Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. július 19. Az év 200. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737656. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hazám-díjasok, Értékteremtők – egy kötetben

Hazám-díjasok, Értékteremtők – egy kötetben
Kulcsár László

Egyszerre büszke és szomorú e sorok írója, miközben régi és kitüntetetten kedves kolléganője legfrissebb kötetét lapozza-olvasgatja. László Ágnes immár hatodik alkalommal nyújthatta át az Értékteremtők című portrékötetét a minap zárult könyvhéten, miután az ugyancsak kolléga Hovanyecz Lászlónak, a 2000-ben alapított Hazám-díj kitüntetettjei krónikásának minden ereje elfogyott, és azóta Ágnes folytatja a krónika írását. Büszke a krónikás azért, mert lassanként két évtized óta szerencséje lehetett kiválóságok sokaságával találkozni, és szomorú, amiért közülük évről évre egyre kevesebben vehetnek részt a frissen díjazottak ünneplésén.

Lapunk régóta beszámol a harmincöt tudós és közéleti személyiség által 2000-ben alapított XXI. Század Társaság kimagasló kezdeményezéséről, a 2001 októberében alapított Hazám-díj évenkénti átadásáról. Azok a magyar kiválóságok kap(hat)ják itthonról és határainkon túlról, akik értékőrző és értékteremtő életművük által kimagaslanak kortársaik sorából – miként Varga Gyula professor emeritus hagyományosan magas színvonalú méltató mini portréiból megtudhatta anno a közönség.

„Értékteremtőit öleli keblére a haza” – ezzel a címmel foglalta össze lapunk a hagyományosan a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban megtartott (reménykedjünk, hogy az idén is a Károlyi-palota lesz a Hazám-díjak átadásának a helye!) tavaly novemberi eseményt.

László Ágnes az idei Értékteremtőkkel a 12. kötetét (az első hat riport-, interjú-, dokumentumkötet, monográfia volt) ajánlja az olvasó figyelmébe, elvégre csak nagyon kevesen lehettek jelen a meghitt, szívet-lelket melengető, elmét büszkévé csiszoló ünnepségen a PIM dísztermében. Aki mégis csak befért mint a közönség tagja, az egy kicsit (nagyon is!) a tudományok és művészetek áldott teremtményeivel találkozhatott, és legszívesebben keblére ölelte volna e kiválóságokat, vagy ha azt nem cselekedhette is, hát kezet szorított volna valamennyivel. Kitüntetettekkel és köszöntőkkel egyaránt.

És ha elég figyelmes volt is, nyomban rájött: a köszöntő közönség soraiban ott vannak még azok – igaz, erősen fogyatkozó számában –, akik esztendővel, esztendőkkel azelőtt vehették át a Hazám-díjat. A teljes névsor tanulmányozható László Ágnes legújabb portrékötetének elején, a további jó kétszáz oldalon viszont azok szólalnak meg, akiket társadalmi elismertségük alapján Hazám-díjra érdemesített a kuratórium: Beer Miklós püspök, Csikai Miklós kertészmérnök, Eötvös Péter zeneszerző, karmester, zenepedagógus, Gombár Csaba szociológus, politológus, Mészáros Márta filmrendező-forgatókönyvíró, Ráday Mihály operatőr, rendező, tévés szerkesztő, Tolnai Ottó író, költő, műfordító.

Ismert, jól ismert személyiség valamennyi. Tudjuk a püspökről, hogy ő nem a harcos, a „sziszegő kereszténység” (Esterházy) papja. Együttérző és „ingerlő szerénységét” sokan nem is bocsátják meg neki. Bírálói és ellenségei egyaránt vannak – mint bármely hétköznapi embernek, akik közül bár Beer Miklós nem kíván kitűnni, mégis kiemelkedik – derül ki portréírójának, László Ágnesnek a soraiból.

Csikai Miklós is – akárcsak a többi Hazám-díjas – egész szerzői ívet kapott a kérdező újságírótól, aki a tőle megszokott lendítő kérdésekkel segít elmélyülni alanya múló éveiben, miközben nem csupán személyisége, hanem az általa megélt kor is kirajzolódik a portré-interjúból.

Hazánk világszerte legnevesebb magyar muzsikusát is megismerhetjük; ha a dallamok és kották áldott lelkű művészeit kellene sorolni a huszadik századból, Bartók és Kodály után minden bizonnyal Eötvös lenne a harmadik, aki nagy-nagy szerencsénkre itt van velünk a 21. században is, elvégre még csak 75 esztendős – tele dallammal és lendülettel, kire Európa legnagyobb zenekarai várnak – és zeneszeretők milliói a nagyvilágban.

Néhány év óta Varga Gyula professzor emeritus méltatja a Hazám-díj kitüntetettjeit. Mielőtt László Ágnes interjúját ajánlanánk Gombár Csabával, álljon itt néhány mondat a laudációból: „…Meggyőződéses liberális! Az emberi szabadság szépségének és értelmének hitszónoka! Idegen tőle a harci düh, de ostorozza a gyengéknek a politikába is beépült fegyverét, a gyűlölködést. Mint írja: „A politikailag korrekt beszéd az, hogy legalább szavainkkal ne sértsünk másokat.“

Hadd írjam ide: Mészáros Márta számomra csodalény. Elképesztő mennyiségű energia, akarat, tudatosság lobog ebben a törékeny asszonyban, akit a diktatúra és a magánéleti tragédiák egyaránt úgy megkínoztak, hogy más a töredékétől is kirepült volna az élet centrifugájából. Hét nyelven beszél, hatvannál több filmet rendezett, könyveket írt, előbb tüntették ki külföldön, mint itthon… És ha bárki többet (a lényeget!) szeretné megtudni Mészáros Mártától, annak jó szívvel ajánlom László Ágnes interjúját a rendező asszonnyal, akinek legújabb filmjét – Aurora Borealis – Északi fény – azokban a napokban is adták a mozik, amikor Hazám-díjat kapott.

A képen: gyülekezik a kitüntetési ünnepség közönsége a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében.

A film világából érkezett a Károlyi-palotába Ráday Mihály is; apja a nagyszerű filmszínész, a gyönyörű beszédű (ezért Kazinczy-díjas) rádiós, kinek a fia már tovább lépett, és filmoperatőrként, rendezőként, tévészerkesztőként, mindenekelőtt pedig okos nyugalommal érvelő városvédőként ismert. Misi, mert újságíró-körökben ez a megszólítás dukál neki, a Hazám-díj okán adott interjújában is hű marad önmagához: „A már meglévő értékeinket meg kellene tudnunk becsülni és védeni…” Hányan vallják ugyanezt, ám gyakorta egyre inkább hiába: napjaink mindent földúló politikai akarata hetente csavarja ki a városvédő Pallas Athéné kezéből a dárdát…

Legutóbbi Hazám-díjasaink között csak a névsorban utolsó Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő és műfordító. Kiáltásnyi távolságra él a szerb–magyartól, Palicson. Túlzás nélkül állítható: szerencsés alkotó, az 1960-as évek óta jelennek meg kötetei nem csupán anyanyelvén, hanem szerbül, franciául, németül is, kezdve a Homorú versekkel (ezzel a kötettel debütált), folytatván gyermekversekkel, drámákkal, esszékkel, kisebb-nagyobb prózai művekkel. Róla is sokat írtak, írnak, méltatták és méltatják, hisz’ a többi között József Attila-, Ady Endre-, Weöres Sándor-, Radnóti Miklós- meg Kossuth-díjjal is elismerték munkásságát, most pedig a Hazám-díj lett életművének újabb koronája.

Az ám, újólag gratulálunk mind a hét kitüntetettnek, és köszönjük László Ágnesnek a velük folytatott izgalmas, sok újat adó beszélgetéseket.

(Értékteremtők – Kossuth Kiadó, 2019)