Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. július 19. Az év 200. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737656. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Budapestiek a hajléktalanokról: emberként kell bánni velük

Budapestiek a hajléktalanokról: emberként kell bánni velük
Infovilág

A Political Capital az ELTE PPK Szociálpszichológiai Tanszékével és a Menhely Alapítvánnyal együtt reprezentatív közvélemény-kutatásban mérte a budapestieknek a hajléktalansággal kapcsolatos magatartását, különös tekintettel a hajléktalanok kriminalizálását lehetővé tevő alaptörvény-módosításra. A teljes kutatási jelentés itt elérhető.

A kutatás szerint a fővárosiak jó háromötöde nem tartja elfogadhatónak azt a hajléktalanságot kriminalizáló alaptörvény-módosítást, amelyet június 6-án az alkotmánybíróság is megerősített. Közöttük is kifejezetten magas (42%) azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tartják elfogadhatónak a szabályozást. Ugyanakkor 29% szerint valamilyen szinten elfogadható a rendelkezés.

A fővárosiak döntően kétkedők az alaptörvény-módosítás hatékonyságával kapcsolatban is. Bő háromnegyedük úgy véli, hogy a változtatás valójában csak elrejti, nem pedig megoldja a hajléktalanság problémáját.

Az érzelmeket tekintve a budapestiek többségében a hajléktalanok problémái jellemzően sajnálatot és együttérzést keltenek. Harag és megvetés alig jellemzi őket. A kérdésekben szereplő három negatív érzelem (undor, megvetés, harag) közül az undor átlagos értéke a legmagasabb, de erről is csupán minden hatodik mondta, hogy valamennyire jellemző lenne rá.

A hajléktalanság kezelését illetően szinte minden budapesti fontosnak tartja, hogy a hajléktalanok emberhez méltó életkörülmények között éljenek, legyen hol megszállniuk, és erre az államnak, az önkormányzatnak törekednie kell. A megkérdezettek közel kétharmada teljes mértékben egyetértett az erre vonatkozó két állítással.

A hajléktalanoknak a közrendre, illetve a közegészségügyre vonatkozó fenyegetését eltérő mértékben ítélik meg a budapestiek. A hajléktalanokkal kapcsolatos közegészségügyi kockázatot jóval magasabbnak ítélik, mint a közbiztonságit. Miközben a megkérdezettek csupán 5 százaléka értett egyet teljes mértékben azzal a kijelentéssel, hogy a hajléktalanok súlyosan fenyegetik a közrendet és a közbiztonságot, a közegészségügyi fenyegetésről már 19% gondolta ugyanezt.

A politikai-ideológiai hovatartozásnak döntő szerepe van a hajléktalanság és a hajléktalanokkal kapcsolatos szabályozás megítélésében. Az alaptörvény-módosítás elfogadhatósága a jobboldali-konzervatívok körében lényegesen magasabb, mint más csoportokban. A hajléktalansággal kapcsolatos általános érzelmek vonatkozásában is érdemi eltérések tapasztalhatók a politikai-ideológiai csoportok között. A pozitív érzelmek (sajnálat, együttérzés) leginkább a baloldali-liberális beállítottságú budapestieket jellemzi, legkevésbé a jobboldali-konzervatívokat

A politikai-ideológiai önbesorolás mellett kétféle beállítódást is vizsgált a kutatás: a tekintélyelvűséget és a szociális dominancia orientációt. Az eredmények alapján minél tekintélyelvűbb valaki, vagy minél inkább helyesli a más csoportok feletti dominanciát, annál elfogadhatóbbnak tartja a hajléktalanokkal szemben akár az erőszakot is.