Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. július 19. Az év 200. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737656. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbánék csapást mérnek a tudomány, a kutatás szabadságára

Orbánék csapást mérnek a tudomány, a kutatás szabadságára Orbánék csapást mérnek a tudomány, a kutatás szabadságára

Miként kell eljárni a jobboldali populistákkal? Ezt kérdezi a Die Welt című, nagy példányszámú, konzervatív német napilapban megjelent vendégkommentárjában Jean-Martin Büttner, a svájci Tages-Anzeiger véleményrovatának a vezetője, és hazája, Svájc sajátos megoldási módjára hívja fel a figyelmet.

A szerző a kontinensen széttekintve azt látja, hogy Franciaországban Marine Le Pen nyomul, Angliában Nigel Farage arat diadalt, Itáliában Matteo Salvini győz, Magyarországot pedig Orbán Viktor uralja. Ausztriában ugyanakkor megbukott az a kísérlet, amellyel a jobboldali nemzeti Szabadságpártot be akarták vonni a konzervatív kormányba. A német pártok pedig azon fáradoznak, hogy a lehető legnagyobb távolságot tartsák az Alternatíva Németországnak elnevezésű párttól.

Bevonni vagy kizárni? Melyik eljárás adja a tartósabb megoldást? Vagy másképpen fogalmazva: azt a pártot, amelyet távol tartanak a hatalomtól, áldozatként jutalmazni fogják-e a választók? Németország és Ausztria – írja Büttner – már megadta a választ: aki lepaktál a kemény jobboldallal, és bevonja azt a kormányba, az olyan párttal kénytelen együttműködni, amely kormányzásképtelen, és a botrányok adják az arcélét. Ezzel bemocskolódik az egész kormány.

Svájc különleges eset. Az első olyan európai ország, amelyben az amerikai Republikánus Pártra emlékeztető jobboldali, nemzeti, ugyanakkor neoliberális párt megerősödött, több választást megnyert, és évtizedeken át meghatározta az ország politikai napirendjét. A Svájci Néppártról, az SVP-ről van szó. A politikai rendszer nehezen barátkozott meg ezzel a szélsőjobbos párttal, de miután ez a párt immár nem állíthatja, hogy távol tartják a hatalomtól, hanem jól nyomon lehet követni a képviselőinek a kormányzati tevékenységét, a pártot övező varázs szétoszlatható. Svájcban állandó nagykoalíció működik, amelynek a döntéseit gyakori népszavazásokkal korrigálják. Eddig mindig bevált az a módszer, hogy a különböző politikai erőket sorra bevonták az irányításba: a katolikus kisebbség pártját, majd a szociáldemokratákat, és aztán az SVP-t is. Ez a rendszer azonban nem exportálható, különösen nem Ausztriába és Németországba, ezen országok fasiszta múltja miatt – jegyzi meg a kommentátor. Kitér arra is, hogy az SVP brutalizálta a svájci politikai légkört. Brutalizálás alatt azt érti, hogy a többi párt állandóan a saját álláspontjának a megvédésére kényszerül, a média pedig reflexszerűen ráugrik az SVP által fölvetett témákra. A párt azonban a három legutóbbi regionális választáson súlyos veszteségeket szenvedett, mert a kampányt olyan téma uralta, ami ellen nem lehetett rohamot intézni: nevezetesen a klímavédelem.

Egyre nagyobb létszámú tüntetéseken tiltakoznak a csehek Andrej Babis ellen. A korrupciós ügyekkel vádolt milliárdos miniszterelnök nacionalista frázisokkal vág vissza, és az Európai Uniót támadja – írja elemzésében a Der Spiegel című német hírmagazin. A szerző megállapítja, hogy a kormányfő már időtlen idők óta a hatalmi elithez, az establishmenthez tartozik. A kommunista időkben magas rangú funkcionárius és az állambiztonság munkatársa volt, az 1989-i fordulat után pedig ellenőrzést szerzett az Agrofert konszern fölött. Hogy miként lett milliárdos, soha nem tisztázódott. Ennek ellenére ez az ember választást tudott nyerni az establishment és a korrupció elleni harc jegyében, az Elégedetlen Polgárok Akciója – cseh rövidítéssel ANO – nevű párt élén. Most azonban mind többen mennek ki az utcára tiltakozni. Kezdetben Babis jól állta a sarat, kedélyesen beszélt, gúnyos megjegyzéseket tett. Időközben azonban egyre idegesebb lett, ostobaságnak, hazugságnak nevezte a tüntetéseket, a róla szóló, elmarasztaló tartalmú EU-jelentéseket botrányosnak és inkompetensnek, a cseh emberek és a cseh vállalkozások elleni támadásnak minősítette. A csehek közül sokan aggodalommal figyelik az unióellenes retorikát – írja a Der Spiegel. Idézi Martin Fendrych kommentátort, aki szerint felettébb kockázatos lenne, ha Csehország Orbán Magyarországának az útjára lépne.

Az Orbán-kormány saját ellenőrzése alá akarja vonni a Magyar Tudományos Akadémiát, de növekszik az ellenállás – írja beszámolójában a müncheni Süddeutsche Zeitung. Ismerteti a kormány elképzelését, miszerint olyan testület irányítása alá helyeznék a kutatóintézeteket, amelynek az összes tagját Orbán nevezné ki. Hivatalosan a hatékonyság növelésének a szempontjára hivatkoznak, de a bírálók és az érintettek szerint a kormány törekvése csapás a tudomány, a kutatás szabadságára, és a közélet lehetőleg minden területének egy vonalba állítását célozza.