Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. július 19. Az év 200. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737656. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán valójában nem populista, hanem etnonacionalista

Orbán valójában nem populista, hanem etnonacionalista Orbán valójában nem populista, hanem etnonacionalista
Szelestey Lajos

Heller Ágnes szerint Orbán Viktor valójában nem populista, mert a populisták demagógok ugyan, de a nép oldalán állnak – nyilatkozta a 171 éve alapított osztrák polgári-liberális Die Presse című napilapnak. A magyar miniszterelnök ezzel szemben etnonacionalista, aki a nép helyett a nemzetet részesíti előnyben. A rendszer pedig demokratúra, akár csak az oroszoknál, törököknél vagy az egyiptomiaknál.

Orbánra ezen felül még az is jellemző, hogy létrehozta az „új gazdagok” oligarchiáját. A filozófusnő mindezt a Goethe Intézet egy éven át tartott on-line vitájában fejtette ki, amelynek témája a populizmus emberképe volt, és amelyben felkért, nemzetközileg ismert személyiségek mondják el  véleményüket.

A véleménycsere egyik osztrák vitavezetője úgy látja, hogy a populistákat tekintélyelvű emberkép jellemzi: haszonelvű gondolkodás és az, hogy az embereket szükségszerűen erős vezetőnek kell irányítania. Azt viszont egyelőre még ő sem tudja, miért ragaszkodnak a hívek a populistákhoz még a rengeteg botrány után is. Illetve azt gondolja, hogy a titok nyitja az erős meggyőződés.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung összefoglalója brutálisnak nevezi, hogy a francia elnök és a spanyol miniszterelnök egyszerűen átgázol az Európai Parlamenten, aminek azután a csúcsjelöltek isszák meg a levét. Amiről szó van, az az, hogy a két politikus ösztönzésére a szocialisták és a liberálisok frakcióvezetője a héten közölte a konzervatív Weberrel: nem támogatják, hogy ő legyen a Bizottság következő elnöke.

A bajor politikusnak egyebek közt a szemére hányják, hogy éveken át védte Orbán Viktort, és nem vált javára az a cirkusz sem, amit párttársa, Seehofer tavaly nyáron rendezett a migráció ügyében. Ugyanakkor az ellentábor hírek szerint nem ellenzi, hogy a Néppárt valaki mást jelöljön, de az EPP frakcióvezetőjéről hallani sem akar a középbal. Pár napja éppen Macron dobta be Barnier, illetve Merkel nevét.

Vagyis csütörtökön úgy kezdődött a csúcsértekezlet, hogy Weber semmiképpen sem tudott koalíciót összehozni a közös célok, illetve saját támogatására. A Tanácsban 11 állam- és kormányfő volt ellene, köztük Orbán Viktor. Merkel úgy reagált, hogy akkor viszont Timmermans és Vestager is búcsút inthet a terveinek. Macronnak ez azonban jól jön, mert ő ellene van az egész csúcsjelölti rendszernek. A Néppártban most düh és dac tapasztalható, mondván, nem engedik, hogy a francia elnök szétverje az európai pártrendszert. Weber abban bízik, hogy a vasárnapi újabb csúcsig gyengül az ellenállás személyével szemben, mert azon már a Tanács szembesül a Parlamenttel. Mindenesetre több más név is forgalomban van, így Merkelé is.

Július 2-án az EP megválasztja új elnökét, és jó lenne, ha olyasvalaki kapná meg a tisztséget, aki túl tud lépni a pártpolitikai megfontolásokon és erős Európát akar. Ez növeli Verhofstadt esélyeit. A kereszténydemokraták is mögé állhatnak, cserében pedig kérhetik, hogy Weber legyen Juncker utódja. Vezető konzervatívok azonban tudják, hogy erre nem sok reményük van.

A készülőben lévő varsói gettómúzeumnak ugyanaz a baja, mint a Sorsok Házának: az, hogy csupán a holokauszt bizonyos, kiválasztott aspektusára összpontosít, másokat viszont elhanyagol, mert azok kényelmetlenek a jelenlegi kormány számára. Így foglalta össze véleményét az új lengyel kiállításról a brit The Guardianben a Tel-avivi Egyetem egyik történészprofesszora, aki évekig dolgozott a Jad Vasem Intézetnek. A tudósítás megjegyzi, hogy a varsói központot még évekig nem nyitják meg, de máris hatalmas viták középpontjában áll, miután a PiS ellen az a vád, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan újra akarja írni a történelmet.

A lengyeleknél a helyzetet bonyolítja, hogy a múzeum fő szakértője egy izraeli szakember, aki azt állítja, hogy nem lesz semmi gond a tárlat hitelességével, és senki sem akarta semmire sem rávenni a hatalom részéről. A másik oldal ezzel szemben úgy véli, hogy itt a múlt szándékos eltorzítását lehet tetten érni, ám a történelem nem svédasztal, amelyről mindenki a kedve szerint válogathat.

A kiállítás helyszíne egy volt gyerekkórház lesz, ahol a gettó idején rengeteg fiatalt kezeltek. A megnyitást 2023-ra, tehát az egykori lázadás 80. évfordulójára tervezik. Az alapgondolat az, hogy a lengyelek és zsidók ugyanannak a zsarnokságnak az áldozatai voltak, bár nem ugyanabban a mértékben. A már idézett tel-avivi professzor viszont visszautasította a közreműködést, mert úgy ítéli meg, hogy lengyel részről csupán az izraeli jóváhagyást igyekeztek megszerezni a történelem manipulálásához.

Az európai zsidók ellenállnak az egyre erősödő antiszemita hullámmal szemben, bár mint egy EU-felmérés tanúsítja: immár nem érzik magukat biztonságban – írja a Time. A jelenség táptalaja egyrészt a szélsőjobbos fehér felsőbbrendűség, illetve Izrael ostorozása a szélsőbalon. Azonkívül rengeteg migráns érkezik, jórészük muzulmán, aki ellenséges a zsidó állammal, sőt, időnként még a zsidókkal szemben is. Ezt csak tetézi, hogy a közösségi hálón nincs akadálya a gyűlölet és az összeesküvés-elméletek terjesztésének. Mindennek ellenére van remény, mert a közvélemény, valamint a politika is felveszi a kesztyűt. Számtalan társadalmi felvilágosító kampány kezdődött, az eredmény persze csak évek múlva várható.

A legkeményebb antiszemiták a szélsőjobbon vannak, és lassan beszivárognak a politika fő áramlatába. Magyarországon a szélsőséges Orbán kampánya Soros ellen alig leplezett antiszemitizmust takar. Európa legliberálisabb államában, Svédországban pedig már-már politikai legitimitást kapott egy szélsőjobbos csoport, amely meg akarja szabadítani a nemzetet a zsidóktól. De lehetett zsidóellenes jelszavakat hallani a francia sárgamellényesek tüntetésein is. Sok zsidó azt mondja, igazából a kisebb incidensek jelzik, mennyire elterjedt a probléma. Az antiszemitizmus már behatolt a mindennapokba. Kevesen gondolják, hogy közel volna a megoldás.

A leggyalázatosabb hatás azonban nem látható: sok zsidó inkább eltitkolja a vallását. Az EU illetékes megbízottja arra figyelmeztet, hogy a zsidóellenesség mindig előre jelezte a nagyobb erőszakot a földrészen.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.