Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. július 19. Az év 200. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737656. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az Orbán-kormány aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét

Az Orbán-kormány aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét Az Orbán-kormány aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét
Szelestey Lajos

A magyar külügyminiszter azzal vádolta a Néppárt elnökét, illetve frakcióvezetőjét, hogy másodrendű állampolgárokként kezelik a magyar népet, miután az EPP felfüggesztette a Fidesz tagságát – adja hírül az Euractiv. Szijjártó Péter a pozsonyi Globsec biztonságpolitikai konferencián szólalt fel, ahol az egyik munkacsoportban Magyarország külön téma volt.

Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő, a Martens Központ, a konzervatívok agytrösztjének igazgatója erre úgy reagált, hogy a magyar párt fél lábbal igazából már kint van a pártcsaládból. Annak a vádnak a kapcsán pedig, hogy az Orbán-kormány aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét és ezzel az Európai Unió jogállami elveit, az elemző kijelentette, hogy az unió értékei nem képezhetik vita tárgyát az európai kereszténydemokraták és a magyar tagpárt közti tárgyalásokon. A szocialisták Európai Parlament-i frakcióvezető-helyettese Magyarországra utalva rámutatott: a szervezetnek gondjai vannak bizonyos tagállamokban a demokrácia érvényesítésével. Mint mondta, szerfölött fontos, hogy a nemzeti szuverenitás szilárd jogállami normákra épüljön.

A svájci közszolgálati rádiónak és tévének, az SRF-nek kijelentette: a Fidesz néppárti tagsága attól függ, hogy ki lesz a Bizottság következő elnöke. Kelet-Európa egyik jó ismerője, Ulf Brunnbauer, a Regensburgi Egyetem tanszékvezetője az interjújában kifejtette: a tagpártok nagy része azt szeretné, ha Orbán Viktor maradhatna, mert az EPP-n belül a súlypont fokozatosan áttevődik a kontinens keleti része felé, errefelé pedig sokan rokonszenveznek a magyar vezető politikájával. Jóvátehetetlen törés a jelek szerint csupán Weber és Orbán között következett be, ám közben a miniszterelnök félrerakta a közigazgatási bíróságok tervét, amivel jelezni kívánta, hogy hajlandó elfogadni bizonyos követeléseket, ha visszaveszik.

A szakértő nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy megtörténik a megbékélés, mert fontos tisztségek sorsáról kell dönteni, azon kívül napirenden van a következő, hosszú távú költségvetés is, így a Fidesznek az az érdeke, hogy ne kelljen távoznia. Ám ha a párt nem szavazza meg Webert az EU végrehajtó testületének élére, akkor nagyon valószínű, hogy nem teljesül ez a vágya. Viszont: ha a konzervatívok valaki mást javasolnak a Bizottság elnökének, az nagyon elegáns megoldás lenne, és akkor az amellett szólna, hogy Orbánnak nem kell vennie a kalapját.

Der Spiegel: Európának nem szabad elárulnia az értékeit. Erre figyelmeztet egy tekintélyes elemző, miután a dán szociáldemokraták keményen migránsellenes programmal nyerték meg a hazai választásokat. Gerald Knaus, a berlini Európai Stratégiai Kezdeményezés nevű kutató intézet vezetője, a török–EU menekültügyi egyezmény értelmi szerzője nem gondolja, hogy Európa sokat átvehet a dán tanulságokból. Mert az igaz ugyan, hogy az egyszerű gondolatok vonzóak, mivel azt sugallják, hogy a megoldás egyáltalán nem olyan bonyolult. Csakhogy a dán szocialisták eddig is a legerősebb pártot alkották. Akik vesztettek, azok a jobboldali populisták, ugyanakkor több helyen is látványosan előre törtek a zöldek. Kapóra jött nekik, hogy a környezetvédelem lett a központi téma, márpedig itt nemigen tudnak mit mondani a demagógok, akik szerint nem szabad hisztériát kelteni az éghajlat körül.

A jelek szerint felismerte ezt az Osztrák Szabadságpárt is, amelynek új vezetője a környezetvédelmet akarja megtenni az egyik fő célkitűzésnek. A menekültprobléma önmagában már nem húzótéma. Nem jönnek a migránsok, így nehéz olyan képet sugallni, hogy Európa elvesztette az ellenőrzést e terület fölött. Nem mindenkinek van olyan bemesélő képessége, mint Orbán Viktornak (és akkora hívő tábora sincs, mint a jobboldali-nacionalista vezetőnek – a szerk. megj.)

Az viszont igaz, hogy a dán szociáldemokraták hatásosan elő tudták adni: van migrációs tervük. Választási kampányban ez mindenképpen jobb, mintha egyáltalán nem tudnának felmutatni semmit ez ügyben. Ám amit elővezettek, az a régi nóta: elriasztani a kérelmezőket, hogy maradjanak Európán kívül, de ez aligha lehet követendő út. Ehelyett az európai szociáldemokratáknak azt kellene szorgalmazniuk, hogy a görög szigeteken gyorsan és tisztességesen bírálják el a beadványokat, úgy hogy akinek nincs szüksége védelemre, azt vissza lehessen küldeni török földre. Viszont Európa ígéretének megfelelően át kellene venniük mindazokat, akiket líbiai táborokban kínoznak. A migrációt ellenőrizni kell, ám ezzel párhuzamosan teljesíthető és humános elképzelésekre van szükség. Mert aki eladja a lelkét, az a végén meztelenül áll a világ előtt. Ez a figyelmeztetés nem csupán a szocialistáknak szól.

Nem túl derűlátó a liberális világ jövőjét illetően Orbán Viktor kedvenc történésze – állapítja meg a Le Figaro. Yuval Noah Harari emlékeztet arra, hogy a múlt században három világnézet igyekezett választ találni az emberiség sorskérdéseire. A fasizmus úgy magyarázta a történelmet, hogy az a nemzetek közötti küzdelem, és olyan világhoz vezet, amelyben egyetlen csoport erővel legyűri az összes többit. A kommunizmus osztályharc eredményének tekintette a múlt alakulását, de ez esetben a jövő úgy jelent meg, mint amelyben mindenki egyenlő, csak éppen ennek ára a szabadság egy központosított rendszerben. A liberalizmus számára a történelem a szabadság és a zsarnokság csatája, a jövő az, hogy az emberek szabadon és békésen együttműködnek, minimális központi ellenőrzés mellett, igaz fennmaradnak bizonyos egyenlőtlenségek. A három közül mára már csak a liberális ideológia maradt fenn, ám az utóbbi időben egyre több politikai vezető és mozgalom kérdőjelezi meg a létjogosultságát. Kétségtelenül válságban van az eszmerendszer, de a helyzetet inkább úgy lehet jellemezni, hogy a kötelező menü helyét átveszi a svédasztal. Megjegyzendő, hogy a liberalizmus értelmezése sosem volt monolitikus, mindig csak ajánlotta a megfelelő magatartásformákat. De alapfeltételnek számít a szabad választás, a piacgazdaság, a demokrácia, mert anélkül gyorsan felüti a fejét a kegyencrendszer, az állami korrupció. Fontos a nemek egyenlősége, valamint az egyes országok bekapcsolódása a világgazdaságba. A populista mozgalmaknak az a közös vonásuk, még ha illiberálisoknak nevezik is magukat, hogy nem vetik el teljes egészében a liberalizmust. Inkább szemezgetni akarnak belőle.

Orbán Viktor azt állítja, hogy Magyarországon lehetségesek szabad választások, a kisebbségek jogainak, a sokszínűségnek és az egyéni érdekeknek a védelme nélkül is. Viszont a demagógok többsége állást foglal a békés nemzetközi viszonyok mellett – legalábbis szóban. A bevándorlásból ugyanakkor egyáltalán nem kérnek. Csak hát az a kérdés, hogy a liberalizmus alkotóelemeit el lehet-e választani egymástól, mivel azok nem életképesek egymás nélkül. Lehetséges-e Magyarországon demokrácia egyéni szabadságjogok híján? Az orbáni illiberális demokrácia vajon nem csupán a diktatúra elegánsabb megnevezése-e? Fennmaradhat-e a béke egy olyan világban, amelyben a határokon falakat húznak és erősödnek a kereskedelmi háborúk? Ha mindenki azt vesz ki a liberalizmus kínálatából, amit csak akar, az könnyen eredményezheti a rendszer felbomlását, mind nemzeti, mind nemzetközi keretekben. Csak az nem világos egy cseppet sem, hogy mi jön helyette.   

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.