Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. július 19. Az év 200. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737656. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hova lettek a fényképek a holokauszt idejéből?

Hova lettek a fényképek a holokauszt idejéből?
(Tudósítónktól)

A holokausztfoto.hu civil önkénteseiből álló csoport kutatókkal, történészekkel közös nyilvános szakmai fórumon jelentette be a holokausztfoto.hu honlap megnyitását Budapesten. A csoport célja összegyűjteni és internetes katalógusban elérhetővé tenni minden, már fellelhető és csak később előkerülő olyan fényképet, amely a magyarországi holokauszt történeteit ábrázolja. (Nyitó képünkről: a felvétel 1944-ben, a lengyelországi Oświęcimben, az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban készült.)

Eltűnhet-e hatszázezer ember nyom nélkül? 1944-ben sok százezer magyarországi zsidónak kellett előbb sárga csillagot viselnie, gettóba vagy csillagos házba költöznie, mielőtt minden településről összeszedték, kifosztották majd elhurcolták őket – legnagyobb számban a biztos halálba.

Minderről az ország szeme előtt játszódó eseménysorozatról alig-alig ismerünk fényképeket. Pedig akkoriban a fotózás már elfogadott középosztálybéli hobbi volt, igen sokan rendelkeztek fényképezőgéppel, s készítettek fotókat még a háborús időkben is.

A szemük előtt játszódó deportálásokat viszont vagy nem örökítették meg, vagy ha igen, később a képeket eldugták, megsemmisítették – nem tudható. Csak az, hogy nagyon kevés fotón tudjuk bemutatni a történteket, ráadásul a meglévő képek sem mindig hozzáférhetőek vagy közismertek.

A mindinkább a vizualitásra építő kultúrában azonban különösen fontos lenne, hogy bemutathassuk képeken is az eseményeket. Tankönyvek, filmek, internetes oldalak, történettudományi tanulmányok vagy blogok lehetnének sokkal hatásosabbak, ha több képet tudnánk megmutatni.

Mit akarunk? A holokausztfoto.hu célja, hogy felkutassa és összegyűjtse a magyarországi holokauszt fotóit a lehető legteljesebben, s ezeket egy internetes oldalon katalógusszerűen közzé tegye, megjelölve azt, hol érhetőek el a képek jogszerűen.

Eddig ezt miért nem csinálta meg senki? A magyarországi történeti muzeológiának és fotótörténetnek elévülhetetlen érdemei vannak a fényképek felkutatásában, de eddig senki sem törekedett a teljességre és a képek nyilvánossá tételére. Csak a trianoni határokon belül közel 600 ezer embert bélyegeztek meg, akiről mindössze pár tucat képet ismerünk. A meglévők viszont unásig ismétlődnek, elveszítve erejüket.

Mit gyűjtünk? Mindent gyűjtünk. Honlapunk a teljességre törekszik a tárgykörben, a közismert és a nyilvánosságra eddig nem került fotókat egyaránt megmutatjuk.

Mit nevezünk „holokausztfotónak”? Azokat a fényképeket tekintjük „holokausztfotónak”, amelyeken a zsidóellenes diszkrimináció, az antiszemita törvényhozás hatásának jelei láthatóak. A sárga csillag viselésétől kezdve a gettóba záráson át a deportálásig. Ilyenek a munkaszolgálatról, a koncentrációs táborokban készült és más gyilkosságokkal kapcsolatos felvételek is. A kritériumaink egyszerűek, „holokausztfotó”, ami zsidók/romák diszkriminációját ábrázolja és a történelmi Magyarországon készült 1938–48 között, vagy ami magyarországi zsidók külföldi meghurcolását mutatja be ugyanebben az időszakban. Ám ezeket a határokat rugalmasan kezeljük, így felvesszük a katalógusba a numerus clausussal, egyetemi atrocitásokkal kapcsolatos képeket éppen úgy, mint például az 1930-as évek antiszemita incidenseiét. Tettesek nélkül nem történhetett volna meg a soá, de mivel az elkövetők kategóriája túlságosan kibővítené a gyűjtőkört, a magyar kormányokat, a belügyi szervezetek tagjait, a megszálló német csapatokat stb. ábrázoló fotók feldolgozását nem tekintjük elsődleges feladatunknak.

Honnan akarunk képeket? Mindenhonnan, ahol minket érdeklő kép lehet. Közintézményektől: MNM, MNL, OSZK, Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, BFL, egyházi levéltárak, HDKE, Magyar Fotográfiai Múzeum, megyei levéltárak és múzeumok, MTI stb. Magángyűjteményekből, publikus és eddig nyilvánosságra nem került fotókat is várunk. Az 1944–49-es évek sajtójából, a lapokban megjelent fotók szintén részei lesznek a katalógusunknak. Külföldi gyűjteményekből: Bundesarchiv, Yad Vashem, US Holocaust Memorial Museum, Cfat – Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Múzeuma, Wiener Library, Dunaszerdahely, Pozsonyi Múzeum stb. Külföldi privátgyűjteményektől és fotóügynökségektől

Hogyan működik? A holokausztfoto.hu honlapra feltöltött képsorozat mindenki számára elérhető. Az oldal nem szerzi meg a képek jogait, csak összegyűjti és elvezeti az érdeklődőket a tulajdonosokhoz. Ezzel is segítve a kisebb-nagyobb gyűjtemények szélesebb körben való megismertetését.

A holokausztfoto.hu honlapon regisztrálást követően mindenki feltöltheti fotóit vagy fényképmásolatait.

Mit csinálunk még? Tervezünk egy fotókon alapuló heti blogot, kiállításokat, beszélgetéseket, kerekasztalokat a fotókról és a fotósokról, a holokauszt helyi történéseiről. Későbbiekben: audiovizuális honlap, tananyag-fejlesztés, fotókon szereplő helyszínekre „városi túrák” szervezése.

Ki használhatja a gyűjteményt? Gyűjteményünket mindenki használhatja, akinek munkájához, tanulmányaihoz szüksége lehet rá. Aki érdeklődik a korszak iránt. Aki többet akar tudni a történelemről. Reményeink szerint új, eddig ismeretlen fotók is előkerülnek és tulajdonosaik, megőrzőik szívesen küldik el számunkra képeiket ezzel is gazdagítva a közös örökségünket. Ugyancsak elképzelhető, hogy helyi kis közösségek a településükön készült fotók nyilvánossá válásával maguk kezdik rekonstruálni és újólag, nemzedékről-nemzedékre, feldolgozni közösségük múltját.

A csoport tagjai: Tamási Miklós szerkesztő; Szlávy Adrienne családfakutató; Lénárt András történész; Kelemen Ágnes doktorandusz; Dési János újságíró.

Szakmai partnerek és támogatók a kezdetektől: Jalsovszky Katalin muzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum ny. munkatársa); Csősz László történész, MNL; Dombi Gábor újságíró, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem PhD-hallgatója; Harsányi László közgazdász, kutató; Karsai László professzor, történész, Szegedi Tudomány Egyetem; Molnár Judit történész, Szegedi Tudomány Egyetem, tanszékvezető; Szita Szabolcs történész, Holokauszt Dokumentációs Központ Emlékgyűjtemény volt igazgatója; Toronyi Zsuzsanna muzeológus, Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója; Varga János filmtörténész, Magyar Nemzeti Filmarchívum.

Kapcsolat: [email protected],