Az újságíró archívumából: Evita örök

A 20. század történelmének, még pontosabban: a dél-amerikai kontinens, a polgárháborúk, puccsok sokaságát megért Argentína 20. századi történelmének minden bizonnyal legérdekesebb és legromatikusabb sztorija a háromszor megválasztott (1946, 1951, 1973) katonatiszt elnök, Juan Domingo Perón világszép feleségének élet-, és halála utáni története. María Eva Duarte de Perón (1919–52) – otthon és világszerte csak így emlegetik: Evita – amellett, hogy férje mellett különösen aktívan politizált is, jótékonyságáról is ismert volt. Méhnyakrákban hunyt el, mert nem engedte magát megoperáltatni, csak azért, hogy ne hiányozzék a tábornok-politikus mellől egy pillanatig se. „Visszajövök és millióké leszek” – mondta halála előtt Evita Perón. Ötven évvel később jóslata beteljesedett. Mítosza élőbb, mint valaha: filmek, musicalek, könyvek születtek alakjáról, és ma is felbukkannak ékszerei árveréseken. A Reform című magazinban 1996. február 20-án írtam Evita, „a szép halott” megpróbáltatásairól. Íme:

«Kibiztosított pisztollyal a kezében rohangált Carlos Moori König a hamburgi hírhedt piros lámpás negyedben, míg végre az egyik épület hátsó fertályában rábukkant arra, amit keresett: a szép halottra. Éva Maria Duarte-ra, az éppen megbuktatott Juan Domingo Perón argentin elnök – élete virágában, rákban elhunyt – feleségének bebalzsamozott holttestére. A német származású bonni argentin katonai attasé mentőautóban szállította a dél-amerikai országból nagy titokban kilopott koporsót őseinek temetkezési helyére, Altmühltalba. Mindez csaknem 40 esztendeje történt, és Carlos Moori König talán haláláig nem tudta meg: amiért akár az életét adta volna, csupán a valóság viaszmása volt…

Perón második feleségét, a legendás Evitát máig szentként tisztelik honfitársai, kultusza akkora, mint volt egykoron Ferenc József feleségének, Erzsébet királynénak a magyarok körében. Evita a szegények, az elesettek, az „ingnélküliek” (descamisados) oltalmazója, a katona és politikus férje nevével jelzett perónista rendszer egyik fő oszlopa, vitathatatlanul népszerű, rokonszenves, okos, vonzó asszony volt. Harminchárom évesen, 1952-ben hunyt el, a legjobb orvosok sem tudtak segíteni rajta. Perón hatalmi-politikai megfontolásból (rendszere legszebb emlékművének szánván) bebalzsamoztatta Evitát, aki holtában is gyönyörű maradt. Maga a balzsamozó orvos is beleszeretett, három évig dolgozott az asszony konzerválásán, miközben az eredetihez a megtévesztésig hasonló néhány viaszmásolatot is készített róla.

Mintha csak megérezte volna: Evitának még hosszú ideig nem lesz nyugodalma. A későbbi katonai attasé, Carlos Moori König éveken át őrizte Perón utasítására Evita közszemlére tett ravatalát, még otthon. A tábornok bukása után kezdődött a halott asszony odisszeája. A puccsisták néhány napra egy mozi vetítővászna mögé dugták a koporsót, aztán Eduardo Arancibia őrnagy („az őrült”) otthonában őrizték, mígnem a katonatiszt mindenórás felesége, megtudván a titkot, belehalt az ijedtségbe.

Evita korteskörúton (foto: Huffington Post)
Részlet az Evita című musicalből (Ne sírj, Argentína!) https://www.youtube.com/watch?v=KD_1Z8iUDho

Éppen 40 évvel ezelőtt (ez a cikk 1996-ban jelent meg) a katonák el akarták temetni a Buenos Aires-i Monte Grande sírkertben, ám a koporsót szállító teherautó lerobbant, ezért a titkosszolgálat épületébe vitték a szép halottat. Amikor König attasé azt hitte, hogy Evita holttestét hozta Európába, és azt lopták el tőle, Eva Perón – egy másik hajón, álnéven érkezvén Itáliába – már egy milánói temetőben pihent. Tizennégy évig volt nyugta. Hatalomvágyó, Argentína elnöki székére újra pályázó férje a hetvenes évek elején Madridba vitette, és házának ebédlőjében ravataloztatta föl Evitát.

A diktátor magántitkára elhitette ugyanis gazdájával, hogy Evita lelke átszáll az új feleségbe, Isabelbe, akinek néhány éjszakára egy ágyban is kellett feküdnie az évtizedek óta halott nejjel. – A száműzetésből a „felejthetetlennel” Argentínába elnöknek visszatért Perón 1974-ben elhunyt, özvegyét a katonák éppen húsz évvel ezelőtt eltávolították a hatalomból. Evitát – akit már akkor szentként tiszteltek az argentinok, képe Jézusé mellett díszlik az otthonok házi oltárán – a hírességek végső nyughelyén, a Le Recoleta temetőben helyezték el egy jól zárt kriptában, attól tartván, hogy sírját megszentségtelenítik.

Evitához nem nyúltak azóta sem, elnök férjének egyik karját viszont 1987-ben ellopták a sírjából.»

A nyitó kép forrása: El Cronista.