Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2019. július 15. Az év 196. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737652. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Széntelenül szüntelenül

Széntelenül szüntelenül Széntelenül szüntelenül
Greenpeace-közlemény

A magyar kormány napokban megjelent nyilatkozatai nem mutatnak egységes és világos álláspontot az EU karbon-semlegességére vonatkozóan. Szakmai szervezetek egyértelmű elköteleződést várnak a magyar kormánytól a klímaválság elleni fellépésben az Európai Tanács ma kezdődő ülésén.

A GreenDependent Intézet, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország szerint a magyar kormány hivatalosan csatlakozzék azon tagállamok sorához[1], amelyek kiállnak amellett, hogy az EU 2050-re karbon semlegessé váljék a Párizsi Megállapodás szellemében. Ezt az elköteleződést mielőbb meg kell lépnie Magyarországnak, és ennek tükröződnie kell a magyar kormány 2030-ra vonatkozó középtávú és 2050-re vonatkozó hosszú távú éghajlat- és energiapolitikájában, a nemzeti vállalásokban, a tervekben és leginkább a konkrét intézkedésekben. A klímavédelemhez és a karbon-semlegességhez azonban a kormány nyilatkozataival ellentétben nincs szükség a Paks II. beruházásra sem.

Az uniós tagállamok állam- és kormányfői az Európai Tanács június 20–21-i ülésén vitatják meg az Európai Unió klímastratégiáját. Ezért a szervezetek közös nyílt levélben fordultak a magyar kormányfőhöz, hogy tegyen lépéseket az alábbiak szerint:

– az Európai Tanács ülésén támogassa, hogy az EU 2050-ig váljon karbonsemlegessé;

– a hazai közép- (2030) és hosszú távú (2050) éghajlat- és energiapolitikai tervek legyenek összhangban az EU 2050-ig vállalt karbon-semlegességével. Ez jelenjék meg a nemzeti kibocsátás-csökkentési célkitűzéseinkben és intézkedéseinkben.

A kormány a napokban tett nyilatkozataiban kiállt[2] amellett, hogy „Magyarország 2050-re azon államok közé tartozzék, amelyeknek lehetősége lesz az általuk felhasznált energia karbon-semleges előállítására”.

Ezzel szemben a miniszterelnök június 17-i parlamenti nyilatkozata alapján Magyarország közös, egyelőre nem ismert tartalmú V4-álláspontot visz az Európai Tanács ülésére. Ez aggodalomra ad okot, tekintve, hogy a V4-tagállamok egy része egyelőre inkább ellenzi az EU 2050-es karbon-semlegességét.

A szakmai szervezetek ezért egyértelmű és valódi elköteleződést várnak az EU és hazánk karbon-semlegessége mellett a magyar kormánytól.

Magyarországnak az Európai Bizottság javaslatai alapján is sokkal ambiciózusabban kell cselekednie az EU-s klímacélok teljesítése végett. Ez derül ki a Bizottság június 18-i értékeléséből, amelyben a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezetét is véleményezte.[3] A NEKT, amelyet a kormánynak ez év végéig kell véglegesítenie, 2030-ig határozza meg, hogy Magyarország milyen intézkedéseket tesz az éghajlat védelmében és az energiarendszere átalakítása terén. A Bizottság javaslatai egybecsengenek a szakmai szervezetek által 2019. március végén készített észrevételekkel[4], amelyben a fosszilis energia támogatásának és a szén felhasználásának teljes kivezetését, az energiahatékonysági és a megújulóenergia-célszámok növelését, és az ezekkel kapcsolatos intézkedések erősítését sürgették.

Az éghajlatváltozás miatt már ma is minden évben 80 milliárd forint gazdasági kára van az országnak, amihez még hozzáadódnak a hatalmas egészségügyi és környezeti károk is.[5]Ezért a szervezetek a kormányfő egyértelmű elköteleződését várják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és annak mérséklésében. Ez Magyarország gazdaságának és a társadalmi jólétének érdeke.

[1] Magyarország a 22. uniós tagállam lenne, amely támogatná a 2050-es EU karbonsemlegességet, ld. https://www.euractiv.com/section/climate-strategy-2050/news/hungary-says-no-climate-neutrality-without-nuclear-but-backs-eu-target/