A nemrégiben Fidesz-közelivé vált Libri az elmúlt hetekben több könyvkiadót is megkeresett és arra kérte őket, nyilatkozzanak, hogy az általuk kiadott könyvek megfelelnek-e a gyermekvédelmi törvény előírásainak. Jó oka volt erre a könyvkiadással is foglalkozó terjesztővállalat vezetésének, a céget ugyanis nemrégiben egymillió forintra büntette a fogyasztóvédelmi hatóság, mert az ifjúsági könyvek polcán árultak egy olyan kötetet, amelyet –„meleg” tartalma miatt – nem ott kellett volna. A Libri most úgy igyekszik kihúzni a meglehetősen tágan értelmezhető rendelkezés méregfogát, hogy a kiadókra hárítja a felelősséget.

Nincs jobb helyzetben a másik nagy könyvterjesztő, a Líra sem, amely ellen hasonló okból indult eljárás. Az ő bűnük, hogy Alice Oseman Heartstopper című könyvét az ifjúsági regények között árulták. Nem tudható, hogy Rétvári Bence államtitkár olvasta-e az ominózus könyvet, az viszont tény, Facebook-oldalán megemlékezett róla, merthogy szerinte „LMBT tini képregény” van a magyar könyvesboltokban.

Már a Harry Potter könyvek kiadója és terjesztője sem érezheti magát biztonságban, az éber erkölcsvédők ugyanis kiszimatolták, hogy a sikeres sorozat egyik kötete sértheti a gyermekvédelmi törvény előírásait. Az idén tavasszal pedig egy magyar írónő, Papp Dóra könyveit voltak kénytelenek az eladók az ifjúsági polcról a szórakoztató részlegre költöztetni, pedig a RTL Híradójának nyilatkozó írónő szerint könyveiben csak mellékszereplőként vannak meleg fiatalok, és mindössze egy csók csattan el köztük.

Mondhatnánk persze, hogy nem kell a szükségesnél jobban felháborodni: a könyvesboltok helyén egyelőre nem épülnek akkumulátorgyárak, vagy az emberek életminőségét károsan befolyásoló más szennyező üzemek. Ráadásul sem fizikai erőszak, sem más jellegű jogtalanság nem történt – az említett könyveket nem tiltották be, a szerzőket nem fogták perbe, „mindössze” a műveik besorolásán kellett változtatni. Ezzel együtt azt kell mondanunk, hogy korántsem ártalmatlan, sőt, kifejezetten közveszélyes folyamatról van szó. A kilátásba helyezett bírságok és megbélyegzések ugyanis a napnál világosabb üzenetek. Szerzőnek, kiadónak, terjesztőnek és persze az olvasóknak üzeni a hatalom, hogy mit tilt, mit tűr, és mi az, amit támogat. (Emlékezzünk: Aczél elvtárs 3T-jére! – a szerk. megj.)

Nem szerethető ez a rendszer, és nem is ezt akarták azok, akik jó harminc évvel ezelőtt úgy gondolták, ideje véget vetni az embereknél mindent jobban tudó egypártrendszernek. Ami most történik, az kísértetiesen hasonlít ahhoz, amikor az Egypárt mondta meg, hogy ki a jó ember és ki a rossz, mikor jó szülő valaki, és mikor csapnivaló. Hatalom elvtárs úgy tett, mintha gondoskodnék rólunk, valójában azonban gondolkodott helyettünk.

A könyvekből indultunk ki, onnan, hogy rájár a rúd az elszállt nyomdaárak és a vársárlóerő csökkenése miatt amúgy is nehezen élő könyvkiadókra és terjesztőkre. Persze, ez a figyelem nem új keletű: még emlékszünk arra, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk párt alelnöke ledarálta a Meseország mindenkié című kötet egyik példányát.

Jó, ha tudjuk, hogy Dúró Dóra nem a semmiből pottyant közénk, voltak dicső elődei. 2009 novemberében például egy Pozsonyi Ádám nevű szerző a Demokratában „Harcra fel“ címmel tett közzé egy alávalóságot, a náci könyvégetők „leghaladóbb“ hagyományait követve. Azt a gondolatát osztotta meg a lap olvasóival, hogy három-négy fős csoportokat kellene alakítani, és „kilopni a ballib hazaárulás és ízléstelenség fekélygócait a könyvtárakból”. Vagy, ha ez nem megy, akkor a szerző úr azzal is beérte volna, hogy a könyvkommandók tépjék ki a lapokat a könyvekből, firkálják össze őket, szóval, ahogy fogalmazott, tegyék a szellemi mérgezésre alkalmatlanná őket.

Dúró Dóráék nagyszerű előfutára, a költőnek sem utolsó harcos polihisztor még egy kis versikét is fabrikált terve népszerűsítésére. Azt ajánlotta a könyvkommandósoknak, hogy ajkukon csatakiáltással rontsanak rá a ballib fekélygócokra: „Spiró ótvar, Konrád átok, Nádastól meg mindjárt hányok.”

Most persze szó sincs könyvrongálásról, ami történik, az – bár ótvar, átok és hányingert keltő, de, miután törvényileg szabályozott – jogszerű.