Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. július 21. Az év 202. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737658. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Betegségünkre: bankkártyányi műanyagot eszünk meg hetente

Betegségünkre: bankkártyányi műanyagot eszünk meg hetente
Infovilág

A WWF és partnerei ma közzé tett tanulmánya szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg. A mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásáról még nem sokat tudunk, a WWF szerint azonban a természet és saját védelmünk érdekében meg kell állítani a műanyagáradatot.

(A jobb oldali képet Milos Bicanski készítette a WWF számára.

A WWF, az ausztráliai Newcastle-i Egyetem és a Dalberg fejlesztési tanácsadó közös elemzése azt vizsgálta, hogy a természetbe kidobott műanyagokból mennyi jut be az emberek szervezetébe. A jelentés riasztó adatokat közöl: ételeinkkel és italainkkal átlagosan 2000 apró műanyagdarabot fogyasztunk el minden héten. Ez havonta körülbelül 21, évente pedig több mint 250 gramm műanyag.

„Bár saját szemünkkel látjuk, hogy a műanyagszennyezés milyen problémákat okoz az élővilágban – tengeri és édesvízi állatok akadnak bele vagy fogyasztják el akár a nagyobb darabokat is, valamint elárasztják az élőhelyeiket –, azt eddig nem tudtuk, hogy miként hat ránk, emberekre a természetbe kijutó műanyag” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője. Az elemzés – melynek alapjául több mint 50 tanulmány szolgált – most feltárja, hogy mi mennyit fogyasztunk el belőle mikroműanyag formájában, és fontos lépés lehet annak megértésében, hogy a szervezetbe jutva milyen hatásai lehetnek.

A jelentés szerint a mikroműanyagokat elsősorban az ivóvízzel együtt fogyasztjuk el – és ebbe beletartozik a palackozott víz is. A szennyezettség azonban régiónként változik: az Egyesült Államok és India vizeiben például kétszer annyi műanyag található, mint Európában vagy Indonéziában. Az is kiderült, hogy az ételek és italok közül a legtöbb mikroműanyagot a tengeri gerinctelenek – például a kagylók és rákok –, a sör és a só tartalmazza. A műanyagszennyezésnek ráadásul gazdasági következményei is vannak: az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) ezt évi 8 milliárd dollárra becsüli.

A mikroműanyagok potenciális egészségügyi kockázataival már számos kutatás foglalkozik, de a legfontosabb, hogy a problémát a gyökerétől kezeljük: ha nem akarunk műanyagot fogyasztani, akkor meg kell állítanunk a sokmillió tonnányi műanyagáradatot, amit az ember (!) évente a természetre zúdít. Mindenki felelős: a kormányok, a vállalatok és a mindenekelőtt egyének.

A jelentés felhívja a kormányok figyelmét arra, hogy a műanyaggyártás egészére kiterjedően – a gyártóktól a fogyasztókig – lépjenek fel a műanyagszennyezés ellen. A WWF emellett az egyéneket arra buzdítja, hogy kerüljék a műanyag termékek – elsősorban az eldobható műanyagok – használatát, valamint írják alá a tengeri műanyagszennyezés ellen indított nemzetközi petíciót, amelyhez eddig már több mint félmillióan csatlakoztak.

Mikroműanyag a hazai vizekben

Az eddig vizsgált hazai folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot. A WESSLING Hungary Kft. – amely több mint 25 éve végez hitelesített környezeti vizsgálatokat Magyarországon – és partnerei a tavaly kezdődött “Parányi Plasztiktalány” kezdeményezésükkel a Duna, a PET Kupával együttműködésben a Tisza, valamint az Ipoly és a Rába mikroműanyag-szennyezettségét is megmérték.

A Dunában két mérést végeztek, és egy köbméterben 50 műanyagrészecskét találtak – az eddigi magyarországi mérések közül ez a legnagyobb érték, ráadásul a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. A Dunában a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilént, polipropilént és polisztirolt mutatták ki.

A Tiszán a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma egy köbméter vízben 4,9 volt, a Tisza-tóból származó mintában 23,1 (!) részecskét találtak. Az Ipoly egy köbméter vizében 1,7 részecskét mértek. A viszonylag alacsony mikroműanyagszint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális hatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki, ami akár napi 20,7 millió részecske is lehet.

„Akár a tengerekben úszó 150 millió tonna műanyagot nézzük, akár a mikroműanyag-szennyezettségben rekordot döntő Földközi-tengert vagy a hazai folyók szennyezettségét, a lényeg ugyanaz: a műanyag korunk egyik legnagyobb környezeti kihívása. Megoldásához mindannyiunkra szükség van – újszerű, újító alternatívák kellenek a helyettesítésére, a felhasznált műanyagok mennyiségét kemény szabályozásokkal kell csökkentenünk, megfelelő hulladékkezeléssel meg kell akadályoznunk, hogy a műanyagok a természetbe jussanak, valamint az újrahasznosítás arányának növelésére kell törekednünk. Ebben a vállalatoknak, kormányoknak és a fogyasztóknak is komoly szerepe van” – hangoztatta Antal Alexa.

 

Hamarosan a Tisza-tavat tisztítják a PET Kalózok

Az immár hagyományosnak mondható Felső-Tiszai PET Kupa sorozatot idén a Tisza-tavi futammal bővíti a környezetvédelem iránt elkötelezett Természetfilm.hu Egyesület. A június 14. és 18. között zajló vízi rendezvény keretében a csapatok Tiszafüredtől Kisköréig eveznek saját építésű pillepalack hajóikon, hogy megtisztítsák a folyót és a tavat a felhalmozódott, főként pillepalack hulladéktól. A szervezők előzetesen tizenkét különösen szennyezett területet mértek fel, a csapatok főként ezeken a szakaszokon gyűjtik a hulladékot. A rendezvény az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósul meg.

A Tisza-tó nagy vízfelülete, különleges élővilága, fejlett parti infrastruktúrája miatt ideális turisztikai célpont. Egy ilyen régióban kiemelten fontos, hogy ne zavarja semmi a kulturált időtöltést, pihenést. A PET Kalózok közel egy évtizedes munkájuk fontos elismerésének értékelték, amikor a Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatóság felvetette egy Tisza-tavi rendezvény lehetőségét. A PET Kupa admiralitása évek óta szakmai együttműködésben dolgozik az országos és regionális vízügyi igazgatóságokkal, ennek is köszönhető, hogy megrendezésre kerül az I. Tisza-tavi PET Kupa. A rendezvényen 7 hajós csapat indul, őket egészíti ki a vízi kenus és a szárazföldi biciklis különítmény. A csapatokat a közösségi adománygyűjtésből épült, pillepalackokon lebegő hulladékgyűjtő hulladékhajó, az  M.V. PETényi anyahajó kíséri.

A hulladékderbi, vagy ahogy sokan nevezik, a folyami flúgos futam a pillepalack hajók megépítésével indul. Ezt követően, vasárnap reggel Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója ünnepélyes megnyitó keretében indítja el a mezőnyt. A hajós akciót a Felső-Tiszai Búvár és Vízimentő Egyesület hajóegységei biztosítják. Az egyesület a PET Kupa 2013-as indulása óta ügyel a PET Kalózok épségére. A szervezők vasárnaptól mindhárom hulladékgyűjtő napra várják azokat a helybélieket, akik a szárazföldi gyűjtésben szívesen segítenének. A hulladékgyűjtéshez zsákokat és kesztyűket kapnak a résztvevők, a kerékpárokat a Tisza-tavi Kerékpáros Centrum biztosítja.

Az esemény szakmai partnere a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége és az NHSZ Tisza Nonprofit Kft., ennek köszönhetően az összegyűjtött hulladékok fele újrahasznosul és körforgásban marad.

Esténként ismeretterjesztő filmvetítés és előadások várják az érdeklődőket. A versenyt záró eredményhirdetésre és díjátadóra június 18-án 15 órától kerül sor. A PET Kalózok sok szeretettel várják az érdeklődőket!

Jelentkezés a szárazföldi kerékpáros különítménybe: Ivánfi Csanád +36 20 206 9194, ivanfi.csanad(kukac)gmail.com

A verseny tervezett programja.

További részletek az I. Tisza-tavi PET Kupáról.

A Tisza-tó hulladékhelyzetéről szóló cikk.