Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2019. július 22. Az év 203. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737659. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Strache-ügy: az információforrás védelme az újságírás legfőbb kincse

Strache-ügy: az információforrás védelme az újságírás legfőbb kincse Strache-ügy: az információforrás védelme az újságírás legfőbb kincse

Lényegében a teljes osztrák sajtó ismerteti a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság tegnapi, Magyarországot elmarasztaló ítéletét, amely szerint a termőföldek haszonélvezeti jogának a megszüntetése az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében tulajdontól való megfosztásnak minősül. A kérdés, mint ismeretes, elsősorban az osztrák határ közelében – de nem csak ott – külföldiek használatába adott magyar termőföldekkel kapcsolatban került a viták kereszttüzébe.

Az uniós charta lehetővé teszi ugyan a közérdeken alapuló tulajdontól megfosztást, de csakis az elszenvedett veszteségekért kifizetett kártalanítás mellett. A magyar szabályozás, a haszonélvezeti jog törvénybe foglalt megszüntetése nem felel meg e feltételeknek, sérti az uniós jogot. Mint a Die Presse írja, az ügyet eredetileg egy osztrák személy indította el, és az unió bírósága tavaly már megállapította, hogy a haszonélvezeti jog elvonása a tőke szabad mozgásának a korlátozásával ért fel. Most a kérdés már nem magánérdekből, hanem az Európai Bizottság kezdeményezésére került az EU legfőbb igazságszolgáltató testülete elé, és arról szólt, hogy a magyar jogi szabályozás összhangban áll-e az Európai Unió jogával. Erre született most nemleges válasz a bíróság részéről, mondván, a magyar szabályozás alapjogokat korlátoz, anélkül, hogy megfelelő kártalanításról gondoskodna az érintettek számára.

Az ugyancsak osztrák Der Standard közli Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász és Margit Schratzenstaller, az osztrák Gazdaságkutató Intézet vezető-helyettese közös cikkét arról, hogy szociális és környezeti szempontból fenntartható európai adóztatási gyakorlatra lenne szükség, és hogy ebben élenjáró szerepet kellene betöltenie Ausztriának is, ahol eddig a „nem akarunk új adókat” jelszó uralkodott a politikában.

Ma mutatják be Bécsben a szerzőpáros könyvét, „Az európai gazdaság szabályainak átírása” címmel. Stieglitz és Schratzenstaller egyfelől indokoltnak tartja a klímavédelmet ösztönző, szén-dioxid-adó bevezetését. A vállalati jövedelmek adóztatásánál nem gondolják, hogy indokolt, illetve lehetséges lenne a teljes európai adóharmonizálás, de azt igen, hogy meg lehetne állapodni minimális adókulcsban ezen a területen. A két közgazdász felveti azt is, hogy Európában gyakorlatilag mindenütt kedvezőbben adózik a tőkejövedelem, mint a munkából származó jövedelem. A cikkben nem kelnek ki élesen e gyakorlat ellen, de azt megállapítják, hogy a tőkéből eredő jövedelmek adókedvezménye csökkenti a jövedelemadóztatásban a progresszivitás érvényesítésének a lehetőségét.

Maradunk Ausztriánál, a Strache-videó botrányos ügyénél, de ezúttal nem az eddigi és a lehetséges további politikai következményeket elemezve, hanem az ügy sajtóetikai vonatkozásaira összpontosítva. A hamburgi Der Spiegel német hírmagazin, amely a müncheni Süddeutsche Zeitung mellett a bombát robbantotta, terjedelmes írásban indokolja meg, hogy miért tette közzé a videófelvételt. A rövid válasz: azért, mert kötelességüknek tartották. Hogy honnan származik a titokban készült felvétel? Erre csak annyi a válaszuk, hogy a forrás védelme az újságírás legfőbb kincse.

A videón az Osztrák Szabadságpárt két politikusa vodka–Redbull és sok-sok cigaretta mellett órákon át beszélget egy orosz oligarcha állítólagos unokahúgával a Kronen-Zeitung megszerzéséről. Etikus-e a nyilvánvaló alkoholos befolyásoltság alatt álló személyek titokban rögzített kijelentéseit közzétenni, ráadásul pontosan egy héttel az európai parlamenti választások előtt? Ezt a kérdés teszi fel hangosan önmagának a Der Spiegel. A magazin megírja: arra vonatkozó utalások már hónapokkal ezelőtt eljutottak a szerkesztőséghez, hogy létezik egy 2017 júliusában rögzített anyag. Magához a mintegy száz gigabájtnyi videóhoz azonban csak e hónapban jutottak hozzá, miként a Süddeutsche is. Azonnal megbízták a biztonságos információs technológiával foglalkozó Fraunhofer Intézet elemzőit, vizsgálják meg, valóban a megnevezett személyek láthatóak és hallhatóak-e a felvételen, kizárható-e a hamisítás, manipuláció. A vizsgálat eredménye az volt, hogy manipulációra semmi nem utal.

Ezután a Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung felvette a kapcsolatot a két érintett politikussal, Strachéval és Gudenussal. Felajánlották nekik, hogy nyilatkozzanak a szóban forgó ibizai estéről. Mindketten elismerték, hogy a találkozó létrejött, „laza, kötetlen, üdülési légkörben”. Hozzátették, hogy a maguk részéről minden felvetődött téma vonatkozásában többször utaltak az osztrák jogrend megtartására. Ezután döntöttek a nyilvánosságra hozatal mellett. Az időzítés – írja a Der Spiegel – részükről nem az európai parlamenti választásokhoz igazodott, hanem ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozatal előtt minden kétséget ki akartak zárni a felvétel valódiságát illetően.

A német hírmagazin annak indoklásakor, hogy miért tekintették a videó tartalmát olyannak, ami miatt azt a közvélemény elé kell tárni, egyebek közt azt írja: a felvételen Heinz-Christian Strache azt mondja, hogy olyan médiakörnyezetet akar kialakítani Ausztriában, ami az Orbán Viktor magyar miniszterelnök alattira hasonlít. Ez – állapítja meg a Der Spiegel – egyértelmű szándéknyilatkozat az ausztriai sajtó függetlensége elleni támadásra.