Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. július 19. Az év 200. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737656. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Mostantól Magyarországnak már „hitelez” a Föld

Mostantól Magyarországnak már „hitelez” a Föld Mostantól Magyarországnak már „hitelez” a Föld
WWF Magyarország

Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, a Föld éves tartalékai már június 14-én kimerültek volna. Ma a világ népességének négyötöde olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani.

A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus 1-jére esett a túlfogyasztás világnapja – az év hátralévő részében a Föld csupán „hitelezte” erőforrásait az emberiség számára. Az idén az is kiderült, hogy május 10-ére esett az európai túlfogyasztás napja. Magyarország június 14-én érte el a túlfogyasztás napját, egy héttel előbb, mint tavaly.

Vagyis ha a világon mindenki olyan életmódot folytatna, mint mi, magyarok, akkor az emberiség fogyasztása június 14-én lépte volna át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni, és több mint 2,2 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják igényeinket.

„Bár az európai országok között nem kiemelkedő, világviszonylatban Magyarország ökológiai lábnyoma rendkívül nagy. A legnagyobb környezetterhelés az energiafogyasztásunk, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból fedezzük. Ez az ország ökológiai lábnyomának mintegy kétharmada – ez olyan erdőterület, amely ahhoz szükséges, hogy a kibocsátott üvegházhatasú gázokat elnyelje. Jókora részt foglal el emellett az élelmezésünk, amely a lábnyomunk ötödéért felelős. A legfőbb ok a haszonállatok tartása, mivel számukra hatalmas legelő- és gabonaterületet kell fenntartani” – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatváltozás-programvezetője.

Túlzott fogyasztásunk következményeként természeti értékeink veszélybe sodródtak, és ez alól hazánk sem kivétel. Magyarországon a felszíni vizek kevesebb mint ötödének jó az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, ezáltal pedig a biológiai sokféleség is nagymértékben csökkent. Bolygónk és közvetlen környezetünk egészségétől azonban a saját létünk is függ: az egész világot tekintve a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra a többi között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában.

Az országonkénti lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. A következő a tavalyelőtt még első helyen állt Luxemburg (február 16.), az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.), Bahrein (március 10.) és Kuvait (március 11.). A lista másik végén vannak azok az országok, amelyek ennél sokkal jobban teljesítenek, és december közepe-vége felé érik el a túlfogyasztás napját: ilyen például Marokkó, Indonézia, Niger, Mianmar és Kirgizisztán. Persze vannak országok, amelyek ennyi idő alatt sem használják fel az egy évre elegendő erőforrásokat, például Eritrea, Burundi, a Kongói Köztársaság, Banglades vagy Madagszkár.

A fenntarthatóságra mindenkinek törekednie kell: kormányoknak, döntéshozóknak, vállalatoknak és egyéneknek egyaránt. Magánemberként már kis lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük a Föld természeti értékeit.

„Húsfogyasztásunk mérséklése, az egyszer használatos műanyagok kiiktatása, a szezonális étkezés olyan apróságok, amelyek komfortérzetünket nem csökkentik, környezetünknek és pénztárcánknak azonban hosszú távon kedveznek” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Bővebb információ a fenntartható életmódról: https://wwf.hu/tulfogyasztas – tessék kattintani!