus egyelőre nem vállalt sorsközösséget a populistákkal, de hősének nevezte a Liga első emberét. Jól jönne Kaczynski is, de neki meg az nem tetszik, hogy az az olasz politikus és Le Pen annyira odavan Putyinért.

Látnivaló, hogy a választási kampányban a nagy pártok tartanak a populistáktól, ám azok egyáltalán nem annyira egységesek, ahogyan feltüntetik – olvasható a német Frankfurter Allgemeine Zeitungban. A Nacionalista Internacionálé a jelek szerint továbbra is feloldhatatlan belső ellentmondást hordoz. Még a kedvenc szélsőjobbos téma, a bevándorlás elhárítása és a brüsszeli központosítás ellene harc ügyében is mutatkoznak törésvonalak. Pl. a Liga és az FPÖ nagyon nem szeretné, ha Németország – az AfD követelésének megfelelően – minden egyeztetés nélkül visszatoloncolná hozzájuk az elutasított menedékkérőket. Gazdasági és szociális kérdésekben pedig egyenesen szakadék tátong az érintett pártok álláspontja között.

A Fidesznek és a PiS-nek, úgy tűnik föl, nem sok kedve van kilépni, lemondani a brüsszeli pénzekről. Azzal is tisztában vannak, hogy a nagy gazdasági növekedés nem kis részben az egységes piacnak köszönhető. Meg a nyugaton dolgozó vendégmunkások hazautalásainak. Úgyhogy hiába mennydörög Orbán odahaza vagy a külföldi sajtóban az EU ellen, az esetek többségében igencsak csendesen viselkedik az Európai Tanácsban, hacsak nem a migráció a téma. És már látszik, hogy minden többletmandátum ellenére, a jobboldali populisták aligha gyakorolnak érdemi befolyást az események menetére Strasbourgban. És nem csupán azért, mert a választások után a hagyományos erőknek áll a zászló, hanem azért is, mert az euro-szkeptikusoknak a legtöbb kérdésben nincs kiérlelt, közös álláspontjuk. Most úgy állítják be ugyan, hogy egységesen sürgetik a hatáskörök visszaadását nemzeti kézbe, ám ha mindenki csakis a saját álláspontját igyekszik keresztülnyomni, akkor sosem ér véget a vita. A menekültek elosztása, illetve az olasz államháztartás körüli ellentét csak kóstoló volt abból, ez esetben mi várna ránk.

Steve Bannon keresztbe-kasul beutazza Európát, mert úgy gondolja, hogy a kontinens beharangozhatja, mi fog történni az USA-ban – írja a The New York Times . A riasztó az, hogy igaza lehet. Trump volt tanácsadója mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy a nacionalista hullám egyre erősebbre csap, és most mozgósítani kell az embereket. A lap hozzáteszi, hogy ezen belül Olaszország politikai laboratóriumnak számít, élén a migránsellenes, populista kormánnyal, illetve az erős ember Salvinival, aki az új illiberalizmus legvonzóbb képviselője a kontinensen. A Ligának jó 30%-ot jósolnak az EP-választáson, de az ilyen pártok elhódíthatják akár a helyek egyharmadát Strasbourgban. Ezek az erők az idegeneket teszik bűnbakká, a félelemmel házalnak és az illuzórikus múltat dicsőítik, uralják a közösségi médiát.

A volt olasz területfejlesztési miniszter azt mondja Olaszországban az orbanizálódás a nagy veszély, nem az, hogy egyes tagok esetleg kilépnek az EU-ból. Vagyis hogy alattomosan felszámolják a fékeket és ellensúlyokat, és Salvini is kettős járomba fogja a hatalmat, ahogyan azt a magyar kormányfő csinálta, amiért Trump és Putyin vállon veregette. Barca megjegyezte, hogy az unió tehetetlen a magyar politikussal szemben, sőt, egyenesen gyenge.

Azt már a tudósító teszi hozzá, hogy a másik veszély az erkölcsi összeomlás, miután Salvini a fasizmus rengeteg módszerét teszi fogyaszthatóvá a mai közönség számára. Főként a szegény vidéki körzetek lakossága fogékony arra, amit mond, hogy ti. megvédi őket, elsősorban a migránsok koholt veszélyével szemben. A középpártok részére a nagy feladat az, hogy újra megtalálják a kapcsolódást a globalizáció által elfelejtett tömegekhez. Ehhez jól jön, hogy a nacionalista ellenhatás erős, de az Európa-barát, liberális érzelmek még erősebbek, amint azt a spanyol választás eredménye bizonyítja. Bannon különben – saját bevallása szerint – nagy csodálattal adózik Soros módszereinek, mármint ahogyan az üzletember mindenhová eljuttatta híveit Európában. Épp ezért az amerikai pénzember iskolát létesített Olaszországban. Merthogy az eszmék harca zajlik, és ha bárki ki akar térni előle, az veszít. Ismerni és lehetőleg meg kell érteni az ellenfelet ahhoz, hogy meg lehessen nyerni ezt a csatát.

Kelet-Európában egyre gyakoribbak az uniós alapokkal összefüggő korrupciós botrányok – állapítja meg a Le Monde. A térségben több euroszkeptikus vezetőt is azzal vádolnak, hogy brüsszeli pénzeket tulajdonított el, ily módon lett gazdag ő maga, vagy közeli híveinek, családtagjainak a köre. Közéjük tartozik Orbán Viktor, akinek a veje kapcsán vetődött fel, hogy családi kapcsolatai révén tömte tele a zsebét. A képlet minden esetben szinte ugyanaz: a hatalmon lévők, illetve embereik elsikkasztják a kohéziós/felzárkóztatási alapok egy részét, miközben egyre keményebben támadják az EU-t. A visszaélések megszaporodása azzal fenyeget, hogy lejáratja az európai szerkezet politikájának egyik központi elemét.

Magyarországon a nacionalista Orbán Viktor gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc az ország egyik leggazdagabb embere lett a közbeszerzési pályázatok jóvoltából. Orbán veje, Tiborcz István volt cége, az Elios ellen pedig vizsgálatot indított az OLAF. Brüsszel azonban óva int attól, hogy az ilyen esetek miatt bárki kétségbe vonja a felzárkóztatási politikát, mivel a felderített visszaélések marginálisak. Két éve pl. az elosztott források 0,29 %-át érintették. Egy szakértő úgy árnyalja a képet, hogy ezekben az államokban hatalmas a korrupció, és mivel a közbeszerzések kétharmada EU-alapokból történik, nem meglepő, hogy a botrányok érintik a közösségi támogatásokat. És egyes országok engedik, hogy politikai elitjük felügyelet híján megszerezze ezeknek az összegeknek egy részét. Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke újnak nevezi, hogy az érintett nemzeti nyomozó hatóságok nemigen tesznek lépéseket a történtek felderítésére. A magyar ügyészég – az elé tárt ékesszóló európai bizonyítékok ellenére – lezárta a Tiborcz-dossziét. A német képviselő asszony számára nem kétséges, hogy bizonyos bűnözők igen sajátságos módszerrel akarják legyűrni az EU-t: annak pénzéből erősítik meg hatalmukat, miközben erősítik a nacionalista retorikát, amint azt Magyarországon és Romániában látható. Az ellenőrzésre hivatott nemzeti szervek tétlensége ellen Brüsszel nem sokat tud tenni. Az OLAF jelentéseinek 55%-a ügyében nem történik semmi.

Az Európai Számvevőszék legújabb összefoglalója rámutat, hogy Magyarország és Románia nem alakított ki semmilyen hivatalos együttműködési mechanizmust. Még rosszabb, hogy Budapest nem tesz közzé semmiféle adatot saját tevékenységéről, illetve a kohéziós alapokat érintő lehetséges csalásokról. A magyar korrupcióról sokat elárul, hogy a kiírásokra az esetek 36%-ban egyetlen pályázó jelentkezik.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.