Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. augusztus 25. Az év 237. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737693. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

EU-költségvetési tervezet 2020-ra

EU-költségvetési tervezet 2020-ra
Infovilág

Az Európai Bizottság ma fogadta el a 2020-ra vonatkozó éves uniós költségvetés tervezetét. Ez a hetedik és egyben utolsó éves költségvetés a 2014–20 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés részeként. A 2020-ra javasolt uniós költségvetés 168,3 milliárd euró összegű kötelezettségvállalást (2019-hez képest +1,3%) tartalmaz. Arra irányul, hogy a Bizottság prioritásaival összhangban optimalizálja a jelenlegi programok és az új kezdeményezések finanszírozását, illetve növelje az uniós hozzáadott értéket.

A javaslat értelmében a 2020. évi költségvetés három, kiemelten fontos terület finanszírozását helyezi a középpontba:

1. A tervezet szerint a 2020-i teljes költségvetés 21%-a az éghajlatváltozás elleni küzdelmet fogja szolgálni, összhangban azzal, hogy az unió a jelenlegi hosszú távú költségvetésének 20%-át a klímaváltozással kapcsolatos tevékenységekre kívánja fordítani.

2. Több mint 83 milliárd euró összegű kötelezettségvállalás segíti majd a gazdasági növekedés fellendítését, az európai régiók fejlesztését, valamint a fiatalok támogatását. A források a többi között az alábbi célok megvalósítására állnak majd rendelkezésre:

  • a Horizont 2020 keretében Európa-szerte 13,2 milliárd euró kutatásra és innovációra,
  • az Erasmus+ keretében 2,8 milliárd euró oktatásra,
  • 117 millió euró az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre a magas ifjúsági munkanélküliséggel küzdő régiókban élő fiatalok támogatására,
  • 1,2 milliárd euró Európa saját globális műholdas navigációs rendszerére, a Galileóra,
  • 255 millió euró az európai védelmi ipari fejlesztési programra.

3. A 2020. évi költségvetés az alábbi megoszlásban ruház majd be forrásokat a szolidaritás és a biztonság megerősítését szolgáló célokra az EU-n belül és kívül:

  • 420,6 millió euró az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségre (Frontex),
  • 156,2 millió euró az új rescEU programra a földrengések, erdőtüzek és egyéb katasztrófák hatékonyabb kezelésére,
  • 560 millió euró a Szírián belüli rászorulók, valamint a térségben a menekültek és befogadó közösségeik támogatására,
  • további támogatás az uniós információs rendszerek továbbfejlesztésére és interoperabilitásának javítására

 

 

Tízéves az EU Alapjogi Chartája: Eurobarométer felmérés és bizottsági jelentés

Az Európai Bizottság ma közzétette éves jelentését arról, hogyan szereztek érvényt az uniós intézmények és a tagállamok 2018-ban az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak. Arra való tekintettel, hogy idén ünnepeljük a charta hatálybalépésének 10. évfordulóját, a Bizottság megbízásából Eurobarométer felmérés is készült, mely a charta ismertségét vizsgálja a polgárok körében.

Az uniós jog alkalmazásakor a tagállami hatóságok – köztük a bíróságok is – kötelesek alkalmazni a chartát. Az Európai Unió Bírósága egyre többször hivatkozik a dokumentumra: erre 2010-ben csak 27 ügyben, 2018-ban azonban már 356-szor került sor. A tagállami bíróságok is mind gyakrabban hivatkoznak határozataikban a chartára, és egyre gyakrabban fordulnak iránymutatásért a Bírósághoz (2010-ben 19-szer, 2018-ban viszont már 84 ügyben tettek így).

A charta 2018-i alkalmazását illetően a ma közzétett jelentés többek között a következő kulcsfontosságú uniós kezdeményezésekről tesz említést:

  •          a visszaélést bejelentő személyek (’whistleblowers’) uniós szintű védelmének megteremtése,
  •          a választójog zavartalan gyakorlásának előmozdítása,
  •          a jogellenes online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem.

A charta ismertsége ugyanakkor továbbra is meglehetősen szűk körű, és az általa kínált lehetőségekkel is csak korlátozott mértékben élünk. Különösen igaz ez tagállami szinten. A ma közzétett Eurobarométer felmérésből kiderül, hogy – bár a helyzet 2012 óta valamelyest javult – uniós szinten tíz polgárból mindössze négy hallott a charta létezéséről, és közülük csak egy tudja, pontosan mi is az. Magyarországon ennél is alacsonyabb eredmények születtek a felmérés során: a megkérdezetteknek mindössze 29%-a tud a charta létezéséről, és csak 5%-uk van tisztában azzal, mit tartalmaz a dokumentum. Uniós szinten tíz válaszadóból hat, Magyarország esetében pedig 10 válaszadóból 5 szeretne több információt kapni a chartában rögzített jogokról, illetve arról, hová fordulhat, ha sérülnek a jogai.